Önkormányzati rendeletek visszavonása: Több település feladja az „önazonossági” korlátozásokat
Az elmúlt hetekben legalább 29 település önkormányzata döntött úgy, hogy visszavonja vagy jelentősen enyhíti azt a helyi rendeletét, amely a településre költözéshez előzetes önkormányzati engedélyt kötött ki. Ez a hullám az április 12-i országgyűlési választás óta figyelhető meg, és egy olyan törvényes keret miatt vált lehetővé, amelyet a nemzetközi jogvédő szervezetek súlyosan problémásnak, az Európai Unió alapvető szabadságjogait sértőnek tartanak.
Az RTL Híradó által összegyűjtött adatok alapján egyre több polgármester ismeri be, hogy a gyakorlatban igazságtalan és végrehajthatatlan szabályokról van szó, amelyeket soha nem is alkalmaztak szigorúan, vagy amelyek nem a várt problémákat oldották meg.
A gyakorlatban bevált: működőképtelen és igazságtalan
Tápióbicske polgármestere, Herczegh Róbert nyíltan elismerte, hogy a helyiek kérésére bevezetett, engedélyköteles beköltözési rendelet „mindig érezték, hogy kicsit sántít”. Bár céljuk az volt, hogy kiszűrjék azokat, akik „nem tartják az alapvető normákat”, a rendeletet soha nem alkalmazták, és végül visszavonták.
Kömlőn hasonló a helyzet. A település polgármestere, Túró Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy a beköltözők kizárólagos megkülönböztetése nem fair, hiszen a már ott élők között is előfordulnak szabálytalanságok, például túllakottság. „Ezt számon kérni az új érkezőkön igazságtalan” – mondta a polgármester, rámutatva, hogy a valós problémák megoldása nem ezen a módon történik.
A rendeletek mögött álló törvény és az uniós aggályok
Ezeknek a helyi rendeleteknek a hátterében az Országgyűlés 2025 nyarán elfogadott, úgynevezett „helyi önazonosság védelméről” szóló törvény áll. Ez a törvény teszi lehetővé, hogy az önkormányzatok rendeletekkel korlátozzák azok ingatlanszerzését, akiknek nincs helyi kötődésük (például nem itt dolgoznak, tanulnak vagy élnek rokonaik).
A jogvédő szervezetek, köztük az Amnesty International Magyarország azonnal heves kritikával illette a törvényt. A szervezet szerint az szisztematikus kirekesztést hozhat létre, különösen a roma közösségek ellen. Kadét Ernő, a Roma Sajtóközpont főszerkesztője is egyértelműen kifejtette: a romák kirekesztésére használták fel a települések ezt a lehetőséget.
Az Amnesty International tavaly decemberben hivatalos panaszt is benyújtott az Európai Bizottsághoz. A panasz szerint a magyar törvény sértheti az Európai Unió két alapvető szabadságjogát: a személyek és a tőke szabad mozgásának elvét. Az EU jogának lényege, hogy az uniós polgárok szabadon költözhessenek, dolgozhatnak és ingatlanokat vásárolhassanak bármely tagállamban, indokolatlan korlátozás nélkül. Ha a Bizottság megállapítja, hogy a törvény valóban sérti az uniós szerződéseket, jogkövetési eljárást indíthat Magyarország ellen, ami végül az Európai Bírósághoz is vezethet.
A kormány hallgat, az önkormányzatok cselekednek
Az RTL Híradó megkérdezte a kormányt, hogy tervezik-e megvonni az önkormányzatoktól ezt a jogosítványt a gyakorlati problémák és az uniós nyomás fényében. A kormány nem reagált a kérdésre.
A kormány hallgatása mellett azonban a helyi gyakorlat már változik. A 29 visszavonó önkormányzat döntése egyértelmű jel, hogy sok helyen felismerték: a „helyi önazonosság védelme” címkéjű korlátozások nem megoldások, hanem új problémákat teremtenek, súlyosbítják a társadalmi ellentéteket, és kétségbe vonják a helyi önkormányzatok igazságosságát.
| Település | Polgármester | Döntés |
|---|---|---|
| Tápióbicske | Herczegh Róbert | Rendelet visszavonása |
| Kömlő | Túró Tamás | Rendelet visszavonása |
| Települések száma | – | 29 önkormányzat |
- Önkormányzati engedélyek eltörlése
- Diszkriminációmentesség
- Valós problémák megoldása
- Európai jog és értékek
- Szabályozás működőképtelensége
- Társadalmi ellentétek fokozódása
A visszavonások hulláma rávilágít arra is, hogy az uniós jog és az európai értékek – mint a diszkriminációmentesség és a szabad mozgás – nem csak elvont elvek Brüsszelben. Gyakorlati nyomást gyakorolnak, és amikor a helyi szinten is nyilvánvalóvá válik egy szabályozás működőképtelensége és igazságtalansága, akkor végül a józan ész is győzedelmeskedhet. A továbbiakban figyelni kell, hogy ez a visszavonási trend folytatódik-e, és hogy az Európai Bizottság végül milyen lépéseket tesz a vitatott magyar törvény ügyében.