93 milliárd forint átcsoportosítás rezsistopra a választások előtt
Részletek a tranzakcióról
A 2026-os központi költségvetésből több mint 93 milliárd forintot csoportosított át a kormány a rezsicsökkentés finanszírozására, mindössze két nappal az európai parlamenti és önkormányzati választások előtt. A Magyar Közlönyben csütörtök este megjelent rendelet értelmében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a „rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezése érdekében” utal át 93,2 milliárd forintot.
Az összeget a szerződéses villamosenergia- és földgázszolgáltatók kapják meg, az átutalásról Lantos Csaba energiaügyi miniszternek kell gondoskodnia. A pénz felét azonnal, a másik felét pedig május közepéig kell kifizetni. A közel százmilliárd forintból a rezsistop, azaz a rezsiárstop 2024-es második negyedévének költségeit fedezik.
Második nagyobb átcsoportosítás
Ez már a második nagyobb átcsoportosítás ebben az évben. Februárban 370 milliárd forintot vettek ki ugyanerre a célra a rezsivédelmi alapból. A januárt követően tehát újabb jelentős összegre van szükség, hogy az állam kifizesse a szolgáltatóknak a piaci ár és a lakosság által fizetett kedvezményes ár közötti különbözetet.
Januári intézkedés és felmerülő kérdések
A januári intézkedés kapcsán azonban felmerülnek kérdések. Az állam a januári gázszámlákról a fogyasztás 30 százalékának megfelelő összeget állt, miközben a tényleges fogyasztásnövekedés az előző évhez képest csak mintegy 22 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy a kormány a magasabb fogyasztásra számított, mint ami valójában bekövetkezett. Ennek eredményeképpen a háztartások kevesebbet fizettek a gázért, mint az elmúlt évek legtöbb januárijában, annak ellenére, hogy a tél viszonylag hideg volt.
Ironikus helyzet
A helyzet ironikus: a rezsistop arra hivatkozva került bevezetésre, hogy megvédje a háztartásokat az emelkedő energiaáraktól, de valójában a kormány 2022-ben bevezetett, piaci alapú rezsi rendszere miatti magas árak ellen nyújt védelmet. A lakosság tehát a saját kormánya által létrehozott helyzet ellen kap támogatást.
Finanszírozás forrásai és adózási rész
A rezsicsökkentés költségeit az állam költségvetése és az úgynevezett „Robin Hood-adó”, vagyis az energiaellátók adója fedezte eddig. Fontos megjegyezni, hogy ezt a 31 százalékos extra adót nem kell fizetniük a hálózatot üzemeltető vállalatoknak (DSO-knak).
A fő cégcsoportok
Magyarországon három ilyen, az áram és gáz elosztásában kulcszerepet játszó cégcsoport működik:
- Az állami tulajdonú MVM-csoport.
- A német E.ON Hungária Zrt., amelynek 25 százalékos tulajdonosa szintén az MVM.
- Az Opus Global Nyrt. leányvállalatai, amely cégcsoport Mészáros Lőrinc üzletember érdekeltségi köréhez tartozik.
Következtetések és kilátások
A számok azt mutatják, hogy a rezsicsökkentés fenntartása óriási terhet ró az államkasszára. 2025-ben összesen 600 milliárd forintot költött erre a kormány. A mostani, 93 milliárdos átcsoportosítás, amely a választási hétvégéjét közvetlenül megelőző napon jelent meg, újabb fejezet ebben a folytatódó pénzügyi kötelezettségben. A kérdés nyitva áll: meddig tartható fenn ez a rendszer a költségvetés terhelése nélkül, és vajon a választási időpontnak milyen szerepe van az ilyen, nagymértékű pénzügyi döntések időzítésében?
