Győri polgármester hűtlen kezelési ügye: Dézsi tagadja a vádakat
A Győri Törvényszéken zajló, 758 millió forintos hűtlen kezelési per középpontjában az a kérdés áll, hogy a vádlott korábbi ügyvezető önállóan cselekedett-e, vagy a fideszes polgármester, Dézsi Csaba András utasítására. A per titkosan felvett hangfelvételekkel is bővült, amelyek további bonyolítják az ügyet. A középpontban álló jogi dilemma minden hasonló esetre kihat: ha egy önkormányzati cég vezetője bűncselekményt követ el, kizárólag az aláíró a felelős, vagy az a politikai vezető is, aki a háttérből irányított?
A vádlottak és a vád
Az elsőrendű vádlott, Koronika Tamás, a GYHG Nonprofit Kft. egykori ügyvezetője állítja, hogy a vagyoni hátrányt okozó szerződéseket Dézsi Csaba András, akkori győri polgármester utasítására kötötte. Ezek a szerződések az önkormányzati tulajdonú cégnek közel 758 millió forint kárát okozták, ami a magyar adófizetők pénzét érinti közvetlenül. Ezzel szemben Dézsi kitart azon állítása mellett, hogy a cég vezetője önállóan, saját felelősségre járt el. A bíróság előtti titkos hangfelvétel, amelyet a lapunk forrása szerint az ügyészség is be fog mutatni bizonyítékként, további dimenziót adhat a visszautasításoknak és a vádlottak egymás elleni vallomásainak.
Jogi értelmezés
A jogi helyzetet Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója világította meg számunkra. Amíg a cégjog világosan elválasztja az ügyvezető és a tulajdonos (jelen esetben az önkormányzat) hatáskörét és felelősségét, addig a büntetőjog sokkal rugalmasabban értelmezheti a felelősségi köröket.
“Teljesen világos, kinek mi a felelőssége. A büntetőjogban ilyen éles határok nincsenek. Akár olyan eset is előfordulhat, hogy a céghez valakinek jogilag, papíron sincs semmi köze, tehát nem vezető ott, és nem is tulajdonos, de a bíróság mégis kimondja, hogy, mivel valójában ő hozta a döntéseket, büntetőjogi értelemben felelős az ott történtekért. Vagyis nem lehet arra hivatkozni, hogy a szerződéseket az ügyvezető írta alá, így nekem ahhoz semmi közöm”
– mondta Ligeti Miklós.
Kimenetel és bizonyítékok
Ez azt jelenti, hogy ha a bíróság megállapítja, hogy Dézsi Csaba András ténylegesen irányító szerepet játszott a káros szerződések kötésében, akkor büntetőjogi felelősség terhelheti, függetlenül attól, hogy a papírokat más írta alá. A per kulcsa a bizonyítékokban, különösen a titkositott hangfelvételekben lesz, amelyek tisztázhassák a parancsláncolatot és az irányítási gyakorlatot.
Válasz Dézsi Csaba Andrástól
Amikor a lapunk a büntetőjogi felelősség lehetőségéről kérdezte Dézsi Csaba Andrást, a volt polgármester váratlan fordulatot vett. A kérdésre nem konkrét választ adott, hanem a második világháború utáni nürnbergi perekre hivatkozva kezdett el beszélni. Ez a válasz a nyilvánosság számára szokatlan, és nem világít rá arra, hogy a volt polgármester miként látja a saját jogi helyzetét a győri ügyben. A nürnbergi perek a főbb háborús bűnösök felelősségrevonásáról szóltak, ahol szintén vita volt a „parancsra cselekedtem” érvelés jogosságáról. A hasonlat felveti, hogy vajon a volt polgármester hasonló helyzetbe kívánja-e helyezni magát, mint egy alárendelt, vagy éppen ennek az ellenkezőjét.
Forrás és vezetési stílus
A lap egy névtelenséget kérő forrása, aki korábban a GYHG Nonprofit Kft. közelében dolgozott, a volt polgármester vezetési stílusáról is beszélt. A forrás szerint Dézsi gyakorlatilag mikromenedzselte a céget, és számos ügyben egyértelmű utasításokat adott, amelyeken később nem lehetett változtatni. A döntések formailag a cégvezetéssel születtek meg, de a valódi tartalmukat, a partnerek kiválasztását gyakran a polgármesteri iroda határozta meg. Ez nem volt írásban, de mindenki tudta, hogy mi a helyes út – mondta a forrás, aki attól fél, hogy visszaélések miatt veszítheti el a munkáját.
Előretekintés és következtetések
A legfontosabb kérdés továbbra is az, hogy az adófizetők több százmillió forintját érintő kár megelőzhető lett volna-e, ha az önkormányzati cég működése átláthatóbb és ellenőrzöttebb lett volna. A per nem csupán egy múltbéli bűncselekmény feldolgozása, hanem precedenst is teremthet minden olyan önkormányzati cég számára, ahol a formális és tényleges döntéshozatal között rés található. A győri ügy kimenetele egyben üzenet is lesz annak, hogy a büntetőjog mennyire képes megfogni a politikai hátterű gazdasági bűncselekmények valódi szerzőit, még akkor is, ha a kezük nem festődött tintába a szerződésaláírásnál. Jelenleg a tárgyalás folytatódik, és a bíróságnak kell mérlegelnie a hangfelvételeket, a tanúvallomásokat és az összes benyújtott dokumentumot, mielőtt ítéletet hozna.