A miniszterelnöki székből való távozása előtt, Orbán Viktor egyik utolsó tette az volt, hogy aláírt egy kormányrendeletet. A csütörtöki Magyar Közlöny közzétett egy dokumentumot, amellyel a kormány újabb döntést hozott: a vitatott reklámadó nem tér vissza idén nyáron, ahogy azt korábban tervezték.
A helyzet röviden: 2026. július 1-jétől újra életbe lépett volna a reklámadó. Ez egy olyan különadó lett volna, amit a 100 milliomodik forint fölötti reklámbevétel után kellett volna fizetni. Az adó mértéke 7,5 százalék lett volna. Az internetes, televíziós és újságos hirdetési piacot sújtotta volna leginkább.
Reklámadó felfüggesztése: Orbán utolsó rendelete
A rendelet tartalma
A most megjelent rendelet viszont ezt megváltoztatja. Az Orbán Viktor által aláírt dokumentum kimondja: az adó továbbra sem lép életbe. A magyarázat a rendeletben az ukrajnai háborúra utal. Azt állítja, hogy a háborúnak továbbra is vannak negatív gazdasági hatásai, ezért fontos, hogy a vállalkozások terhei ne növekedjenek. Emiatt a kormány úgy döntött, a reklámadó alapja továbbra is 0 százalék marad. Vagyis gyakorlatilag nem kell befizetni.
A reklámadó története
Ez a lépés egy hosszú történet újabb fejezete. A reklámadót eredetileg 2014-ben vezették be. Néhány évvel később, 2019. július 1-jén azonban felfüggesztették. Ennek az volt az oka, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indított. A brüsszeli testület arra a következtetésre jutott, hogy az adórendszer egyes részei a verseny ellen vannak, és tiltott állami támogatásokhoz vezethetnek. Vagyis torzítja a piacot. Emiatt a magyar kormány ideiglenesen visszavonta az adót.
A visszaállítás terveinek fordulata
A következő fordulat 2025 őszén következett be. Akkor a lemondásra készülő kormány – még Orbán Viktor vezetésével – úgy döntött, hogy az adót vissza kell vezetni. A tervek szerint 2026 nyarán, július 1-jén életbe is lépett volna. A mostani, utolsó pillanatban született rendelet ezt a tervet semmisíti meg. A visszavezetés helyett a felfüggesztés marad.
A médiapiacra gyakorolt hatás
A döntés nyilvánvalóan nagy hatással lesz a médiapiacra. Az újságok, televíziók, rádiók és online portálok jelentős bevételeik nagy részét a hirdetésekből szerzik. Egy ilyen magas, a bevételre kivetett adó komoly terhet jelentene számukra, ami végül a tartalomgyártás minőségére és a foglalkoztatásra is kihatna. A kormány most azzal érvel, hogy a meghosszabbított felfüggesztés védi a gazdaságot a háborús kockázatoktól, és segíti a vállalkozásokat.
Záró megjegyzések
Az Orbán-kormány utolsó napjaiban született rendelet tehát egy fontos gazdasági kérdésben hozott váratlan fordulatot. A visszatérő reklámadó kilátásai most ismeretlenek. A jelenlegi döntés a felfüggesztést meghosszabbítja, de nem mondja ki, hogy az adót végleg eltörölték. A kérdés így továbbra is függőben marad a jövő kormányzati döntéseire.
