Lannert Judit lehet az új oktatási miniszter
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, hivatalosan is bejelentette: Lannert Juditot jelöli a jövőbeni kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének. A jelölés pénteken került nyilvánosságra, először egy Facebook-posztban, majd egy élő beszélgetésben, amelyben Magyar Péter és a leendő miniszter részletezte elképzeléseit a magyar oktatás jövőjéről.
Lannert Judit közgazdász és szociálpolitikus végzettséggel, valamint szociológiából szerzett PhD fokozattal rendelkezik. Pályafutása 1990 óta szorosan kötődik az oktatáskutatáshoz. Az Országos Közoktatási Intézet, később az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet munkatársaként kezdte, majd kutatási igazgatóvá, végül tudományos főigazgató-helyettessé avanzsált. Az ő nevéhez fűződik az Országos Közoktatási Intézet szakmai műhelyében készült „Jelentés a magyar közoktatásról” sorozat elindítása is. Magyar Péter kiemelte, hogy Lannert a hazai oktatási egyenlőtlenségek, az iskolarendszer teljesítménye és a pedagóguspolitika kérdéseinek elismert elemzője.
Az élő beszélgetésben a leendő miniszterelnök hangsúlyozta: érzik a felelősség súlyát, és elsődleges céljuk, hogy minden gyermek tehetsége kiteljesedhessen. Lannert Judit elmesélte, miután elhagyta a közoktatás vezetési struktúráit, saját kutatóintézetet alapított, ahol a kritikai gondolkodás fejlesztésének módszertanára koncentrált. Kiemelte a „Kreatív tanulás” című könyvét, amelyet szerzőtársaival írt, és amely a hátrányos helyzetű gyerekek tehetségfejlesztésének konkrét eszközeit kívánja megadni.
Lannert Judit látja a rendszer gyengeségeit
A jelölt őszinte szavakkal nyilatkozott a rendszer problémáiról. Elmondta, hogy kétszer is otthagyta a közoktatást – először 2007-ben, majd később, Hoffmann Rózsa minisztersége alatt. Véleménye szerint az oktatás minősége alapvetően attól függ, hogy az alsó szintek mennyire működnek jól, és azokat kell megerősíteni. „Minél kevésbé függ attól az oktatás, hogy ki hova született, annál egyenlőbb” – fogalmazott. Úgy látja, hogy a családi háttér és a származás túlságosan meghatározza a gyermekek esélyeit, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetűek támogatására, hiszen „hinni kell abban, hogy ők többre képesek”. A változáshoz szerinte türelem, idő és „levegő” – vagyis tervezési szabadság – szükséges.
A „poroszos magyar oktatási rendszer” kapcsán Lannert új szemléletváltásra szólított fel. Szerinte egy új, gyermekközpontú nemzeti alaptanterv létrehozása sürgős. Jelenlegi rendszerében az iskolák „gúzsba kötve táncolnak”, mivel a gyerekek túl sok tárgyat tanulnak túl sok órában. Azt is hangsúlyozta, hogy a hibától való félelem gátolja a fejlődést: „A miniszter is fog hibázni, de a hibát ki kell javítani”. Első lépésként egy átfogó átvilágítást és a költségvetés alapos elemzését tartja szükségesnek, hogy a terhelést lehessen csökkenteni.
Konkrét tervek és irányvonalak
A beszélgetés során számos konkrét témát érintettek:
- Erasmus: Magyar Péter megerősítette, hogy az Erasmus program újra elérhető lesz Magyarországon.
- Részvétel és érdekvédelem: Lannert fontosnak tartja a szülők, tanárok és gyerekek hangjának meghallgatását, hogy mindenki megértse az oktatáspolitikai döntéseket. Szerinte az Orbán-rendszer bukásának egyik oka éppen a valós, független elemzések hiánya volt.
- Tankerületek: Ezek a struktúrák egy ideig még megmaradnak a rendszerben.
- Minisztérium neve: Kiderült, hogy Lannert Judit személyesen szerette volna, hogy a „gyermek” szó is szerepeljen a minisztérium új elnevezésében, ami a feladatkör kiszélesedését is jelzi.
- Tankötelezettség, KLIKK, fenntartói modell: Ezek felülvizsgálatára kerül sor. Lannert az önkormányzatiság fontosságát hangsúlyozta, és kiemelte, hogy stratégiát kell kidolgozni a családi háttér hatásának enyhítésére, akár speciális szülőtámogató programokkal.
- Szakmák megbecsülése: A miniszterjelölt szerint az egyik gyorsan orvosolható probléma a tanárok, bölcsődei dolgozók, pszichológusok és más gyermekvédelmi szakemberek társadalmi elismertségének és bérezésének helyreállítása.
- Felsőoktatás: Lannert szerint az alapítványi átalakítás mögött az állt, hogy a korábbi rendszer nem volt eléggé rugalmas. Véleménye szerint azonban hiba volt az alapítói jogokat kivenni az állam kezéből, ezért ezt vissza kell állítani. A tudomány autonómiáját alapvetőnek tartja, és hogy a politika ne tudjon beleavatkozni. A sokszínű felsőoktatási intézményrendszerben fontos, hogy az egyetemek saját feladataikat elláthassák.
Magyar Péter közölte, hogy a Miniszterelnökség alatt létrejön egy egészségügy, oktatás és szociálpolitika felelősségi terület, amelyet Bódis Kriszta fog vezetni.
A bejelentéssel egyre teljesebb képet kapunk a lehetséges Tisza-kormány felépítéséről. Korábban már bejelentették, hogy Vitézy Dávid lesz a közlekedési és beruházási miniszter, dr. Kátai-Németh Vilmos pedig a szociális- és családügyi tárcát vezeti. Magyar Péter korábban 16 minisztert jelölt elő a kormányában. Az eddig ismertté vált jelöltek között szerepel még Kármán András (pénzügyminiszter), Kapitány István (gazdasági és energetikai miniszter), Orbán Anita (külügyminiszter), Hegedűs Zsolt (egészségügyi miniszter), Ruszin-Szendi Romulusz (honvédelmi miniszter), Gajdos László (élő környezetért felelős miniszter), Bóna Szabolcs (agrár- és élelmiszer-miniszter), Ruff Bálint (a Miniszterelnökség vezetője) és Lőrincz Viktória (terület- és vidékfejlesztési miniszter).
