Régészeti szenzáció: Honfoglaló elit sírjait találták meg Akasztón
Az őszi időjárás szokásos kihívásai közepette, hideg szélben és ködben kezdődött az a munkamenet, amely mára rendkívüli régészeti leletként vonult be a magyar történelem kereteibe. Amatőr régészek jelentették, hogy Akasztó határában fémeket pillantottak meg egy szántóföldön, ami a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársait a helyszínre vezette. Senki sem sejthette, hogy a felszínen talált néhány vas lószerszám, ezüstpénz és ezüstveret egy olyan temetőhöz vezet majd, amely a honfoglalás kori Magyarország legfelső rétegét, az elit harcosokat rejti.
A feltárás során három, a 10. századból származó sír bukkant elő, mindegyikben egy-egy lovával együtt eltemetett férfi maradványaival. Ez már önmagában is különleges, hiszen a lóval való temetés a kor mélyen meghatározó és jelentőséget hordozó szokása volt, kifejezetten a társadalmi csúcs számára fenntartva. A sírok gazdagsága azonban mindent túlszárnyalt. Az itt nyugvó férfiak nem voltak hétköznapi katonák. A leletek azt sugallják, hogy a törzsi-nemzetségi vezető réteg legszűkebb köréhez tartozhattak, talán egy törzsfő és két magas rangú kísérője.
A feltárás eredménye
A halotti kellékek lenyűgöző sokszínűsége beszédes. Aranyozott ezüst lószerszámveretek, ékszerként funkcionáló arany karikák, díszes övek, valamint kiváló állapotban fennmaradt íjak és nyílhegyek tanúskodnak a harcosok tekintélyéről és társadalmi helyzetéről. Egy teljes tarsoly is előkerült a tartalmával együtt, ami felbecsülhetetlen értékű információforrás.
Talán a legérdekesebb leletek a pénzérmék voltak. Olyan itáliai denáriumok kerültek elő, amelyek feltehetően az Alpokon túli kalandozó hadjáratok során, akár adóként szedték be a helyi uralkodóktól. Néhány érme hamisítottnak bizonyult, ami arra utalhat, hogy a pénzverést is ismerték, és saját igényeik szerint formálták a fizetőeszközt.
A szerves maradványok és a ruházat
Az igazi tudományos áttörést azonban nem csupán a fémleletek jelentik, hanem a szerves maradványok páratlanul jó állapota. A régészek, köszönhetően a speciális talajviszonyoknak, olyan anyagokat is azonosítottak, amelyek általában ezredév alatt elenyésznek.
A ruházat elemzése során bőrt, prémét, és hihetetlenül, négy különböző típusú selymet is kimutattak. Ez a selyem jelenlétének egyértelmű jele, hogy ezek az emberek nemcsán harcosok voltak, hanem a korabeli európai kereskedelmi hálózatok csúcspontjával is kapcsolatban álltak. Ezek a textíliák messzi keleti utakról, Bizáncból vagy Közép-Ázsiából érkezhettek Magyarországra, gazdagítva az egykori harcosok ruházkodását.
A kutatást vezető régész
A kutatást vezető Wilhelm Gábor régész hangsúlyozta, hogy a sírok elhelyezkedése és a bennük talált jelképes tárgyak – mint például a hasra helyezett aranylemezek vagy a melléjük helyezett nyílhegyek meghatározott száma – rengeteg új kérdést vet fel, és értékes információval gazdagítja a honfoglaló magyarok szokásairól, hitvilágáról és társadalmi struktúrájáról szóló ismereteinket. A sekély sírok meglepőek, különösen ilyen értékes készlet mellett, ami további rejtélyek elé állítja a kutatókat.
A három harcos neve
Huba, Szaniszló és Koppány. A „Huba” nevet feltételezhetően a legmagasabb rangú, talán a törzsfői pozíciót jelző személy kapta, sírja ugyanis a leggazdagabb volt és néhány egyedi jelképes tárggyal készült.
A lelet együttes teljes feldolgozása és a multidiszciplináris vizsgálatok még hosszú hónapokig, akár évekig tartanak, így még számos meglepetés várható.
Az eddigi eredmények azonban egyértelműen azt mutatják: Akasztón nem csupán három honfoglaló harcos végső nyughelyére bukkantak a régészek, hanem egy teljesen új fejezet nyíló ajtaját tárák fel a magyar honfoglalás és a Kárpát-medencei államalapítás korának megértésében.
Záró megjegyzés és bemutató
A leletek hivatalos bemutatóját a Magyar Nemzeti Múzeumban tartják majd egy sajtótájékoztató keretében.
