A dokumentumok egyértelműen rávilágítanak: Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő, mint volt miniszteri biztos, több mint 273 millió forint közpénzt költött magánrepülőgépes utazásokra az előző kormány ciklusa alatt. Az RTL által publikált közbeszerzési adatok szerint ezek a költségek – amelyek közvetlenül a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) számláira kerültek – fedezék Budai több tucat külföldi útját, többekként Thaiföldre, Japánba, a Fülöp-szigetekre és Indiába.
Ami különösen figyelemreméltó: a képviselő hivatalos, parlamenti adatlapja szerinti csak alapfokú orosz és angol nyelvtudása ellenére járt el „a szankciókból fakadó kihívások miatt szükséges gazdaságvédelmi intézkedésekért felelős miniszteri biztosként” Szijjártó Péter alatt, és e minőségében szinte minden kontinensre, összesen 57 országba utazott. Ez a jelentés a nyilvános adatokat és dokumentumokat elemzi, valamint rögzíti, hogy a kérdéseinkre a képviselő nem reagált.
A dokumentumokban rögzített költségek és utazások
A közbeszerzési adatbázisban közzétett szerződések és számlák alapján rekonstruálható Budai Gyula miniszteri biztosként történő utazásainak egy része és az ezeket kiszolgáló magánrepülőgépes szolgáltatások költsége. A rendelkezésre álló nyilvános információk – amelyeket az RTL is felhasznált – a következő képet rajzolják ki:
- A Külgazdasági és Külügyminisztérium több, magánrepülőgépes utazásokra vonatkozó közbeszerzési eljárást is lefolytatott az előző ciklusban.
- Ezeknek a szerződéseknek az egyik fő felhasználója Budai Gyula miniszteri biztos volt.
- Az ilyen magánjáratok költsége jelentősen meghaladja a menetrend szerinti első osztályú vagy üzleti osztályú repülőjegyek árát, különösen a távol-keleti vagy interkontinentális útvonalakon.
- A 273 millió forint összköltség számos utazásra vetíthető, beleértve azokat a thaiföldi, japán, fülöp-szigeteki és indiai úti célállomásokat, amelyeket a sajtó már megnevezett.
- A nyilvános közbeszerzési rekordokban konkrét szerződések és kifizetések olvashatók a magánrepülő-szolgáltatásokra.
- Ezek időszaka egybeesik Budai Gyula miniszteri biztosként betöltött szerepével.
A miniszteri biztos szerepköre és a nyelvi követelmények
Budai Gyula szerepkörének hivatalos megnevezése a KKM-nál a következő volt: „a szankciókból fakadó kihívások miatt szükséges gazdaságvédelmi intézkedésekért felelős miniszteri biztos”.
Ez a pozíció alapvetően nemzetközi tárgyalásokat, kapcsolattartást és komplex gazdaságpolitikai kérdések megbeszélését feltételezi a külföldi partnerekkel. A dokumentált, 57 országba történő utazás ennek a tevékenységnek a kereteit rajzolja ki.
Itt merül fel a kérdés: Hogyan tudott egy ilyen nemzetközi, diplomáciai-gazdasági szerepkörben valódi tárgyalásokat lebonyolítani, jelentős közpénzes utazási költséggel, csak alapfokú nyelvtudással?
| Nyelv | Szint |
|---|---|
| Angol | Alapfokú (A2-es szint) |
| Orosz | Alapfokú (A2-es szint) |
Az A2-es (alapfokú) szint a Közös Európai Referenciakeret (KER) szerint azt jelenti, hogy a beszélő képes egyszerű, közvetlen információcserére, ismerős témákról tud beszélni, de képtelen komplexebb, üzleti vagy diplomáciai tárgyalások lebonyolítására, melyek a miniszteri biztos feladatkörébe tartoztak volna. A rendkívül széles utazási lista (57 ország) sok olyan országot is tartalmaz, ahol sem az angol, sem az orosz nem az elsődleges kommunikációs nyelv, ami tovább súlyosbítja a kérdést.
A nyilvánosság és az elszámoltathatóság hiánya
Az RTL Híradó megkereste Budai Gyulát a kérdéssel, hogy a magabiztos nyelvtudás hiánya ellenére hogyan tudott eredményesen tárgyalni külföldi partnerekkel azok anyanyelvén, vagy fordítói segítség nélkül. A képviselő nem válaszolt a média megkeresésére, nem adott magyarázatot a nyelvi képességei és a költséges, világkörüli utazások szükségességének összefüggésére.
Ez a válasz (vagy annak hiánya) két alapvető problémára hívja fel a figyelmet:
- A közpénzes költések igazolhatósága: Ha egy magas szintű hivatalnok jelentős közpénzt költ utazásra, és ezek az utazások látszólag összefüggésben állnak a hivatalos feladatkörével, akkor az elvárható, hogy az eredmények és a szükségesség is igazolható legyen. A nyelvi akadályok jelentősen kétségbe vonják, hogy a miniszteri biztos egyedül, eredményesen tudott volna tárgyalni.
- A válaszadási és elszámoltathatási kötelezettség: A közszereplőkre, különösen azokra, akik közpénzt költenek, vonatkozik a nyilvánosság és a válaszadás elve. A kérdések elkerülése vagy megválaszolatlansága aláássa ezt az elvet.
Összegzés és a nyitott kérdések
A nyilvánosan elérhető dokumentumok alapján a következőket állapíthatjuk meg:
- Bizonyított tény: Budai Gyula miniszteri biztosként több mint 273 millió forint közpénzt költött magánrepülőgépes utazásokra, és számos tengerentúli országba ellátogatott.
- Bizonyított tény: Hivatalos nyelvvizsgái szerint csak alapfokú (A2) angol és orosz nyelvtudással rendelkezik.
- Nyilvánvaló ellentmondás: A két tény között súlyos ellentmondás van. Egy alapfokú nyelvtudással rendelkező személy nem viheti végig önállóan, komplex nemzetközi gazdaságpolitikai tárgyalásokat 57 különböző országban.
- Nem reagált: A képviselő nem adott választ a felmerült kérdésekre, amelyek középpontjában a közpénzes kiadások szükségessége és eredményessége áll.
A nyitott kérdések továbbra is azok maradnak, amelyekre a közvélemény és a választók joggal várnak választ:
- Valóban egyedül utazott és tárgyalt, vagy minden esetben fordítói, tolmácsolói segítséget vett igénybe?
- Ha igen, mi volt ennek a további, még nem publikált költsége?
- Ezek a költséges utazások konkrétan milyen mérhető gazdaságpolitikai eredményekhez, megállapodásokhoz vezettek a „szankciókból fakadó kihívások” kezelése terén?
- Megfelelő és arányos volt-e a 273 millió forintnyi közpénzes utazási költség a végrehajtott feladatokhoz és a hozott eredményekhez képest?
Amíg ezekre a kérdésekre nem kapunk kielégítő, dokumentumokkal alátámasztható választ, addig a történet hiányos marad, és az ügy egy fontos elszámoltathatósági kérdést vet fel a közpénzek felhasználásával kapcsolatban.
Eszter Farkas, A Liberalizmus Media oknyomozó újságírója. Cikkünk a nyilvánosan elérhető dokumentumokra, közbeszerzési adatokra és a parlamenti nyilvántartásokra épít. Budai Gyula képviselőt lehetőséget adtunk a válaszadásra, melyre nem került sor.
