Ferihegy: A reptéri tranzitzóna a palackbetétdíj halott pontja
Több mint két éve már csak a visszaváltási (VJT) jelöléssel ellátott üdítők kerülhetnek polcokra. A rendszer 2026. július 1-jén válik teljes körűvé a lakosság számára. Azonban van egy hely Magyarországon, ahol ez a rendszer gyakorlatilag megtörik: a budapesti Liszt Ferenc repülőtér tranzitterülete. Itt akár naponta több tízezer vissza nem váltott palack és doboz keletkezik, ami egy jelentős környezeti és pénzügyi problémát rejt.
A problémakör: A számok, amik mögöttünk maradnak
A reptér 2025-ös forgalmi adatai alapján jól megérthető a skála. Az utasszámok a koronavírus-válságot követően új csúcsot döntöttek.
- Éves utasforgalom (2025): 19 571 522 fő. Ez az induló és érkező utasok együttes száma.
- Napi utasátlag (becsült): Mintegy 53 600 fő.
- Potenciális vissza nem váltott palackok: Ha minden második utas vásárolna egy-egy VJT-s terméket a tranzitzónában (azaz a biztonsági ellenőrzésen áthaladva), akár napi 25-30 ezer palackról és dobozról beszélhetnénk. Éves szinten ez több millió darabra tehető.
- Bevételkiesés (becsült): Egy 50 forintos betétdíj mellett a fenti, óvatos becsléssel számolva a Magyarországon Önkéntes Alapítvány (MOHU) évente százmilliós nagyságrendű bevételtől esik el. Ez a forrás a gyűjtő- és visszaváltórendszer működtetéséhez szükséges.
A kétoldalú csapda: Hazautazók és érkezők
A helyzet egyértelműen igazságtalan mindkét érintett fél számára.
- Induló magyar utasok: Magyar állampolgárként vásárolsz egy üdítőt a kapuhoz kanyarodva. A palackot nem dobhatod ki a reptéren, hiszen a betétdíjat szeretnéd visszaváltani. Azonban a következő magyarországi visszaváltóautomata csak napok, esetleg hetek múlva kerül az utadba, mikor hazatérsz. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a palackot a poggyászba kell csomagolni, vagy a legtöbb esetben – elkeseredésében – mégis a kukába dobják az utasok.
- Érkező külföldi turisták és hazatérő magyarok: Azon az oldalon a helyzet még súlyosabb. Aki külföldről érkezik Budapestre, és a duty-free-ből vagy egyéb üzletből vásárol egy VJT-s magyar terméket, annak egyáltalán nincs lehetősége arra, hogy a palackot Magyarországon visszaváltsa, hiszen a tranzitzónán belül marad, és azonnal továbbutazik.
Ez a helyzet nemcsak pénzügyi veszteséget és környezeti terhelést okoz, de aláássa az egész betétdíj-rendszer hitelét. A fogyasztók egy helyen megtanulják, hogy működik a visszaváltás, majd egy másik helyen – a modern világ egyik legfontosabb átjárójában – szembe találják magukat azzal, hogy a rendszer itt nem működik.
Mit mondanak az érintettek? Változás látható a horizonton?
A 24.hu korábbi megkeresésére a felek – a MOHU és a Budapest Airport Zrt., a reptér üzemeltetője – mindegyike elismerte a problémát, és jelezte, hogy dolgoznak a megoldáson.
- MOHU álláspontja: A MOHU megerősítette, hogy tisztában vannak a kihívással, és együttműködésben a reptér üzemeltetőjével keresi a megoldást. A cél az lenne, hogy a tranzitzónában is létrejöjjön egy, a reptéri biztonsági előírásoknak megfelelő visszaváltási lehetőség.
- Budapest Airport álláspontja: A reptérüzemeltető is megerősítette, hogy a kérdés felvetődött, és a résztvevőkkel egyeztetnek. A tranzitzóna speciális jogállása (nemzetközi terület, szigorú biztonsági szabályok) azonban komoly műszaki és logisztikai kihívásokat jelent.
Lehetséges megoldások: Mi működhetne máshol a világban?
A probléma nem egyedülálló. Nemzetközi gyakorlatok is léteznek, amelyekből inspirációt lehet meríteni.
- Tranzitzónán belüli visszaváltó automaták (Dedicated Reverse Vending Machines): Ez a legkézenfekvőbb megoldás. Olyan visszaváltó automaták telepítése a kapuk közelében vagy a duty-free területeken, amelyek a tranzitzóna speciális követelményeinek (biztonság, karbantartás) megfelelnek. A begyűjtött palackokat a reptér speciális hulladéklogisztikáján keresztül kellene elszállítani.
- Üzeten belüli azonnali visszatérítés (In-Store Instant Refund): A vásárló a kasszánál, a blokk bemutatásával azonnal visszakaphatná a betétdíjat, amikor leadja az üres csomagolást. Ez igényelné a boltok részéről egy kis logisztikai berendezkedést (gyűjtő tároló), de a fogyasztó szempontjából a legegyszerűbb.
- „Reptéri” palackok, kivételes szabályozás: Ez radikálisabb változtatás lenne, ahol a reptéren forgalmazott italokra más, vagy akár nem alkalmazható a betétdíj, és egy külön, magasabb környezeti hozzájárulást kellene fizetni a gyártóknak/forgalmazóknak. Ez azonban összeegyeztethetetlennek tűnik a jelenlegi, egységes VJT-rendszerrel.
Mi következik? A változás lassú, de szükséges
Az adatok egyértelműen mutatják: a reptér tranzitzónája az eddigi, lineáris visszaváltási rendszer egy holtpontja. A probléma mértéke – napi tízezrek, évi többmillió palack – nem elhanyagolható.
A megoldás nyilvánvalóan nem egyszerű. Össze kell hangolni a hulladékgazdálkodási, az üzleti és a légi közlekedés biztonsági előírásait. Azonban a nyilvános nyilatkozatok alapján mindkét fő érintett fél – a MOHU és a reptér – mozgósult a kérdésben. 2026 teljes körű bevezetése közeledtével a nyomás a változásra csak növekedni fog.
A helyzet adatainak tükrében a kérdés már nem az, hogy szükséges-e megoldást találni, hanem az, hogy mikor és hogyan sikerül megvalósítani egy olyan rendszert, amely a reptéren is lehetővé teszi a körforgás részeként való részvételt, és nem hagyja ott a pénzt és a műanyagot a terminál padlóján.