Aranykonvoj-ügy Bécsben: bírósági eljárás
Egy Ausztriában élő volt ukrán parlamenti képviselő vádjai nyomán indult eljárás.
Bírósági utójátéka lett az osztrák fővárosban annak az ügynek, amely Magyarországon a Fidesz-kormány utolsó napjaiban, tavaly márciusban történt. Akkor a Terrorelhárítási Központ (TEK) pénzmosásra hivatkozva lefoglalt két páncélozott furgont, amelyek 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat szállítottak. Az akkori Orbán-kormány azt sugallta, hogy az illegális pénzszállítmány célja az volt, hogy finanszírozza a Tisza Párt választási kampányát.
Azóta kiderült, hogy a szállítmány teljesen hivatalos volt. A pénzt az ukrán állami takarékpénztár, az Oszcsadbank rendelte, a feladó pedig a Raiffeisen Bank volt Bécsben. A magyar hatóságok tudtak a szabályos papírokról, mégis megállították a konvojt. A kísérőket fogva tartották, majd kiutasították az országból, a pénzt, az aranyat és a járműveket pedig lefoglalták.
Később, a kormányváltás után, a magyar állam visszaadta a pénzt és az aranytömböket az ukránoknak. Az ügyben hazánkban is nyomozás indult, amelynek során kihallgatták Hajdu Jánost, a TEK akkori – azóta leváltott – vezetőjét is.
Most azonban új fejezet nyílt az ügynek. Bécsben is elkezdődött egy bírósági eljárás. Egy Ausztriában élő volt ukrán parlamenti képviselő pert indított, amely az egész történet bécsi oldalára fókuszál. Az ügy felveti a kérdést: hogyan tudott egy hivatalos pénzszállítmány illegálisnak minősülni, és mi történik akkor, ha egy állam rendvédelmi szervei látszólag politikai okokból lépnek fel.
- Hivatalos pénzszállítmány
- Politikai nyomásgyakorlás
- TEK szerepe
- Kihallgatások
- Bécsi bírósági eljárás
- A jogállamiság megkérdőjelezése
| Elem | Részletek |
|---|---|
| Pénzösszeg | 40 millió dollár |
| EUR összeg | 35 millió euró |
| Arany mennyiség | 9 kilogramm |
| Feladó | Raiffeisen Bank Bécsben |
| Célállomás | Oszcsadbank |
| TEK intézkedés | Pénzmosásra hivatkozva lefoglalás |
Ez az eset több, mint egy izgalmas akciótörténet. Egy olyan időszakra vet fényt, amikor a magyar jogállamiság intézményei – mint a TEK – kérdésessé váltak. A bécsi eljárás nemcsak a múltat ítéli meg, hanem segít megérteni azt a rendszert, amelyben ilyen esetek lehetségesek lettek. A tények tisztázása lépés a magyarországi jogállam helyreállítása felé is.
