Putyin népszerűsége csökken: Jabloko kizárva a választásokból

Putyin népszerűsége csökken: az orosz választások tiltott ellenzéke mutatja a belső feszültségeket

Oroszország választási bizottsága megtiltotta a történelmi, háborúellenes Jabloko pártnak, hogy részt vegyen a szeptemberi regionális parlamenti választásokon. Ez a döntés, amelyet a párt formai okokra hivatkozva, de sok megfigyelő politikai indíttatásúként értékel, egyértelmű jelet ad: a Kreml aggodalmaskodik a belső legitimációs problémáktól és Vlagyimir Putyin elnök csökkenő népszerűségétől. A Wall Street Journal szerkesztőségi véleménye szerint a lépés utal arra, hogy a háború Ukrajnában jelentős károkat okozott Putin hazai megítélésében és az elnök nyugtalan a lakosság körében egyre inkább elterjedő elégedetlenség miatt.

A Jabloko, amely több mint 30 éves múltra tekint vissza, súlyos bűnnek minősíti az orosz „különleges katonai műveletet” és következetesen tűzszünetet, diplomaták tárgyalásait és békés megoldást sürget. Bár a pártnak az elmúlt két évtizedben nem sikerült mandátumot szerezni az államdumában, ami Putyin rendszerében gyakorlatilag a hatalom szavazógépeként működik, most a regionális választások lehetőséget kínáltak volna. Egy ilyen platformon, akár csak néhány mandátum is, szimbolikus értékkel bírt volna: lehetővé tette volna az elégedetlen polgárok számára, hogy békés, választási úton fejezzék ki nemtetszésüket.

A háború következményei érik az orosz háztartásokat

A tilalom mögött álló számítás világos. Az orosz társadalom egyre érezni kezdi a konfliktus gazdasági és emberi következményeit. A háború már nem távoli hírek egy másik országban, hanem konkrét hatások: a mozgósítottak százezrei, a elesettek, a nyugati szankciók által gerjesztett gazdasági nehézségek és az infláció. Ukrajna egyre merészebb támadásai az oroszországi létesítmények ellen – mint a közelmúltban történtek az energia-infrastruktúrán – tovább növelik a bizonytalanság érzését. Ebben a klimában bármilyen, akár csak kis erejű is, de szervezett ellenzéki hang éles kontrasztot jelenthetne az állami propaganda egyhangúságával. A Jabloko, bár gyenge, de ismert és hiteles alternatívát képvisel, amely a békére szólít fel.

A választási bizottság indoklása szerint a párt egyes jelöltjeinek dokumentumai között hiányosságok voltak, formai kifogásokat emelt. Az orosz választási gyakorlatban azonban ezek a kifogások gyakran politikai döntések burkoló eszközei. A lépés egyértelműen része azoknak az intézkedéseknek, amelyek az elmúlt években szinte teljesen megsemmisítették az orosz belpolitikai valódi versenyt. Független médiák bezárása, a legjelentősebb ellenzéki vezetők bebörtönzése vagy száműzetése és most a legrégebbi liberális párt választási lehetőségeinek megszüntetése – mind a politikai tér teljes sterilizálását szolgálja.

A legitimációs probléma árnyéka

Putyin hatalma formálisan vitathatatlan. Az utolsó elnökválasztás eredményei, a teljesen a hatalom kontrollja alatt álló médiatérben, ezt demonstrálták. A valódi kihívás azonban nem a választási számtani eredmény, hanem a társadalmi legitimáció fenntartása egy hosszú, véres és bizonytalan háború közepén. Amikor a hatalom úgy érzi, hogy még egy olyan gyengének tartott ellenzéki erőt is ki kell zárnia, az árulkodó jel. Azt sugallja, hogy a vezetés fél attól, hogy bármilyen, még kicsi csatorna is nyitva maradhat a nép elégedetlenségének kifejezésére.

A Jabloko ezúttal sem fenyegette volna a hatalom struktúráját. A regionális parlamentek korlátozott hatáskörrel bírnak és a nemzeti politika szempontjából marginális jelentőségűek. Pontosan ez teszi a tilalmat még jelentőségteljesebbé. Ha még ezt a kis kockázatot sem vállalja a rendszer, az azt jelzi, hogy a belső feszültségek érzékenyebbé váltak, mint amennyit nyilvánosan beismernének. A háború költségei növekednek és a polgárok egyre kevésbé látják annak értelmét. Ebben a helyzetben a legkisebb alternatív hang is veszélyessé válhat, mert a csendben növekvő elégedetlenséget láthatóvá teheti.

Összegzés

A Jabloko választási indulásának megtiltása nem csupán egy kis, gyenge párt marginalizálásáról szól. Ez egy stratégiai döntés, amely a Kreml aggodalmát tükrözi. Oroszországban a háború nemcsak Ukrajna mezőin, hanem a belső politikai fronton is zajlik, ahol a hatalom legfőbb célja a társadalmi egyetértés látszatának fenntartása és bármiféle szervezett ellenállás csírájának elfojtása. A lépés alátámasztja azokat a megfigyeléseket, miszerint Putyin rendszere egyre inkább elszigetelődik és a belső legitimáció megőrzése válik egyre nagyobb kihívássá a konfliktus előrehaladtával. A háború hazai ára növekszik és a politikai tér lezárása ennek a nyomásnak a direkt következménye. A választásokon való részvétel megtiltása tehát nem a Jabloko gyengeségét bizonyítja, hanem a hatalom törékenységének egy árulkodó jelét mutatja.

• Orosz választási bizottság döntése
• Különleges katonai művelet kritikája
• Orosz társadalom reakciói
• Független média helyzete
• Párt politikai helyzete
• Legitimációs problémák