A Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának friss jelentése mélyen zavaró képet fest. A dokumentumban a testület gyakorlatilag önmagát mentegeti, miközben az a feladata lenne, hogy az MNB működését függetlenül ellenőrizze és a közérdek érvényesülését biztosítsa. A jelentés nem önkritika, hanem jogszabályi hivatkozások mögé bújó mentességi okirat. Ez különösen problémás, mert a háttérben óriási összegekről és komoly kérdőjelekről van szó, amelyek a jegybank pénzügyi stabilitását és hitelességét érinthetik.
Matolcsy György elnökségének időszakában, 2013 márciusától 2025 márciusáig, két jelentős pénzügyi csatornán keresztül áramlott ki óriási tőke a jegybankból. Az egyik az alapítványokba történő befizetés volt, amelyet a bank „pénzügyi ráfordításként” könyvelt el. Összesen 266 milliárd forintot juttattak így alapítványi keretek közé. A másik csatorna az MNB saját ingatlanfejlesztő leányvállalata, az MNB-Ingatlan Kft. volt, amely a 2020-as években 210 milliárd forint tőkét kapott az anyabanktól.
A kérdés az, hogy mi lett ezekkel a hatalmas összegekkel. A legutóbbi elérhető adatok alapján a válasz aggasztó. Az alapítványi vagyon, amely végül a Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) alapítványban összesítődött, az előző év végén már csupán 25 milliárd forintra csökkent. Az MNB-Ingatlan Kft. vagyona pedig 2023 és 2025 között 225 milliárdról 162 milliárd forintra olvadt. Ez a számok nyelvén több száz milliárd forint értékcsökkenést jelent.
| Pénzügyi csatornák | Összeg (milliárd forint) |
|---|---|
| Alapítványokba történő befizetések | 266 |
| MNB-Ingatlan Kft. tőke | 210 |
| PADME alapítványi vagyon (2022 vége) | 25 |
| MNB-Ingatlan Kft. vagyon (2023-2025) | 162 |
Gazdasági szempontból ez nem csupán egy számviteli tény. A jegybank központi szerepet játszik a gazdaság stabilitásában. Fő feladatai közé tartozik az árstabilitás biztosítása, a pénzügyi rendszer felügyelete és a nemzeti vagyon kezelése. Amikor a jegybank saját tőkéje jelentős mértékben, gyorsan és látszólag kevés átláthatósággal csökken, az kérdéseket vet fel a kockázatkezelés minőségéről és a pénzügyi erőforrások célratörő felhasználásáról.
A felügyelőbizottság jelentése azonban nem ezekre a kérdésekre keres választ. Ehelyett arra hivatkozik, hogy a jogszabályok korlátozzák a vizsgálati lehetőségeit, így nem kutatott érdemben sem az ingatlanbefektetések, sem az alapítványi műveletek hátterében. Ez a passzivitás sérti a felügyelet alapvető célját: a felelősségre vonást és az átláthatóságot. Egy funkcionáló piacgazdaságban az ellenőrző testületek aktív szerepet játszanak abban, hogy biztosítsák a közpénzek felelős kezelését.
A jelentésből hiányzik a legfontosabb elem:
- Gazdasági következmények elemzése
- A jegybank tőkealapjának gyengülésének hatásai
- A válsághelyzet kezelésének képessége
- A tőkeelszivárgás elkerülésének lehetőségei
- Jó döntések és szigorúbb ellenőrzés szerepe
- Nyugtató válaszok keresése
Az jegybanki veszteségek és a felügyelő testület látszólagos tehetetlensége végső soron mindannyiunkat érint. Egy gyengébb tőkével rendelkező jegybank kevésbé rugalmas a gazdasági sokkok kezelésében. A kevésbé átlátható pénzügyi műveletek aláássák a bizalmat a pénzügyi intézmények iránt. És ami talán a legfontosabb: a közpénzek kezelésére vonatkozó kétségek károsíthatják Magyarország hírnevét a nemzetközi befektetők és intézmények szemében.
A felügyelőbizottság jelentése nem zárja le ezt az ügyet. Ellenkezőleg, felveti, hogy a teljes átláthatóság és a felelősségre vonás elmaradása hosszú távú problémákat okozhat. A jegybank tőkéjének helyreállítása, az elszámoltathatóság visszaállítása és a bizalom helyrehozatala hosszú és nehéz útnak ígérkezik. Ez az út nem kezdődhet máshol, mint a tények teljes feltárásával és a szükséges intézkedések szigorú megvalósításával. A jelenlegi jelentés ebből az első lépésből is kimaradt.
