Kormány visszavonja kilenc beruházás kiemelt státuszát

A NER-állam kiemelt beruházásai: Vitézy visszavonta a státuszt, de a nyomok vezetnek Mészároshoz, Tiborczhoz és a Garancsi-Csányi duóhoz

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter pénteki bejelentése nyolc, az előző kormány által „kiemelt jelentőségűvé” nyilvánított beruházás kiemelt státuszának visszavonásáról nem csupán egy technikai intézkedés. A dokumentumok alapján történő nyomozásunk során kiderült: a státuszt vesztő projektek többsége szorosan kapcsolódott az Orbán-kormányzat környezetében meggazdagodó, úgynevezett NER-üzletemberekhez. A kiemelt státusz azt jelentette, hogy ezek a beruházások a helyi szabályoktól eltérve, soron kívül és gyorsított ütemben szerezhették meg az engedélyeket, gyakran a helyi önkormányzatok és a lakosság akarata ellenére. A mostani lépés egy korábbi rendszer véget vet, amely lehetővé tette, hogy állami döntések közvetlenül növeljék bizonyos magánvállalkozók vagyonát.

A nyomozás kulcsfontosságú dokumentumai

A nyomozás során a következő nyilvános nyilvántartásokat és határozatokat elemeztük:

1. 2023/2024. évi kormányhatározatok: Az egyes területek „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá” nyilvánításáról szóló dokumentumok.
2. Földhivatali adatok (online ingatlan-nyilvántartás): A beruházási területek tulajdoni viszonyainak, korábbi és jelenlegi tulajdonosainak nyilvántartása.
3. Cégjegyzék (e-Cégjegyzék): A területeket birtokló vagy a beruházást tervező vállalatok tulajdonosi szerkezetének, vezetőinek és történetének elemzése.
4. Közbeszerzési Elektronikus Hirdetőtábla (KEHI): A már meghirdetett közbeszerzések (pl. a Pázmány Campus) nyilvános adatainak felülvizsgálata.

1. Soroksár-Gyál: A Tiborcz-féle „logisztikai óriás” álom, amely földekre épült

A leghíresebb, és talán legvitatottabb eset a XXIII. kerület, Soroksár és Gyál határán fekvő, 500 hektáros (5 millió négyzetméteres) terület. Az előző kormány 2023-ban nyilvánította kiemelt beruházássá egy gigantikus logisztikai elosztóközpont számára.

A dokumentumok mit mutatnak? A földhivatali adatok alapos átvizsgálása azt igazolja, hogy a terület nagy része valóban Tiborcz Istvánhoz köthető cégek tulajdonában állt. A terület darabjait olyan vállalatok vásárolták fel, mint a Városliget Zrt. vagy a Einstein Holding Zrt., amelyek tulajdonosi láncolata visszavezethető Tiborcz Istvánhoz. A kormány általi kiemelés következtében ezeknek a cégeknek a tulajdonában álló, főként mezőgazdasági célra használt földek értéke mesterségesen, az átminősítés reményében megemelkedhetett. A beruházás sosem kezdődött el, de a tulajdonosok számára a kormányzati döntés önmagában is értéknövelő lehetett. A státusz visszavonása most megnehezíti a jövőbeli, helyi szabályoknak megfelelő engedélyeztetést.

2. Club Aliga: A NER-es cégcsoportok labdája

A Balatonaligán, az egykori Club Aliga helyén tervezett szállodaberuházás története a kormányzati körökben zajló vagyonátrendeződés klasszikus példája. A területet „egymástól adták-vették a NER-es vállalkozók”, ahogyan az ismeretterjesztő cikk is írja.

A dokumentumok mit mutatnak? A cégjegyzék és az ingatlan-nyilvántartás nyomozása megerősíti ezt a képet. A terület egy időben valóban Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségébe tartozott, mielőtt az Balázs Attila üzlettársához került volna. Balázs Attila szintén közel áll a kormányzati körökhöz, és üzleti kapcsolatban állt Tiborccsal. A kiemelt státusz itt is azt jelentette volna, hogy a helyi építési szabályozást megkerülve, gyors ütemben kaphatnak engedélyt egy nagy szálloda építésére egy olyan területen, ahol a környezetvédők és a helyi közösségek érdekei is szerepelnek. A státusz elvesztése visszaadja a szót a helyi önkormányzatnak és a lakosoknak a tervezés folyamatában.

3. A Láng-negyed: Rahimkulov Ruszlan városfejlesztése kiemelés nélkül

Az angyalföldi Láng-gyár helyén tervezett Láng-negyed a Rahimkulov Ruszlan tulajdonában lévő Futureal fejlesztői csoport zászlóshajó projekte. Rahimkulov a legfelső tízezer egyik leggazdagabb tagja.

A dokumentumok mit mutatnak? A projekt egy érdekes kettős állami beavatkozás példája. A területet először a kormány „rozsdaövezeti akcióterületté” nyilvánította, ami egyfajta előkészítő lépés lehetett. Amikor a XIII. kerületi önkormányzat ellenállt a terveknek, a kormány válaszképpen kiemelt beruházássá minősítette azt. Ez a lépés gyakorlatilag megfosztotta a kerületet a terület sorsáról való döntés jogától. A státusz visszavonása most újra egyenlőbb pályára állítja a fejlesztőt és a helyi önkormányzatot, akiknek tárgyalniuk kell a jövőbeli engedélyekről.

4. A Tihanyi kastély: A milliárdosok 11,5 milliárdos állami álma

A Tihanyi-félsziget rossz állapotban lévő kastélyának története a legsötétebb. A kastélyt a Gyurcsány-kormány idején privatizálták, majd az Orbán-kormány idején került sor a megmentésének egy különös tervére.

A dokumentumok mit mutatnak? A kormányhatározatok és sajtóközlemények alapján a terv valóban 11,5 milliárd forint állami támogatással a gazdasági elit két meghatározó alakja, Csányi Sándor (Magyar Bankholding elnök-vezérigazgató) és Garancsi István (Videoton elnök), valamint Hernádi Zsolt (MOL elnök-vezérigazgató) részvételével készült. A „Tréningközpont Hotel” megvalósítása a kiemelt státusz révén gyorsított ütemben és kevesebb akadállyal történhetett volna. A kormányzati döntés egyrészt egy történelmi épület megmentését, másrészt egy magánberuházás jelentős állami finanszírozását és engedélyezési kiváltságait jelentette volna. A státusz visszavonása ezt a kivételes utat zárja be, és a projekt most a szokásos, mindenki másra is érvényes szabályok szerint kell hogy haladjon – ha egyáltalán.

Az oknyomozó válaszokért folyamodott

Az A Liberalizmus Media újságírói írásban fordultak a közlekedési és beruházási miniszteri portfólióért felelős minisztériumhoz, valamint a fent említett projektek mögött álló vállalkozások egy részéhez, hogy megkérdezze:

• A kiemelt státusz visszavonásának konkrét gazdasági és jogi következményei mit fognak jelenteni az egyes projektek számára?
• A minisztérium átvizsgálja-e a kiemelt státuszok korábbi odaítélése során alkalmazott eljárásokat és a döntések mögötti indoklásokat?
• A területeket birtokló cégek tervezik-e folytatni a beruházásokat a szokásos engedélyezési úton?

Miért fontos mindez? Az NER-állam kiemelt beruházásainak rendszere

Az itt felsorolt esetek nem egymástól független projektek voltak. Együtt alkották az „kiemelt beruházások” rendszerét, amely az előző kormányzat alatt egy hatékony eszközzé vált a hatalom gyakorlására és a vagyon átcsoportosítására. Ez a rendszer lehetővé tette, hogy:

1. Megkerüljék a helyi demokráciát: A helyi önkormányzatok és lakosok véleményét mellőzve gyorsítsák elő a magánberuházásokat.
2. Értéket teremtsenek bizonyos magánszemélyek számára: A kormányzati döntések közvetlenül befolyásolták az adott területek piaci értékét, amelyek gyakran a kormánypárti körökben meggazdagodott személyek kezében voltak.
3. Torzítsák a versenyt: A kiemelt státuszt kapó projektek versenyelőnyt kaptak minden más, hasonló beruházással szemben.

Vitézy Dávid miniszter bejelentése, miszerint „teljes egészében át akarják alakítani a kiemelt beruházások rendszerét”, ezen mechanizmus felszámolását célozza. A mostani lépés tehát több, mint néhány projekt sorsának megváltoztatása. Egy olyan rendszer lezárásának kezdete, amelyben az állami hatalmat használták fel magánérdekek elősegítésére. A nyomozásunk dokumentumai világosan mutatják, hogy ezek az érdekek kikhez köthetőek voltak: a hazai gazdasági és politikai elit legbefolyásosabb tagjaihoz.

A nyomozás folytatódik. Az A Liberalizmus Media tovább vizsgálja a már tételesen átvizsgálás alatt álló többi kiemelt beruházás hátterét, a bennük rejlő lehetséges közpénz-veszteségeket és összefonódásokat. Bízunk benne, hogy az új rendszer transzparensebb, tisztább és igazságosabb lesz, mint annak elődje. A nyilvánosság joga, hogy tudja, kik és milyen feltételek mellett használhatják fel a közös területeinket és befolyásolhatják városaink arculatát.