A közmédiában egy 482 oldalas dokumentum tárta fel az elmúlt évek hírcenzúráját. A későbbi teljes kiadvány nyilvánosságra hozatala után Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke ismét keményen reagált, és egy belső ügynek titulálta az ügyet. A felfedezett esetek szerint az MTI-nél a külpolitikai híreket rendszerszinten alakították.
A teljes, 482 oldalas dokumentum nyilvánosságra kerülése egyértelművé tette: a Magyar Távirati Irodánál (MTI) több mint egy évtizeden keresztül szisztematikus hírcenzúra és manipuláció folyt. A magukat Pro Domo munkacsoportnak nevező, az MTI-n belül működő csoport számos olyan levelezést, e-mailt és csetüzenetet gyűjtött össze, amelyek rávilágítanak, hogy a híreket hogyan alakították, hamisították vagy hallgatták el.
Havasi Bertalan, Orbán Viktor miniszterelnök sajtófőnöke és a Fidesz kommunikációs igazgatója az MTI-ben közzétett közleményében a nyilvánosságra került dokumentumot és a folyamatot „gusztustalan belső feljelentgetősdinek” nevezte. „Lelkük rajta, ez a belső ügyük” – írta Havasi. Válaszában azt is hozzátette, hogy „Nem tőlem kell félteni a (köz)médiát”, hanem olyan külső szereplőktől, akik véleményt formálnak az M1 Híradó új főszerkesztőjéről, vagy a kormányfő bársonyszékéből döntenek arról, hogy mi jelenhet meg egy médiumban.
Havasi utalása a közmédiát ért külső nyomásra irányult. Az MTVA ugyanis nemrég visszavonta Hajdú Gábor és Borsa Miklós kinevezését az M1 híradójának vezető pozícióiba, miután Magyar Péter miniszterelnök egy, a kinevezésekről szóló cikk alá írt kommentben röviden annyit fűzött hozzá: „nem hinném”.
A 482 oldal tanulságai: mit fed fel a dokumentum?
A nyilvánosságra került dokumentum tematikus és időrendi struktúrát követ. A belső levelezések részletei alapján egyértelművé válnak a hírek rendszerszintű manipulálásának mechanizmusai. A dokumentum főbb megállapításai:
- Csak a külpolitika: A gyűjtött anyag kizárólag a külpolitikai hírekre és témákra terjed ki. A magyar belpolitikai szereplők nevei nem szerepelnek a szövegben (egyetlen kivétel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter).
- Kimaradt témák: A dokumentumból kitűnik, hogy az MTI-nél nem jelenhetett meg olyan anyag, amelyben nemzetközi szervezetek (például az Európai Unió, az ENSZ) bírálták volna Orbán Viktort vagy a magyar kormányt. Ugyanígy tabu téma volt a magyarországi sajtószabadság helyzetének bármilyen nemzetközi megítélése vagy kritikája.
- Anonimitás és olvashatatlanság: Bár bizonyos MTI-szerkesztők neve olvasható a szövegben, sok dolgozó nevének helyét kihúzták. Emellett a dokumentum egyes részeit a rossz felbontás miatt szinte lehetetlen elolvasni.
Havasi védekezése és a kommunikáció jövője
Havasi Bertalan közleményében hangsúlyozta, hogy több mint három évtizedes sajtószakmai pályafutása során mindig a törvényeknek, a sajtóetika szabályainak és a szakmai együttműködés alapelveinek megfelelően járt el. A dokumentum korábbi, 15 oldalas kivonatának nyilvánosságra kerülésekor is hasonló hangvételű közleményben reagált. Akkoriban azt állította a közmédia, hogy az a válogatás a rendelkezésre álló anyag reprezentatív kivonata.
A mostani teljes dokumentum közzététele azonban messzemenően túlszárnyalja azt a válogatást, és részletes képet ad a rendszerről. Havasi válasza – miszerint „lelkiismereti kérdés” a résztvevőknek – arra utal, hogy a Fidesz és a miniszterelnökség nem kíván a történtek anyagi vagy elvi vonatkozásaival foglalkozni, hanem a történetet belső viszályként próbálja beállítani.
A közmédiában zajló átalakulás és a dokumentum nyilvánosságra kerülése párhuzamosan mutatja a rendszer múltbeli gyakorlatát és a jelenlegi feszültségeket. Az eset rávilágít arra, hogy a közmédia milyen mértékben volt és talán ma is lehet kitéve a politikai befolyásolásnak, és hogy a teljes átalakulás, a tényközvetítés visszaállítása milyen nehéz és hosszadalmas folyamat lehet.
A teljes dokumentum elérhető a Duna Médiaszolgáltató Zrt. honlapján, ahol mindenki saját maga is áttekintheti a gyűjtött anyagot.