Kiderült, a Fradivárosra kapott 25 milliárd forint támogatás jelentős részét a Ferencváros játékosok megvásárlására fordította. A számok mögött álló rendszer és annak kérdései.
Az elmúlt évtizedben a magyar labdarúgás pénzügyi térképe radikálisan átalakult. Míg a 2000-es években több klub is versenyképes volt, addig ma egyértelműen a Ferencvárosi Torna Club gazdasági ereje dominál. Ez a fölény nem csupán a sikeres sportpolitikának, hanem egy olyan anyagi háttérnek köszönhető, amely messze meghaladja a többi NB I-es klub lehetőségeit. Kálnoki-Kiss Attila sportállamtitkár hétfői bejelentése most konkrét számokkal támasztotta alá ezt a tényt, miközben új, alapvető kérdéseket vetett fel a közpénzek sportban való felhasználásáról.
A bejelentés szerint a Fradiváros beruházásra kapott 25 milliárd forintos állami támogatásból az FTC 11,2 milliárd forintot játékjogok megszerzésére, azaz játékosok igazolására fordított 2019 és 2024 között. Összesen 38 labdarúgó érkezett ebből a forrásból. A számok és a mögöttük álló idővonal azonban több ponton is ütközik a közpénzek átlátható és célratartó felhasználásának elvárásaival.
A számok története: mikor, kinek és mire?
Ahhoz, hogy megértsük a helyzet összetettségét, vissza kell tekintenünk a támogatás útjára.
- A támogatás odaítélése: A Ferencváros a 25 milliárd forintot 2016-ban és 2017-ben kapta meg a kormánytól a „Fradiváros” – egy multifunkciós sportkomplexum – megépítésére.
- A címzett: A pénzt nem közvetlenül a futballcsapatot működtető FTC Labdarúgó Zrt. kapta, hanem annak anyaegyesületét, a Ferencvárosi Torna Clubot. A Labdarúgó Zrt.-ben az egyesület 99,99%-os tulajdonos.
- A szabályok változása: 2022-ben, tehát jóval az átutalások után, a kormány úgy határozott, hogy a klub a kapott összeget a működésre is fordíthatja. Ez a döntés visszamenőlegesen törvényesítette a korábban megkezdett gyakorlatot.
- Az időzítési probléma: A sportállamtitkár által közzétett adatok szerint a Fradi már 2019-ben elkezdte ebből az alapból finanszírozni a játékosvásárlásokat. Ez azonban öt évvel korábban történt, mint ahogy a kormány hivatalosan engedélyezte volna a forrás ilyen célú felhasználását.
Miért jelent problémát ez az eljárás?
A fenti idővonal és a konkrét számok több, egymással összefüggő kérdést vetnek fel, amelyek túlmutatnak a puszta sporteredményeken.
| Kérdés | Részletezés |
|---|---|
| Előzetes szabályozás hiánya | A legszembetűnőbb kérdés az, hogy milyen jogcímen és milyen előzetes engedély alapján költötte a klub a közpénzt 2019-ben egy olyan célra, amelyre csak 2022-ben kaptak formális lehetőséget. |
| A „működés” fogalmának homályossága | Megválaszolatlan marad, hogy a *játékjogok megszerzése* beletartozik-e a „klub működésére” fordított költségek kategóriájába. |
| Versenyhelyzet torzulása | A 11,2 milliárd forint egy olyan volumen, amely meghatározóan befolyásolja a magyar labdarúgó bajnokság versenyképességét. |
| A tulajdonosi szerkezet és a pénzút | Az, hogy a pénzt az anyaegyesület kapta, majd az valószínűleg tőkejuttatáson vagy kölcsönön keresztül továbbította a Labdarúgó Zrt.-nek. |
A sportállamtitkár bejelentése véletlenül sem a Ferencváros sportérdemeit vagy sikereit kérdőjelezi meg. A csapat mérhetően hazai és nemzetközi szinten is kiemelkedő teljesítményt nyújt. A kérdés a sikerek finanszírozásának forrása és módszere.
Az elhangzott adatok rávilágítanak egy olyan gyakorlatra, ahol jelentős állami források kerülnek egyetlen sportegyesülethez, rugalmas, utólag igazított szabályok mentén. Ez a modell egyértelmű versenyelőnyt biztosít, miközben vita van arról, hogy az eredeti támogatási cél (az infrastruktúra-fejlesztés) és a tényleges felhasználás mennyire fedik egymást.
A közpénzek sportban való felhasználása önmagában nem probléma – számos európai országban támogatják a sportinfrastruktúra fejlesztését. A magyar helyzet különlegessége az összegek nagyságrendjében, a koncentrációban (egy klub felé) és a felhasználási szabályok látszólagos rugalmasságában rejlik. Az átláthatóság, az előre meghatározott és mindenki számára érvényes szabályok, valamint a verseny tisztaságának védelme alapvető kérdések, amelyekre a számok alapos nyilvános vitát és magyarázatot igényelnek.
Ezek a kérdések nem csupán a futballról szólnak. A profi sport finanszírozásának modellje tükrözi a közpénzek kezelésének és a versenyszféra állami szerepvállalásának szélesebb körű gyakorlatát. Amíg a kérdések megválaszolatlanok maradnak, addig a magyar labdarúgás legsikeresebb csapatának diadalait egy árnyék kíséri: a sikerek vajon elsősorban a zöld-fehérek szakmai munkájának vagy egy páratlan anyagi háttérnek köszönhetők?
