Tisza Párt első 100 napja: ígéretek és valóság

Tisza Párt első 100 nap: ígéretek és valóság

Az április 9-i választási földcsuszamlás után Magyar Péter és a Tisza Párt miniszterelnöke október 7-én, a parlamentben. A kampányban a párt kéttucatnyi azonnali intézkedést ígért programjában. Ezek között voltak korrupcióellenes lépések, igazságszolgáltatási reformok és olyan intézkedések, amelyek az egészségügyet, a külpolitikát, az oktatást vagy a nemzetbiztonságot érintették. A Tisza-kormány első száz napja október 7-én teljesült. Megnéztük, hogy mi sikerült a sürgősnek nyilvánított ígéretek közül, és mi az, ami még várat magára. A gazdaságpolitikai teljesítményt egy külön cikk tárgyalja majd.

Út a börtönbe? Az elszámoltatás kérdése

A Tisza egyik leghangsúlyosabb kampányígérete az volt, hogy az előző rendszer korrupt politikusai a bíróság elé kerülnek, sőt börtönbe jutnak. Magyar Péter a választási hajrában az „Út a börtönbe” programot hirdette meg. Az első miniszterelnöki beszédében pedig szembenézést és igazságtételt emlegetett. A kampányban még azt is mondta, hogy Matolcsyék is börtönbe fognak menni.

Leállított kifizetések, felszámolt kekva

A Tisza-program azonnal végrehajtandó feladatai között az első helyen az szerepelt, hogy a kormány leállítja „a további károkozást” és felfüggeszti a hátrányos szerződéseket, beszerzéseket. Bár ezek nehezen mérhető ígéretek, hiszen nem mindig egyértelmű, hogy mi számít hátrányosnak, az első száz napban több szerződést és beszerzést felfüggesztettek.

Az egyik leglátványosabb lépés az volt, amikor a kormány visszavonta azt a szerződést, amelyet az Orbán-kormány két hónappal a választás előtt kötött a Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikushoz köthető Élvonal Alapítvánnyal. A szerződés 261,7 milliárd forintnyi állami pénzt szervezett volna ki egy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványba (kekva). Az új kormány döntése értelmében a nem felsőoktatási közfeladatot ellátó kekvák július végével megszűntek. Köztük volt a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) működtető Mathias Corvinus Collegium Alapítvány is. A kormányzat nemcsak felszámolta a kekva-rendszert, hanem az Élvonal Alapítvánnyal kötött szerződéstől is elállt.

Átvilágítások és csontvázak után kutatnak

A kormány már májusban döntött a minisztériumok és az állami cégek azonnali, teljes körű átvilágításáról. Emellett elrendelte a rendes gazdálkodás körét meghaladó kifizetések és kötelezettségvállalások felfüggesztését is. Augusztusban pedig több, korábban sokat kritizált beruházás esetében döntött úgy a kormány, hogy visszavonja a nemzetgazdasági kiemelt státuszt.

Sok minden még mindig titkos

A Tisza az azonnal végrehajtandó ígéretek között említette, hogy nyilvánosságra hozza a titkos kormányhatározatokat, a hazai és nemzetközi szerződéseket, az eltitkolt megállapodásokat és a Matolcsy György alatti MNB-s vagyonkezelési iratokat. Ugyanígy ígéret volt a 2010 és 2026 közötti kormányülések összefoglalóinak közzététele is, nemzetbiztonsági átvilágítás után.

Fékek, ellensúlyok helyreállítása, Orbán-bábok kipöckölése

„Helyreállítjuk a fékek és ellensúlyok rendszerét. Újraalkotjuk az állam jogszerű működését garantáló intézmények rendszerét” – ez is az azonnali ígéretek között szerepelt.

Közmédia, PIPA

A Tisza a kampányban azt ígérte, hogy győzelmük esetén azonnal felfüggesztenék a propagandává süllyesztett közmédia működését. Ezt nem lépték meg azonnal, csak július elején, amikor a közmédia ideiglenes vezetése elfoglalta a helyét. Ekkor megváltak a cég korábbi vezetőinek és műsorvezetőinek jelentős részétől, elsötétült az M1 képernyője és egy bocsánatkérő üzenet fogadta a nézőket.

Gyermekvédelem és oktatás

„Radikálisan átalakítjuk a Klebelsberg Központ működését és hatáskörét, visszaadjuk a tanárok megbecsülését, és az iskolaigazgatók érdemi munkáltatói és gazdálkodói jogosítványokat kapnak” – ígérték ezt is az azonnali intézkedések részeként. Augusztusban ennek szellemében valóban módosították a köznevelési törvényt, a pedagógusok újra sztrájkolhatnak is.

Ügynökakták: jönnek

A Tisza Párt egyik ígérete volt, hogy az ügynökaktákat teljesen nyilvánosságra hozzák. A kormány erre a témára pörgött rá talán a leggyorsabban. Júliusban nyújtotta be az akták feltárásáról szóló törvényjavaslatot, miután lezárult az erről szóló társadalmi egyeztetés.

Egészségügy: első lépések

Bár az egészségügyre vonatkozóan az azonnali intézkedésekben csak annyi szerepelt, hogy az egészségügyi miniszter is vétójogot kap a kormányzati döntéshozatali mechanizmusban – ez meg is történt –, ezen a területen eddig leginkább szimbolikus döntések születtek. A java még hátravan.

Keletről vissza Nyugatra

A külpolitikában a Tisza azt ígérte, hogy helyreállítja az ország nemzetközi kapcsolatrendszerét a hagyományos szövetségesekkel (V4, EU, NATO). Ebben az irányban valóban tett lépéseket és gesztusokat a kormány. Magyar Péter már júniusban közös képet posztolt a V4 vezetőivel. A NATO-csúcson pedig egyértelműen a szövetség mellett állt ki, hangsúlyozva, hogy Ukrajna áldozat, Oroszország agresszor.

Akik láthatók és akik kevésbé láthatók

A kampányban sokszor érte a Tiszát az a vád, hogy a pártból csak Magyar Péter szerepel a nyilvánosság előtt, a többi tiszás politikus kevésbé. Az első száz nap kormányzása alapján az egyértelmű, hogy továbbra is Magyar a főszereplő. Rajta kívül Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a legaktívabb, aki szinte Magyar Péterhez hasonló intenzitással van jelen a nyilvánosságban.