A magyar sport világát egy tizenhat éves kormányzás hagyta örökül, mely során példátlan források öntöttek a területre, de ezek felhasználásának hatékonysága és átláthatósága gyakran kérdéses maradt. A Tisza-kormány 2025 májusának végén, Kálnoki-Kiss Attila sportállamtitkár kinevezésével vette át ezt a területet, amelyet azóta is számos, a múltból eredő, megoldatlan probléma sújt. Az új vezetés első száz napja nem hozott még látványos változást, azonban az igény a múlt átvilágítására és a jövő transzparens építésére a sportközösségben és a nagyközönségben egyaránt erős.
Örökölt problémák: a milliárdok árnyékvilága
A sport irányításának sokszínű, töredezett szerkezete magában hordozza a problémák gyökerét. Az eddigi gyakorlat szerint a sport nem egyetlen, erős minisztérium vagy hivatal felügyelete alá tartozott, hanem az Emberi Erőforrások, majd a Honvédelmi, most pedig a Belügyminisztérium keretében működik. Ehhez jött a külügyminisztérium sportdiplomáciai főosztálya, a kormánybiztosi szerepkörök, és az a tény, hogy a volt miniszterelnök személyesen is aktívan befolyásolta a sportberuházásokat és döntéseket. Ez a széttartó hatalom több helyen jelentette a kontroll hiányát és a felügyeleti lánc megszakadását.
A megvalósulatlan projektek árva milliárdjai
A sportban a közpénzek elszámoltathatóságának kérdése középpontba kerül, ha a konkrét számokat nézzük. A felgyülemlett ügyek közül néhány kiemelkedő példa:
- A meg nem rendezett tenisztorna: Hétmilliárd forintnyi adófizetői pénz ment el egy olyan nemzetközi tenisztorna előkészítésére, amelyet végül nem is rendeztek meg. A szerződés szorgalmazóiról, aláíróiról nyilvános információk nincsenek.
- A visszavont olimpiai pályázat: A 2024-es budapesti olimpia pályázatának előkészítési költségei még nem lettek nyilvánosságra hozva. Az a tény, hogy a pályázatot magát visszavonták, a költségek átláthatósági igényét tovább fokozza.
- A hajdúnánási motorpálya álma: A tervezett versenypálya előkészítése négymilliárd forintba került, az építkezés azonban el sem kezdődött.
- A Kovács Katalin kajak-akadémia: A Velencei-tónál épült létesítmény végül 70 milliárd forintból készült el, miközben az eredeti becslés 40 milliárd volt. A kivitelező egy, a korábbi kormányzati körökhöz közelálló cég volt. Bár több sportág használhatja, a szeles időjárás miatt a kajakos-válogatott nem használja edzőtábornak.
- A titkos támogatások: a 2000-es kormányhatározatok: A sportfinanszírozás egyik legsötétebb fejezete a titkos, úgynevezett 2000-es kormányhatározatok. Ezek alapján, a nyilvánosság elől elrejtve, milliárdok kerültek kiosztásra. Egy ilyen dokumentumból derült ki például, hogy a Ferencvárosi TC 7,2 milliárd forintot kapott a 2024-es párizsi olimpia után, annak ellenére, hogy a klub ebben az évben egyetlen érmet sem szerzett.
A jelen kihívásai: struktúrák és személyek
Az új vezetés nemcsak a múlt ügyeivel, hanem a jelen strukturális problémáival is szembesül.
A Nemzeti Sportügynökség (NSÜ) és az életjáradékok
Míg a politikai vezetés változott, a Nemzeti Sportügynökség élén továbbra is Bíró Péter áll. Bíró havi ötmillió forint feletti fizetése már a kinevezésekor is sokak szemében kirívó volt, és jelenleg is magasabb, mint a miniszterelnöké. Az életjáradékok kérdése szintén súlyos átláthatósági problémát vet fel. Ismertek olyan esetek, amikor olyan edzők kapnak magas állami járadékot, akiket a sportág szakmai közössége alig ismer, miközben többszörös olimpiai bajnokok, mint Kemény Dénes vízilabdaedző, alacsonyabb összeget kap.
A túlárazott események és az NSÜ
A rendezett világesemények költségei is gyakran kerültek kritika alá. Kálnoki-Kiss Attila államtitkár, korábbi újságíróként maga is foglalkozott a témával, és kijelentette, hogy a rendezvények többsége „masszívan túlárazott” lehetett. A 2017-es vizes világbajnokság, a 2022-es atlétikai világbajnokság (ahol a költségek látványosan emelkedtek, amint a szervezésbe Balásy Gyula cégei beléptek), vagy a 2021-es dzsúdó-vb is ehhez a listához tartozik. A jövőben rendezendő események, mint a 2027-es vizes vb vagy a 2025 szeptemberi atlétikai világböntő, transzparenciája kulcsfontosságú lesz.
A TAO és a médiajogi változások
A sportklubok legnagyobb aggodalmát a Társasági Adó kedvezményes (TAO) támogatási rendszer jövője kelti. Évente mintegy 125 milliárd forintról van szó, ami a jelenlegi formájában megmaradhat, de a források központi költségvetésből való kiosztása mellett lehetnek további szabályozások (pl. sportágonkénti „tao-igazgatók”). A klubok bevételi oldalán pedig jelentős változást hozott, hogy az MTVA a hazai labdarúgó-bajnokság közvetítési jogáért fizetett összegét 10 milliárdról 6 milliárd forintra csökkentette.
Vezetésváltás vagy folytonosság?
A sportszövetségeknél a Fidesz-közeli vezetők részleges kivonulása (Kósa Lajos, Lázár János, Németh Szilárd, Simicskó István) ugyan mozgást jelentett, de számos kulcsfontosságú pozíció továbbra is a korábbi érából ismert személyek kezében maradt. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjává választott Fürjes Balázs, vagy a Ferencváros élén maradó Kubatov Gábor továbbra is meghatározó erő a sportpolitikában.
A Tisza-kormány sportirányítása eddig tartózkodott a nagy nyilvánosság előtti tervek bemutatásától. Bár kezdeményezték a sportszövetségekkel való konzultációkat, és a legsürgősebb ügyek (mint a foci médiajogi megállapodás) megoldására kényszerültek, az átfogó stratégia és a múlt átvilágításának konkrét lépései egyelőre kimaradtak.
Következtetés: az idő, a transzparencia és a bizalom
A magyar sport irányításának és finanszírozásának problémái olyan mélyre hatók, hogy azt száz nap alatt nem lehet megoldani. Azonban az első lépések iránti igény hatalmas. A sportközösség, a szurkolók és az adófizetők egyaránt azt várják, hogy a múlt sötét pontjai – a milliárdos kudarcprojektek, a titkos támogatások, a túlárazott események – napvilágra kerüljenek és elszámoltassák az azokért felelősöket.
A kulcs a rendszeres és kötelező nyilvánosságra hozatal lenne. Ennek elemei lehetnének:
- A múlt összes nagy beruházásának és rendezvényének teljes pénzügyi átvilágítása és nyilvánosságra hozatala.
- A titkos kormányhatározatok teljes körű nyilvánosságra hozatala.
- Az NSÜ és a szakszövetségek vezetőinek javadalmazásának transzparens közzététele.
- A jövőbeni rendezvények és beruházások költségvetésének és lebonyolításának előre meghatározott, nyilvános keretek között történő kezelése.
A sport nem csupán eredményekről és érmekről szól. Az, ahogyan egy nemzet a sportját kezeli, közpénzeit osztja el és irányítóit ellenőrzi, annak a demokratikus működéséről és elszámoltathatóságáról ad tanúbizonyságot. A mostani vezetés előtt álló legnagyobb kihívás nemcsak a jövő tervezése, hanem a múlt rendbetétele és a ma átláthatóvá tétele. Ez a bizalom alapja, amely nélkül a stadionok és akadémiák hiába állnak, a sport valódi értéke, a társadalmi összetartó erő nem érvényesülhet teljes mértékben.
