A brit Met Office, az Egyesült Királyság meteorológiai intézete, szokatlanul nyugtalanító előrejelzést adott ki. Szakértőik szerint valószínűleg emberemlékezet óta a legerősebb El Niño alakulhat ki a Csendes-óceán felett. Ez a természetes, időszakos jelenség azonban ma már nem pusztán természetes: a klímaváltozással kombinálva 2027-et már most a valaha mért legmelegebb év lehetséges kandidátusának látják. Adam Scaife professzor, a Met hosszú távú előrejelzéseinek vezetője egyenesen példátlannak nevezte a helyzetet, hozzátéve, hogy karrierje során még soha nem látott ilyen erős jeleket a modellekben.
Ez nem egy elszigetelt riadalom. Az Egyesült Államok Óceán- és Légkörkutató Hivatala (NOAA) júniusban jelentette be, hogy az El Niño hivatalosan is visszatért. Akkori számításuk szerint 63 százalék az esély arra, hogy az idén november és január között kialakuló jelenség a történelem egyik legerősebbje lesz, visszatekintve 1950-re. Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) is megerősítette: az El Niño globális hatásaival számolni kell, ami a már emelkedő átlaghőmérsékletet tovább fűti és a szélsőséges időjárási események gyakoriságát növeli. António Guterres ENSZ-főtitkár képet is adott a súlyosságra: „Az El Niño jelenség olajat önt a felmelegedő világ tüzére”.
De mi is pontosan az El Niño, és miért jelent ez most különösen nagy veszélyt Európa és Magyarország számára is? És mit jelent az, hogy a klímaváltozás „olajat önt a tűzre”?
Mi az El Niño és hogyan befolyásolja a Föld időjárását?
Az El Niño egy természetes klimatikus jelenség, amely általában 2-7 évente következik be, és átlagosan 9-12 hónapig tart. Lényege, hogy a csendes-óceáni egyenlítő mentén, a dél-amerikai partok közelében a tenger felszíni vizei szokatlanul felmelegszenek. Ez a felmelegedés megzavarja a légköri cirkulációt és az óceáni áramlatokat a teljes bolygón, ami láncreakcióként hatással van a időjárásra világszerte.
Hagyományos hatásai közé tartozik:
- Erős csapadék Dél-Amerika egyes részein (pl. Peru, Ecuador), áradásokkal.
- Súlyos aszály és erdőtüzek Ausztrália, Indonézia és a Fülöp-szigetek területén.
- A hurrikánszezon változása az Atlanti-óceánon (gyengülhet), és a Csendes-óceánon (megerősödhet).
- Globális átlaghőmérséklet emelkedése, mivel a felmelegedett óceán óriási mennyiségű hőt ad le a légkörbe.
A probléma a mai világban az, hogy ez a természetes ciklus egy olyan bolygón játszódik le, amelyet az emberi tevékenység – elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok égetése – már alapvetően felmelegített. A Föld átlaghőmérséklete jelenleg az ipari forradalom előtti szinthez képest mintegy 1,2°C-kal magasabb. Az El Niño egy ilyen alapállapotra épül, mint egy hullám egy magasabban lévő vízszintre. Az eredmény nem egyszerűen összeadódik, hanem erősíti és torzítja egymást. Ezért mondják a tudósok, hogy a mostani „szuper” El Niño a klímaváltozás miatt válni fog valóban rekorderősségűvé és talán pusztítóbbá, mint valaha.
Közelebb hozzánk: milyen hatásai lehetnek Európában és Magyarországon?
Bár az El Niño legközvetlenebb hatásai a trópusi és szubtrópusi régiókban érvényesülnek, Európa időjárása sem maradhat érintetlen a globális légkörcirculáció megváltozása miatt. A pontos hatás mindig bonyolult és némi bizonytalansággal jár, de a múltbeli erős El Niño-évek mintázatai és a jelenlegi modellek alapján várható lehet:
- Téli időjárás változása: A történelmi adatok azt mutatják, hogy erős El Niño években Európa északi részei (pl. Skandinávia, az Egyesült Királyság) gyakran enyhébb és nedvesebb teleket tapasztalnak. Ezzel szemben Dél-Európa szárazabb lehet. Magyarország e két zóna határán helyezkedik el, így a hatások itt változóak és kevésbé kiszámíthatóak lehetnek. Azonban a melegebb globális alapállapot miatt az enyhébb téli hónapok esélye növekszik.
- Nyári extrémák fokozódása: A legnagyobb aggodalomra az nyári hónapokban ad okot. Az El Niño által gerjesztett globális felmelegedés növeli az európai, és így a magyarországi rekordmeleg hőhullámok kialakulásának kockázatát. A 2023-as év, amit már most a valaha volt legmelegebbnek mértek, egy enyhe La Niña (az El Niño ellentétének) periódusban történt. Egy erős El Niño ezt a trendet felerősítheti.
- Aszály és csapadékextrémák: A megváltozó légáramlatok befolyásolhatják a csapadék megoszlását is. Hosszabb száraz periódusok váltakozhatnak intenzív, helyi záporokkal vagy jégesővel, ami mind a mezőgazdaság, mind a vízgazdálkodás számára kihívást jelent. A már amúgy is aszályveszélyeztetett Kárpát-medencében ez további stresszt róhat a talajvízkészletekre és a növénytermesztésre.
- Gazdasági és társadalmi következmények: A globális hatások közvetetten is érintik Magyarországot. A sarki szélsőségek befolyásolhatják az energiárakat (a melegebb tél csökkentheti a fűtési gáz iránti keresletet Észak-Európában, de a nyári hőhullámok növelhetik a klímaberendezések áramfogyasztását). Emellett a dél-amerikai vagy délkelet-ázsiai aszály befolyásolhatja a világpiaci élelmiszerárakat, például a kávé, a cukor vagy néhány gabonaféle árait, ami hazánkban is érezhető lehet.
Mit tehetünk? A helyzet nem csupán meteorológiai
A brit Met Office előrejelzése egyértelmű figyelmeztető jelzés. Nem csupán arról szól, hogy várhatóan egy keményebb viharos évszak vagy egy forróbb nyár következik. Az üzenet mélyebb: elértünk egy olyan pontot, ahol a természetes klimatikus ciklusok és az ember által okozott, egyirányú felmelegedés összefonódik, és korábban ismeretlen területekre taszítja a Föld éghajlatrendszerét.
António Guterres főtitkár felszólalása éppen ezért nem meteorológiai, hanem politikai és gazdasági üzenet. Amikor azt mondja, hogy „olajat önt a tűzre”, utal arra, hogy míg az El Niño természetes „tűz”, addig a fosszilis tüzelőanyagok folyamatos használata az az „olaj”, amely fenntartja és fokozza a lángokat. A megoldás kulcsa – ahogyan azt az Európai Unió klímapolitikája is hangsúlyozza – a fosszilis energiahordozók gyors és mértéktartó, de határozott kivonása, valamint a megújuló energiaforrások, az energiatakarékosság és a fenntartható gazdaság mielőbbi átállása.
Magyarország és magyar emberek számára ez a hír további nyomást gyakorol arra, hogy:
- Értékeljük újra saját sebezhetőségünket a szélsőséges időjárás, az aszály és a hőhullámok szempontjából, mind közéleti, mind otthoni szinten.
- Követeljük a hatékony klímavédelmi intézkedések végrehajtását mind helyi, mind uniós szinten.
- Készüljünk egyre változóbb időjárási viszonyokra, legyen szó mezőgazdasági művelési módszerekről, városi zöldterületek tervezéséről vagy az egészségvédelmi rendszer alkalmazkodásáról.
Az előrejelzés nem sors. De egyértelműen jelzi, hogy az az idő, amikor az éghajlatváltozás távoli fenyegetésként tűnt, véget ért. Hatásai itt vannak, most következnek be, és a következő években egy olyan természeti jelenség formájában felerősödhetnek, amellyel az emberiség egész történelme során még nem kellett szembenéznie. A válasz nem lehet a végzetesség, hanem a felkészültség, az alkalmazkodás és – ami a legfontosabb – a probléma gyökerének, a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségnek a gyors csökkentése.
