A kormány bejelentette: hamarosan komoly tárgyalások kezdetét veszik a Mohuval, azaz a MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-vel. A cél a 35 évre szóló hulladékgazdálkodási koncesszió teljes körű felülvizsgálata. Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter a „100 nap, sok fontos döntés” keretében jelentette be a lépést. Ez azonban nem csak egy szerződésmódosítás kérdése. Ez egy olyan rendszer átalakításának lehetősége, amely a hazai hulladékgazdálkodást ma monopolisztikus, versenyellenes és veszteséges módon működteti. A tárgyalások kimenetele nem csupán egy vállalat jövőjét fogja meghatározni, hanem azt, hogy a magyar háztartások és vállalkozások mennyit fizetnek a hulladékukért és milyen környezetben élnek.
A jelenlegi helyzet egyértelműen nem fenntartható – sem gazdaságilag sem környezeti szempontból. A Mohu számai magukért beszélnek: a cég óriási veszteségeket könyvel el. A 2024-es és 2025-ös évek mély pirossal írtak a mérlegben, és az a paradox helyzet állt elő, hogy minél több hulladékot dolgoztak fel újra, annál nagyobb volt a bukta. Összesítésben a múltbéli veszteségük megközelíti a 200 milliárd forintot.
Hogyan lehetséges ez? A válasz a koncessziós rendszer és a benne rejlő ösztönzők torzult működésében keresendő. Az eredeti, 35 évre szóló szerződés lényegében monopolhelyzetet teremtett a Mohu számára a hulladékgazdálkodásban. A monopóliumok azonban ritkán vezetnek innovációhoz, költséghatékonysághoz és magas színvonalú szolgáltatáshoz. Ehelyett gyakran békeárat alakítanak ki és elégedetlenséget a fogyasztókban.
A kormány most, a felülvizsgálat keretében, visszanyúlhat az egyik alapvető gazdasági eszközhöz: a versenyhez. A verseny nem luxus hanem egy egészséges piacgazdasáld legfontosabb motorja. Kényszeríti a vállalatokat arra, hogy hatékonyabban működjenek, új megoldásokat keressenek és az ügyfelek igényeire figyeljenek. A hulladékgazdálkodásban ez azt jelentheti, hogy a magasabb újrahasznosítási arányt nem veszteséggel hanem innovatív technológiákkal és jobb üzleti modellekkel érik el.
Nem meglepő, hogy a koncesszió tulajdonosa, a MOL sem ragaszkodik szorosan a jelenlegi, veszteséges modellhez. Egy fenntartható üzleti modell hiánya nyilvánvalóvá teszi: a rendszert át kell alakítani. A kérdés az, hogy milyen irányba. Itt döntő szerepe lehet a felülvizsgálatnak abban, hogy végre beteljesedjenek a versenypiac előnyei.
- A koncesszió átalakításának középpontjában a fogyasztók
- A lakossági hulladékszállítás és -feldolgozás díjainak átláthatósága
- Ösztönzők a hulladékcsökkentésre és szelektív gyűjtésre
- Nyitott piac a kisebb és közepes hulladékfeldolgozó cégek előtt
- A költségek csökkentése és zöld innovációk serkentése
- A fenntartható üzleti modellek kialakítása
| Év | Veszteség (milliárd forint) |
|---|---|
| 2024 | 100 |
| 2025 | 100 |
| Összesen | 200 |
Fontos látni, hogy ez a felülvizsgálat nem egyedi eset. A kormány a többi iparági koncessziót is vizsgálja, például az MKIF autópálya-koncesszióját is. Ez egy jel, hogy a közszolgáltatások monopolisztikus, zárt modelljeinek időszaka talán lassan leáldozik. Az Európai Unióban a verseny és a piacnyitás alapvető érték. A hulladékgazdálkodás koncessziójának átalakítása lehetőség arra, hogy hazánk is közelebb kerüljön ehhez az egészséges gazdasági normához.
Persze, a verseny bevezetése nem jelenti azt, hogy az állam teljesen kivonul a térből. A hulladékgazdálkodás stratégiai jelentőségű és erős szabályozási keretekre szorul, különösen a környezetvédelmi szempontok miatt. Az állam feladata marad a szabályok megalkotása, a hatékony felügyelet és az a biztosítása, hogy mindenki – a vállalatok és a fogyasztók egyaránt – betartsa a környezetvédelmi előírásokat. De a szolgáltatás nyújtása már lehet versenyképes piac működése is, akárcsak sok más európai országban.
A tárgyalások kemények lesznek, ahogy Gajdos László miniszter is előre jelezte. De a cél világos: a nemzeti érdek és a lakosság magas színvonalú kiszolgálása. És ebben a nemzeti érdekben benne van egy hatékony, innovatív és versenyképes hulladékgazdálkodási rendszer létrehozása, amely hosszú távon fenntartható – nemcsak környezetileg hanem gazdaságilag is. Az új koncessziónak olyan kereteket kell biztosítania, amelyek elősegítik a beruházásokat, a technológiai fejlesztéseket és végül, de nem utolsósorban, a magyar háztartások számára elfogadható és tisztességes díjszabást. Ez a felülvizsgálat tehát nem csupán egy üzleti ügy. Ez közgazdasági és környezeti politikai döntések kereszteződése, amelynek következményei évtizedekre szóló hatással lesznek mindannyiunkra. Reméljük, hogy a végeredmény egy nyitottabb, versenyképesebb és igazságosabb rendszer lesz.
