A szövetségesei között egyre nő a feszültség, miközben az Egyesült Államok a NATO keleti szárnyának egyik kulcsországa, Románia, és a régió több más állama is kész lenne anyagilag is nagyobb terhet vállalni az országukban állomásozó amerikai katonák fenntartásáért. Céljuk egyértelmű: eltántorítsák a Trump-adminisztrációt attól, hogy jelentősen csökkentse az Európában tartózkodó amerikai csapatok számát. A hír a Bloomberg információira hivatkozva jelent meg a román sajtóban, és rávilágít arra a stratégiai nyomásra, amelyet a kelet-európai országok éreznek a változó amerikai külpolitika láttán.
A amerikai kormány jelenleg átfogó felülvizsgálatot végez az Egyesült Államok európai katonai jelenlétéről. A folyamat várhatóan decemberig tart, és számos szövetséges félelemmel figyeli, nehogy a végeredmény a kontinensen állomásozó katonák és haditechnikai eszközök jelentős csökkentését hozza. Ez a kilátás különösen érzékeny ügy a keleti tagállamok számára, amelyek az orosz agresszió következtében fokozottan támaszkodnak az amerikai védelmi garanciákra. Romániának ebben kulcsszerepe van.
Románia: az első védvonal
Az amerikai erők jelenleg három romániai létesítményben tartózkodnak: a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu légibázison, a deveselui rakétavédelmi bázison és az aranyosgyéresi katonai repülőtéren. Ezek a csapatok a Fekete-tenger régió stabilitásának és a szövetségesek közötti meg nem szakadt kapcsolatnak a szimbólumai. Ennek ellenére az Egyesült Államok már korábban, mintegy ezer katonát kivont Romániából. Ez a lépés aggályokat keltett, hiszen az orosz–ukrán háború intenzitása nem csökken, és Romániában is egyre gyakoribbá váltak a határsértő drónincidensek, amelyek az ország biztonságát közvetlenül fenyegetik.
A román elnöki hivatal aktívan dolgozik azon, hogy meggyőzze Washingtont a jelenlegi katonai jelenlét fenntartásáról. Marius Lazurcă elnöki tanácsadó három héttel ezelőtt az Egyesült Államokban folytatott tárgyalásain éppen ezt az ügyet képviselte. Érvei között hangsúlyozta, hogy a régió bizonytalan biztonsági helyzete miatt nem lenne helytálló további csapatkivonás.
A nyílt alkudozás és a politikai feltételek
A helyzetet bonyolítja, hogy a Bloomberg információi szerint az amerikai kormány augusztusban egy kérdőívet küldött ki szövetségeseinek. A dokumentum nem csak a hagyományos költségmegosztásról érdeklődött. Kérdései között szerepelt, hogy az egyes országok nyilvánosan támogatták-e Donald Trump külpolitikáját, milyen korlátozásokat szabnak a területükön lévő amerikai bázisok használatára, illetve hogy mennyit költenek amerikai hadiipari vállalatok termékeire.
A válaszokat augusztus 28-ig várják, és a kérdőív több európai kormányt is meglepetéssel ért. Egyes elemzők úgy értelmezik a mozdulatot, hogy Washington a katonai védelem és jelenlét fejében most már nemcsak nagyobb pénzügyi hozzájárulást, hanem egyfajta politikai igazodást is elvár. Ez egy új, és számos szövetséges számára kényelmetlen dimenziót visz a transzatlanti kapcsolatokba.
A feszültséget tovább növeli, hogy több nagy európai NATO-tag, különösen Németország és Franciaország, nem kapcsolódott be az Egyesült Államok és Izrael iráni célpontok elleni akcióiba. Ez a különválás a biztonságpolitikában további súlyt helyez a kelet-európai országok ajánlatára, akik a fizetés mellett valószínűleg kevésbé vetnék fel ilyen politikai akadályokat a bázisok használatában.
Az augusztusi egyeztetés és a közös európai válasz
A téma a NATO augusztus 27-i, brüsszeli egyeztetésén is napirendre kerülhet, amelyen részt vesz Elbridge Colby, az amerikai védelmi minisztérium szakpolitikai államtitkár-helyettese. A Bloomberg értesülései szerint az európai kormányok jelenleg egy közös válaszon dolgoznak a kérdőívre, miközben igyekeznek elkerülni egy újabb nyílt konfliktust a Trump-adminisztrációval.
Oana Lungescu, a NATO korábbi szóvivője és a RUSI brit védelmi kutatóintézet munkatársa szerint önmagában nem szokatlan, hogy a szövetségesek a csapatok állomásoztatásának költségeiről vagy fegyvervásárlásokról alkudoznak. A szövetség története tele van hasonló tárgyalásokkal. Azonban a jelenlegi körülmények között, a geopolitikai feszültség és az amerikai külpolitikai várakozások változása miatt, ezek a megbeszélések jóval nyíltabbak és konfliktusosabbak a múltbelieknél.
Az amerikai jelenlét számai és a jövő kérdőjele
Az Egyesült Államok jelenleg a rotációk és a hadgyakorlatok függvényében 80 000 és 100 000 közötti katonát tart Európában. A legnagyobb részük, több mint harmada, Németországban állomásozik. A keleti szárny országaiban a számok sokkal kisebbek: a balti államokban néhány száz, Lengyelországban és Romániában pedig néhány ezer amerikai katona szolgál.
A Trump-adminisztráció eredetileg az amerikai haderő teljes globális elhelyezkedését szerette volna felülvizsgálni, amelynek lehetőségét a szövetségesek egy időre elvetett tervnek hitték. A Bloomberg szerint ez a felülvizsgálat most újraindult, de már kifejezetten Európára koncentrálva. A decemberre várható eredmény döntő lesz: megmutatja, hogy a kontinens mekkora amerikai katonai jelenléttel számolhat a következő években.
Románia és a többi kelet-európai partner ajánlata – hogy fizetnének a megnövekedett jelenlétért – egyértelmű stratégiai üzenet Washington felé. Az üzenet ez: a biztonságukat létfontosságúnak tartják, és késznek a szövetségesi kötelezettség mellett anyagi áldozatot is hozni annak érdekében, hogy az amerikai védelmi ernyő megmaradjon felettük. Az augusztusi NATO-találkozó és a decemberi amerikai döntés között ez az üzenet egyre hangsúlyosabban fog csendülni a transzatlanti kapcsolatok legfeszültebb pontján.
- Szövetségesek közti feszültség
- Románia és más államok anyagi támogatása
- Amerikai csapatok számának csökkentése
- A román elnöki hivatal lépései
- Költségmegosztás kérdése
- Geopolitikai feszültségek növekedése
| Ország | Amerikai katonák száma |
|---|---|
| Németország | Több mint 30 000 |
| Románia | Néhány ezer |
| Lengyelország | Néhány ezer |
| Balti államok | Néhány száz |
| Összesen | 80 000 – 100 000 |
