„Egy augusztus huszadikát ennyi pénzből, ilyen minőségű műsort csinálni… lehetetlen.” Radnai Márk, a Tisza Párt alelnöke ezekkel a szavakkal nyilatkozott a megújult Kossuth Rádióban a 2025-ös Szent István-napi rendezvényekről. A „lehetetlen” feladat közbeszerzési úton, másfél-két hónap alatt valósult meg, amire Radnai „mérhetetlen akaratot” és „nagyon sok ember összefogását” hivatkozott. A valóságban azonban az úgynevezett „rendszerváltás” a közbeszerzések terén gyanúsan ismerősnek tűnik: a dokumentumok szerint a nyertes vállalat a pályázat hivatalos meghirdetése előtt hetekkel már titkos információkat kapott a korábbi, a Fidesz-körökhöz köthető szervezőtől.
A közbeszerzési eljárás, amelyről Radnai úgy beszél, mint ami a „lehetetlent” valósította meg, nem nyilvános pályázat volt. A szűkös idő miatt – a korábbi szervező, Balásy Gyula Lounge-csoportjának kiesése után – egy „hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást” választottak. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a szerződést odaítélő szerv kiválaszt három céget, amelyeket felkér ajánlattevésre. A verseny így drasztikusan lekorlátozódik, és az eljárás a Közbeszerzési Hatóság előzetes engedélyéhez kötött.
Radnai Márk a műsorban a Fidesz-éra hagyatékát is beismerve érvelt: „Az elmúlt 20 évben a rendezvénypiacot teljesen leuralták. Ha valahova megyünk, ha valamit kell bérelni, ha valamit kell csinálni, nagyon nehéz kikerülni azokat a szereplőket.” Ennek ellenére, ahogy ő fogalmazott, nem lehet „nulláról” építeni.
A nyertes a Hardrock Kft. lett. A cég vezetője, Besnyő Dániel. A nyilvánossághoz került levelezés azonban aggasztó képet fest. Hivatalosan július 7-én kapták meg a felkérést a három kiválasztott cég egyikeként. A dokumentumok azt mutatják, hogy Besnyő Dániel ekkor már hetek óta – vagyis jóval a hivatalos eljárás megkezdése előtt – kapcsolatban állt a korábbi szervező, a Lounge-csoporttal. Információkat kért és kapott a rendezvény korábbi tervezett költségvetéséről, az alvállalkozókról és a produkció kulcselemeiről. Ez az előzetes információcsere komoly versenyelőnyt jelenthetett, és kérdéseket vet fel a pályázati folyamat tisztaságával kapcsolatban.
A G7 cikke, amely ezeket a részleteket tárta fel, politikai visszhangot váltott ki. A Fidesz-frakció közérdekű bejelentést tett a Közbeszerzési Hatóságnál, a Mi Hazánk Mozgalom pedig versenyt korlátozó megállapodás gyanúja miatt feljelentést jelentett be.
Radnai válasza a rádióban a Tisza Párt jövőbeli irányáról is árulkodó volt. A Tisza Szigetek mozgalmi jellegének megőrzését hangsúlyozta, óva intett a túlzottan hierarchikus és centralizált pártstruktúráktól, amelyekben egy „szűk pártelit dönt mindenről”. A demokratizálás mellett érvelt. Ezek az állítások azonban ellentétben állnak a Szent István-napi közbeszerzés lebonyolításának módjával, amely transzparencia és széles körű verseny helyett egy szűk, előre kiválasztott körű, a nyertesnek előre megosztott információkkal zajló eljárást eredményezett.
Radnai Márk kijelentése, miszerint október 23-án már nem pártjaként, hanem „ugyanúgy állampolgárként” lesz jelen, és hogy a rendezvények nem „hozzátartoznak” a Tiszához, újabb kérdéseket vet fel. Ha a párt ilyen jelentős állami rendezvényen nem vállal szervezői szerepet, akkor az augusztus 20-i közbeszerzés és a Hardrock Kft. kiválasztása milyen politikai felelősséggel járt? Ki volt a tényleges megrendelő és döntéshozó?
| Pontok | Részletek |
|---|---|
| 1 | Radnai Márk nyilatkozata |
| 2 | Közbeszerzési eljárás részletei |
| 3 | Nyertes cég: Hardrock Kft. |
| 4 | Előzetes információcsere |
| 5 | Politikai visszhang |
| 6 | Tisza Párt jövője |
A dokumentumok által feltárt információcsere a Hardrock Kft. és a Lounge-csoport között rávilágít arra, hogy a „rendszerváltás” a gyakorlatban nem feltétlenül jelent teljes szakítást a régi, zárt hálózatokkal működő rendszerrel. A „lehetetlen” műsor létrejöttéhez nemcsak „mérhetetlen akarat”, hanem – a levéltani bizonyítékok szerint – a régi rendszer egykori szereplőitől származó, a verseny szabályai szerint tiltott előzetes információk is kellettek.
Radnai Márk szavai a demokráciáról és a decentralizációról nemzeti ünnep keretein belül ütköznek a saját pártja által lebonyolított, nem átlátható közbeszerzési gyakorlattal. A közbeszerzési botrány nem csupán egy eljárás hibája, hanem tükrözi a mélyebb dilemmát: lehet-e valóban új rendszert építeni anélkül, hogy radikálisan szakítanánk a régi, zárt ajánlattételi és információcserés gyakorlattal? A Tisza Párt válasza, jelenlegi ismereteink szerint, egyelőre nem meggyőző.
