Magyar tudósító kiutasítása Georgiából: jogállamisági kérdések

A riportert a hatóságok őrizetbe vették, majd önként távozásra kényszerítették Tbilisziből. Mézes László Róbert szerint cselekedetük politikai motivációkkal is összefügg.

Mézes László Róbert magyar újságírót 2025 februárjában tartották fogva idegenrendészeti őrizetben Grúziában, majd néhány nap múlva arra kényszerítették, hogy saját költségén önként hagyja el az országot. A helyi hatóságok azt állították, jogalap nélkül tartózkodott az országban. Mézes azonban cáfolja ezt, és úgy véli, esete összefügg azzal a nyomással, amelyet az egyre autoritább rezsim a független sajtóra gyakorol.

A riporter 2024 augusztusában költözött a dél-kaukázusi országba, hogy szabadúszóként tudósítson az októberi parlamenti választások kampányáról. Azt tervezte, hogy néhány hónapot tölt ott. Az események azonban másként alakultak. A kormánypárt, a Grúz Álom vitatott győzelme után tömeges tiltakozások robbantak ki, az ország politikai válságba süllyedt, és Mézes több mint két évig maradt, hogy dokumentálja a demokratikus visszaesést és a hatalom visszaéléseit.

„2024 novemberében Tbilisziben találkoztam vele, amikor a pattanásig feszült fővárosból tudósított” – mondta egy nemzetközi újságíró, aki akkor dolgozott a helyszínen. Mézes ekkorra már ismert arc volt a grúz közéletben. Az egyik legemlékezetesebb pillanata akkor következett be, amikor a választások másnapján, Orbán Viktor miniszterelnök – a hivatalban lévő vezetők közül elsőként – találkozott a Grúz Álom vezetőivel, jelezve támogatását. Mézes, aki a találkozó helyszínén volt, nyilvánosan és közvetlenül számon kérte Orbánt a vitatott választások legitimálásáról.

Ez a cselekedet, és általában a kormánykritikus tudósítása, egyre nagyobb figyelmet keltett. Az elmúlt időszakban Grúziában számos független médiummal szemben indítottak adóvizsgálatot vagy bírósági pert, amelyeket a nemzetközi megfigyelők a sajtószabadság elnyomásának kísérletének tekintenek.

Az őrizetbe vétel és a „önkéntes” távozás

2025 februárjában a grúz hatóságok őrizetbe vették Mézest. A hivatalos indoklás szerint „jogalap nélkül tartózkodott az országban” és megszegte a tartózkodási feltételeket. A riporter azonban elutasítja ezt a vádot. Elmondása szerint egy korábban ellene lefolytatott büntetőügy miatt sértett státuszt kapott, ami jogalapot teremtett a tartózkodására. Ez a státusz olyan személyeknek jár, akik bűncselekmény áldozatai lettek, és védelmet igényelnek.

„Nem voltam illegális tartózkodó. Volt egy érvényes engedélyem, ami a sértetti státuszomból fakadt” – hangsúlyozta Mézes Budapesten, néhány nappal kiutasítása után.

Az őrizet ideje alatt, ahogyan mondja, pszichológiai nyomás alá helyezték. Folyamatosan azt sugallták neki, hogy az őrizetből csak akkor szabadulhat, ha önként, saját költségén elhagyja Grúziát. A lehetőségei korlátozottak voltak: további heteket vagy hónapokat tölthetett volna bizonytalan jogi helyzetben egy idegenrendészeti őrizetben, or elfogadhatta a „kilépési” lehetőséget. Végül az utóbbit választotta.

Ügyvédje, akit a cikk megjelenésekor még nem nevezett meg, azt várja, hogy az ügyből formális kitiltási határozat is születni fog, ami akár több évre is megtiltaná Mézesnek Grúziába való belépést.

A szélesebb kép: a nyomás a független sajtóra

Mézes esete nem egyedi. A grúz kormány, amelyet szoros kapcsolat fűz Orbán Viktor kormányához, az elmúlt években egyre nyíltabban lép fel a civil szervezetek és a független média ellen. Az Európai Unió többször is aggodalmát fejezte ki a demokratikus backsliding, a jogállamiság gyengülése és a sajtószabadság korlátozása miatt.

Az Európai Bizottság 2023-as jelentése például kiemelte, hogy Grúziában „a médiatöbbféleség és a sajtófüggetlenség továbbra is aggasztó”, és az „ellenzéki hangok marginalizálódása” folyamatban van. Bár Grúzia hivatalos EU-csatlakozási aspiráns, a belpolitikai fejlemények több alkalommal is felfüggesztették a tagsági tárgyalások egyes fejezeteit.

Mézes László Róbert esete egy személyes történet, de egyben tükre is annak a politikai légkörnek, amely egyre több európai országban – köztük sajnos Magyarországon is – megjelenik. Amikor egy riportert azért küldenek száműzetésbe, mert kényelmetlen kérdéseket tesz fel, vagy mert dokumentálja a hatalom visszaéléseit, az nem csupán egyéni tragédia. Az a demokratikus párbeszéd és az ellenőrző funkciójú sajtó elleni támadás, amely alapvető fenyegetést jelent minden polgár szabadságára.

A grúz kormány lépései a független média ellen:

• Adóvizsgálatok indítása
• Bírósági perek kezdeményezése
• Független újságírók fenyegetése
• Sajtószabadság korlátozása
• Politikai nyomásgyakorlás
• Ez alapvető fenyegetés a demokratikus intézményekre