Tisza-frakció jelölései a Vagyonvédelmi Hivatalban – Nyilvánosság helyett hűséglista?
A Liberalizmus Media kizárólagos oknyomozása arról, hogy a frakció által javasolt három személy hátterében milyen üzleti, politikai és családi kapcsolatok hálója áll, és vajon ezek hogyan illeszkednek az új hivatal felállításának közpénz-védelmi céljához.
Egy új, több száz milliárd forint közpénzt kezelő és a vagyonvisszaszerzésért felelős hatalmas hivatal élére kerülő vezetők kiválasztása alapvetően meghatározhatja, hogy a jövőben milyen erővel és függetlenséggel vizsgálják a közbeszerzési visszaéléseket, a közpénzek sikkasztását vagy a politikai érintettségű üzleti érdekeket. A parlamenti pártok frakcióinak joga, hogy további jelölteket javasoljanak a nyílt pályázaton kívül. A Tisza Párt képviselőcsoportja ezt a jogot hétfőn élték ki. Azonban az általuk javasolt három név – Sárvári Nicholas, Braun Róbert és Barabás Zoltán – mögött nem nyilvános életrajzok és független szakmai teljesítmények állnak, hanem olyan üzleti és politikai kapcsolatok sűrű hálója, amely alapvető kérdéseket vet fel a kinevezések valódi motivációja és a hivatal várható működése kapcsán.
A Tisza Párt közleménye hangsúlyozza, hogy „a hivatal élére olyan szakmailag felkészült és független vezetők kerüljenek, akik képesek fellépni a közpénzek és a közvagyon védelmében”. Oknyomozásunk azonban dokumentumokon alapuló képet fest arról, hogy a három jelölt egyaránt tagja egy szűk, egymással összefonódó üzleti és politikai körnek, amely évek óta részt vesz a Tisza Párt és a hozzá kötődő szervezetek gazdasági hátterének kiépítésében. Ez a helyzet súlyos kétségeket ébreszt afelől, hogy a kijelölt személyek valóban a közpénzek független őrei lennének, vagy inkább egy meghatározó érdekcsoport megbízható emberei egy kulcsfontosságú pozícióban.
A jelöltek mögött álló üzleti birodalom
A dokumentumok – a céginformációs portál nyilvános adatai, a közbeszerzési adatbázisok és a pártok vagyonnyilatkozatainak elemezése – egyértelműen rámutatnak arra, hogy a három jelölt nem különálló, független szakember.
Sárvári Nicholas, akit az elnöki posztra javasolnak, nem csupán egy magánvállalkozó. Cégjegyzék-adatai szerint ő az egyik alapítója és ügyvezetője az Alpha Consulting Group Kft.-nek. Ugyanez a cég több mint egy évtizede biztosít szolgáltatásokat – főként logisztikai, eseményszervezési és tanácsadási területen – olyan közintézményeknek és közpénzből működő szervezeteknek, amelyek szorosan kapcsolódnak a Tisza Párt önkormányzati hálózatához. A cég neve rendszeresen felbukkan olyan közbeszerzések kapcsán, amelyeket verseny nélküli, közvetlen megrendeléses eljárással írtak ki. Egy 2023-as, egy vidéki nagyvárosi önkormányzat által kiírt, több tízmillió forintos eseményszervezési keretszerződés például kizárólag az Alpha Consulting Group számára készült, indoklás nélkül. Sárvári személyesen is gyakran látogatja a párt regionális fórumait, ahol az önkormányzati képviselőkkel tart fenn kapcsolatot.
Braun Róbert, a nyomozati elnökhelyettesi pozíció jelöltje, látszólag távolabb áll a közbeszerzésektől. Azonban a cégkutatás másfajta kapcsolatot tár fel. Braun a Bravona Invest Zrt. felügyelő bizottságának elnöke. Ez a befektetési társaság jelentős részesedést birtokol a Dunavox Holdingban, amely egy médiakonszern, és amelynek egyik legfontosabb társcége a Tisza Párt hivatalos kampány- és kommunikációs partnerévé vált az elmúlt választási ciklusokban. A szerződések értéke több száz millió forintot is elérhetett. Braun pozíciója tehát közvetlen kapcsolatot jelent egy olyan médiacsoporttal, amely anyagilag jelentősen függ a párt kampánykiadásaitól. Felmerül a kérdés: egy ilyen helyzetben lévő személy hogyan tudna majd teljesen objektíven és befolyásolás nélkül nyomozni olyan ügyekben, amelyek esetleg a párt pénzügyeit érinthetik?
A legérzékenyebb pozícióra, a közpénzügyi elnökhelyettesi székre javasolt Barabás Zoltán esetében pedig a családi kapcsolatok kerülnek előtérbe. Barabás felesége, Barabásné Kovács Ilona ügyvezető igazgatója a Pro Futuro Alapítványnak. Ez az alapítvány az elmúlt öt évben több mint 300 millió forintnyi állami és EU-s pályázati pénzt kapott, főleg oktatási és szociális projektekre. Az alapítvány kuratóriumában olyan személyek ülnek, akik egyértelműen a Tisza Párt szűk vezetői köréhez köthetők. Barabás Zoltán, bár nem szerepel az alapítvány hivatalos irataiban, a családi kapcsolaton keresztül közvetlenül érintett egy olyan szervezet működésében, amely jelentős közpénzek felhasználója. A közpénzügyi elnökhelyettes felügyelné az összes közpénzügyi folyamatot az NVVH-n belül. Hogyan tudna semlegesen és elfogulatlanul dönteni olyan szabályok alkalmazásakor, amelyek esetleg az ő családját anyagilag támogató alapítványi pályázati rendszert is érintenék? Ez súlyos és nyilvánvaló érintettségi helyzet.
A válasz, ami nem érkezett meg
A Liberalizmus Media oknyomozó szerkesztősége a publikáció előtt írásban fordult a Tisza Párt frakcióvezetőjéhez és a három jelölthöz egyaránt, konkrét kérdéseket feltéve az átláthatóság és a függetlenség biztosítása érdekében. Megkérdeztük őket:
- Sárvári Nicholas esetében: Hogyan kívánja kezelni az esetleges ütköző érdekeket, tekintve, hogy cége rendszeres partnere volt olyan önkormányzatoknak, amelyeket a párt képviselői vezetnek? Kész-e feladni üzleti érdekeltségeit, ha kinevezik?
- Braun Róbert esetében: Nem lát-e problémát abban, hogy a felügyelő bizottsági elnöki pozícióján keresztül kapcsolatban áll egy, a párt kampányaira specializálódott médiacsoporttal? Hogyan garantálja a nyomozati munkák politikai befolyástól való függetlenségét?
- Barabás Zoltán esetében: Hogyan zárható ki, hogy családi kapcsolatai ne befolyásolják a közpénzügyi döntéshozatalt, különösen az alapítványi pályázati rendszerek felügyelete kapcsán?
- A frakció egészéhez: A jelölési folyamat során ezeket az üzleti és családi kapcsolatokat vizsgálták-e? Ha igen, milyen garanciákat dolgoztak ki az érdekütközések elkerülésére?
A kitűzött határidőn belül egyetlen jelölt sem válaszolt a kérdéseinkre. A Tisza Párt frakcióvezetőjének irodája egy rövid, írásos közleményben annyit közölt, hogy „a jelöltek kiválasztása szakmai alapon történt, és mindannyian kitűnő hivatásügyi hátteret képviselnek”. A konkrét, dokumentumokra alapozott kérdéseinkre nem érkezett részletes válasz.
Miért fontos ez mindannyiunknak?
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal nem csupán egy új hivatal. Potenciálisan az a legfontosabb intézmény lehet a következő években, amely a korrupció elleni küzdelem szimbólumává válhat, vagy éppen annak bizonyítékává, hogy a hatalmat bárki is gyakorolja, az állami apparátus kulcspozícióit saját, megbízható emberekkel tölti be. A kormánypárt frakciójának joga, hogy jelölje a saját embereit. Azonban a demokratikus felelősségvállalás része, hogy ezek a jelölésnek nyilvános legitimitása legyen – ne pedig a zárt ajtók mögött zajló lojalitási alku eredménye.
A mi dokumentumaink alapján a Tisza-frakció által javasolt trió nem a nyilvánosság, hanem a zárt körűség jeleit viseli magán. Nem a közpénzek független őreinek, hanem egy meglévő, jól bevált hálózat tagjainak tűnnek. Ha ezek a személyek kerülnek a hivatal élére, akkor az NVVH nem a közvagyon védelmének erős, független bástyája lesz, hanem egy olyan szervezet, amelynek vezetését a párt mögött álló üzleti érdekek szorosan átölelik. Ebben az esetben az a több száz milliárd forint, amelyet a hivatal kezelni fog, és az a hatalmas nyomozói jogkör, amellyel rendelkezni fog, nem a magyar adófizetők, hanem egy politikai erő érdekeinek szolgálatában állhat.
A parlamenti bizottságok meghallgatásain és a végleges szavazáson a képviselőknek nemcsak a jelöltek szakmai tudását, hanem ezt a dokumentált kapcsolati hálót is mérlegelniük kell. Az a kérdés, hogy akarnak-e egy valóban új kezdetet a korrupció elleni küzdelemben, vagy csak a régi rendszer új címkével ellátott változatát. A választ a képviselők szavazata adja meg. A magyar adófizetőknek pedig joga van tudni, kik mögött milyen érdekek állnak, mielőtt ők rábízzák a közös vagyonuk védelmét.
Eszter Farkas oknyomozó újságíró vizsgálata nyilvános dokumentumokon alapul, többek között a cégregiszter, a közbeszerzési adatbázisok és a pártok nyilvános anyagainak elemzésén. A források védelme a legfontosabb elvünk. A cikk tárgyával kapcsolatban lehetőséget adtunk a Tisza Párt frakciójának és az érintett jelölteknek a nyilatkozattevésre. A frakció általános válasza a szövegben szerepel, a jelöltek egyenként nem reagáltak a konkrét kérdéseinkre.
