Swietelsky dominanciája a vasúti közbeszerzésekben
A magyar vasúti közbeszerzések piacán átláthatatlan folyamat zajlik, melynek során az utóbbi közel egy évben szinte minden jelentősebb tender győztese egyetlen vállalat, az osztrák tulajdonú Swietelsky Vasúttechnika Kft. lett. A cég – egyedül vagy konzorciumban – az elmúlt négy hónapban közel 80 milliárd forintnyi szerződést zsebelt be, miközben az elmúlt öt év teljes árbevétele alig haladta meg az 50 milliárd forintot. Ez a hirtelen felívelés összefüggésbe hozható a politikai hatalomváltással, de a nyertes pályázatok mögött többször is felmerültek olyan viták, amikor a Swietelsky éppen nem a legalacsonyabb árajánlatot tette, de mégis ő kapta meg a közpénzből finanszírozott munkát. Dokumentumok és a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) döntései alapján bemutatjuk, hogyan zajlott a verseny több kiemelt projekt esetében, és mi állhat a külföldi cég látványos visszatérése mögött.
Az átváltozás: A V-Híd dominanciáját felváltja a Swietelsky?
Az elmúlt években a magyar vasúti pályázatok szinte kiszámíthatóan a Mészáros Lőrinc érdekeltségi köréhez tartozó V-Híd Zrt. és kapcsolódó cégek zsebébe kerültek. A V-Híd forgalma 2023-ban 169 2024-ben 188 milliárd forint volt, ami messze elhaladta a többi szereplő – például a Strabag vagy a Swietelsky – évi 30-40 milliárd forintos összbevételét. A 2026-os parlamenti választás óta azonban a kép radikálisan megváltozott. Egy hatalomközeli forrás szerint a legújabb tendereken „pezsgett a piac”, és gyakran a becsült ár alatti ajánlatok érkeztek. A győztes azonban rendszerint ugyanaz: a Swietelsky Vasúttechnika.
A cég ügyvezetője, Vingelmann Szabolcs a Telexnek azt állította, a siker kulcsa a „szakmai kompetencia és a versenyképes árképzés”. Emellett hangsúlyozta, hogy cégük 2008 és 2018 között volt piacvezető, és a magyar munkavállalókat az osztrák anyacég nemzetközi projektein tartotta „életben” a nehéz időszakban. Mindez akkor is furcsának tűnik, mikor a nyertes tenderek részletes vizsgálata során kiderül: több esetben a Swietelsky ajánlata drágább volt versenytársainál, de ő nyert.
A Közbeszerzési Döntőbizottság döntései: Amikor az olcsóbb ajánlat veszít
A Közbeszerzési Döntőbizottság anyagai több olyan tenderről számolnak be, ahol a végül győztes Swietelsky ajánlata nem volt a legkedvezőbb árú. Ilyen volt például a Budai Fonódó villamos második ütemének (Becsült érték: 29,5 milliárd Ft) közbeszerzése. Itt a Swietelsky-csoport 26,9 milliárd forintos ajánlata nyert, miután a Délút Építő jogorvoslati kérelme hiánypótlás hiányában meghiúsult. Ez volt az a projekt, amit a Tisza-kormány hivatalba lépése előtt négy nappal írt alá az előző kormány.
Még szemléletesebb eset a Kőbánya-Kispest szakasz felújításának tenderében (nyertes érték: 5,6 milliárd Ft) történt. Az ajánlatok bontásakor kiderült, hogy a Vasútvill 4,4 milliárd, a Vasútépítők 4,9 milliárd forintos ajánlatot nyújtott be, míg a Swietelsky Vasúttechnika ajánlata 5,6 milliárd forint volt. A Swietelsky öt pontban támadta meg a kiíró által készített összegzést. A KDB a feljelentés egyik pontját – az „aránytalanul alacsony ár” kérdését – megvizsgálva úgy ítélte meg, hogy a kiíró jogsértően nyilvánította volna nyeressé a Homlok–Vasútvill közös, olcsóbb ajánlatát. Az indoklás szerint a javasolt ár nem volt megfelelően indokolt, mivel a benyújtott árindokolás nem tartalmazta minden szükséges – például a munkáltatói közterhekre, bérkategóriákra vonatkozó – adatot, és e hiányt nem lehetett az alvállalkozói kapcsolatokra hivatkozva pótolni.
Hasonló forgatókönyv alapján zárult a Városliget-elágazás projektje is, ahol a Swietelsky Vasúttechnika 4 milliárd forintos ajánlata győzött, miközben a Vasútvill 3 milliárd forintért vállalta volna a munkát. Itt is a KDB állapította meg, hogy a kiíró jogsértően hirdette volna ki a nyerest az olcsóbb ajánlattevők közül.
Konzorcium a korábbi domináns céggel: A Zalaszentiván-projekt
A változás árnyaltabb képét mutatja az a tény is, hogy a Swietelsky nem mindig egyedül, hanem konzorciumban is nyer. Az egyik legspektekulárabb ilyen eset a Zalaszentiván deltavágány építésének tenderére (nyertes érték: 11,8 milliárd Ft) vezethető vissza. Itt a Swietelsky Vasúttechnika éppen a korábbi NER-era domináns szereplővel, a V-Híd Network Zrt.-vel alkotott konzorciumot. A pályázaton a Strabag, az A-Híd és a Vasútvill is indult, de utóbbiak ajánlatai érvénytelenítésre kerültek. A konzorcium győzelme azt sugallja, hogy a piaci átalakulás nem feltétlenül jelent teljes kiábrándulást a korábbi kiemelt szereplők számára.
A kormányzati dilemmák és a jó szándék
A Közlekedési és Beruházási Minisztérium válaszában a Telexnek hangsúlyozta: nem politikai címkék, hanem szakmai és gazdasági szempontok vezérlik a döntéseiket. Cél a valódi verseny és a legolcsóbb érvényes ajánlat preferálása.
Ennek ellenére a helyzet bonyolult. Ahogy Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter egy GYSEV-sínhegesztési tender kapcsán megjegyezte Facebook-oldalán, az sem tölti el örömmel, ha egy Mészáros-érdekeltségű cég nyer. A miniszter elismerte, hogy a magyar piacon a V-Híd ilyen típusú munkákra „szabad kapacitással egyeduralkodó”. Ez rávilágít egy alapvető problémára: a hosszú évek egyoldalú piacépítése után a versenyképesség és a kapacitások mélyen torzultak.
Ami a dokumentumokból kiderül
- Az ár nem minden: A Swietelsky Vasúttechnika több esetben drágább ajánlattal nyert, mint versenytársai.
- A procedúra a kulcs: Az „aránytalanul alacsony ár” jogintézményét a KDB a szabályoknak megfelelően alkalmazta az olcsóbb ajánlatok visszautasításánál.
- Folyamatos jogorvoslatok: Szinte minden általunk vizsgált tender után voltak jogorvoslati kérelmek.
- A kapacitás kérdése: A V-Híd hatalmas kapacitásai továbbra is meghatározóak.
- A Swietelsky technikai háttere: Az osztrák anyacég által biztosított.
- A piaci verseny helyzete: Nehezen tudnak érdemi versenyre kelni.
A kihívás: Verseny vagy új dominancia?
A kérdés tehát nem csupán arról szól, hogy egy külföldi cég váltotta-e fel a hazai NER-szállítót. A dokumentumok azt mutatják, hogy a közbeszerzési szabályokat betartva, de rendkívül agresszív jogorvoslati stratégiával a Swietelsky Vasúttechnika képes volt olyan tendereket is megnyerni, ahol nem ő kínálta a legkedvezőbb árat.
Ez egyrészt a szabályozás és annak szigorú alkalmazásának következménye, másrészt azt a kettős csapást hozhatja a magyar vállalkozásokra, akik egyrészt nem rendelkeznek a nemzetközi cégek anyagi háttérével, másrészt az elmúlt évek torz piaca miatt nehezen tudnak érdemi versenyre kelni.
A Tisza-kormány állítólagos célja, hogy a nagy külföldi cégek mellett feljöjjenek magyar szereplők is, a valóságban azonban a vasúti építőipar szűkös, megcsappant szereplői között nehéz lesz valódi versenyt teremteni. A Swietelsky dominanciája egyértelmű, de az a kérdés, hogy ez a piaci verseny erősödését vagy egy újfajta, bár szabálykövető egyeduralmat jelzi-e a magyar vasúti közbeszerzések piacán.
Ezt a dokumentumokra épülő elemzést a közérdekű adatszolgáltatások, a Közbeszerzési Döntőbizottság döntései és a cégek nyilvános nyilatkozatai alapján készítettük.
