Orbán Anita külügyminiszter hétfőn este az ATV Egyenes Beszéd műsorában nyilvánosságra hozta a kormány első jelentős diplomataképződésének részleteit. Négy új, magas szintű külszolgálati pozíció jelöltjét nevezte meg: kettőt nagyköveti, egyet főkonzuli, egyet pedig szakértői posztra. A közlés szerint a jelöltek különböző stádiumban vannak a kinevezési úton, de mind a négy személyt már hivatalosan felkérték.
A négy név a következő:
- Párizs (nagykövet): Ablonczy Balázs történész, a magyar–francia kapcsolatok szakértője, korábban a párizsi Magyar Kulturális Intézet vezetője.
- Barcelona (főkonzul): Bódi Mátyás, választási földrajz szakértő.
- Varsó (nagykövet): Mitrovits Miklós történész, polonista, jelenleg lengyelországi egyetemi oktató.
- Peking (nagykövet): Hajba Tamás, aki a külügyminisztérium után az OECD-nél dolgozott Párizsban Kína-szakértőként.
A külügyminiszter kiemelte, hogy az utóbbi két jelölt, Mitrovits Miklós és Hajba Tamás esetében a kinevezés már biztos, ők fognják képviselni Magyarországot Lengyelországban és Kínában.
A műsor másik fontos témája az előző kormányzat idején kialakult diplomaták hazarendelése volt. Orbán Anita elmondta, hogy a 34 misszióvezető visszahívásának oka nem minden esetben az volt, hogy kizárólag pártközeliség alapján kerültek pozícióba. Kiemelte, hogy előfordult olyan is, amikor valakit azért hívtak haza, mert túl hosszú ideje, akár 10-12 évet is töltött ugyanabban az országban. Ez a gyakorlat – mondta – kérdéseket vet fel afelől, hogy a diplomaták vajon melyik ország érdekeit képviselik elsődlegesen a túlzottan meghosszabbított küldetés végén.
A Tisza-kormány célja, hogy visszaállítsa azt a gyakorlatot, amikor egy nagykövet vagy főkonzul négyéves külszolgálat után legalább egy évet hazatér és hazai szolgálatot teljesít, mielőtt ismét külföldi posztra kerülne. Ez a rendszer – véleménye szerint – elősegíti a friss szakmai tapasztalat átadását, megakadályozza a túlzott lokális beágyazódást, és így őrzi meg a diplomaták függetlenségét és a magyar állam érdekeinek elsődlegességét.
Az új jelöltek kiválasztása a kormányzat által hirdetett szakértelem-alapú, transzparens személyzeti politikának egyik első megnyilvánulása. Az elnevezések minden esetben szakmai hátterű, a kijelölt ország kultúráját, nyelvét és viszonyait jól ismerő szakemberekre esett a választás, ami egyértelműen eltér az előző évtized bizonyos, főleg pártpolitikai lojalitásra épülő gyakorlatától.
A kinevezések hivatalos jóváhagyásához és megerősítéséhez még szükséges a fogadó országok agrémentuma, azaz hozzájárulása. A folyamat ezután a köztársasági elnök általi aláírásra vár. Az új diplomaták várhatóan a következő hónapokban foglalhatják el posztjukat, megkezdve ezzel a magyar külpolitika új fejezetét.