Padlásszigetelési csalások: Kádár-kockák és a HEM-trükkök

Padlásszigetelési csalások Kádár-kockáknál: Hogyan keletkeztettek határtalan leleményességgel nem létező energiamegtakarításokat

Az utóbbi évek egyik legnagyobb körű támogatási programja a lakóépületek energiahordozó-felújítási támogatása volt, melynek keretében több száz ezer háztartás padlásszigetelést kaphatott. Az Állami Számvevőszék korábbi jelentései már utaltak a rendszer sebezhetőségére. Ennek ellenére a gyakorlatban egyre kifinomultabb módszereket alkalmaztak arra, hogy a pénzt – állami támogatás formájában – a rendeltetésével ellentétesen, nem létező munkákra kapják meg. Elemzésünk több szakember, vállalkozó és ellenőr bizalmas beszámolóira, valamint nyilvános ellenőrzési jelentésekre épül. Mindenkit, akit ebben a nyomozásban megneveztünk, felkerestük véleményezés céljából. Választ nem kaptunk.

Egy vállalkozó vallomása: Az időzített csalás

„Egy tipikus eset” – meséli egy, a szakmában évek óta dolgozó vállalkozó, aki a saját cége és becsületessége védelmében kérte névtelen maradását. „Olyan településen dolgoztunk, ahol a helyi koordinátor – aki a tulajdonosokkal való kapcsolattartásért volt felelős – szó szerint a kocsmába küldte az embert. Megkapta a tulajdonostól a kulcsokat, odaadott neki egy húszezrest az egyeztetésért, és mikor az illető elment, gyorsan feldobták a padlásra a szigetelőanyagot. Lefotózták az előírásoknak megfelelően, hogy legyen bizonyíték a munka elvégzéséről. A tulajdonos visszaérkezése előtt percekkel azonban leszedték az egészet, bepakolták a kocsiba, és mentek a következő címre. A tulajdonos nem is tudott semmit, csak hogy kapott egy csomó pénzt a támogatásból.”

Ez a gyakorlat nem csak erkölcsi problémát jelentett. A támogatás lényege, hogy csökkentse a háztartások energiaköltségét és javítsa a lakók életminőségét. Az üres padlásokon azonban továbbra is szállt a hő, a számlák nem csökkentek, de az állami források elpárologtak. A vállalkozó szerint ez a módszer különösen a legszegényebb régiókban és településeken terjedt el, ahol a tulajdonosok anyagi helyzete és információhiánya miatt könnyebben lehetett őket megtéveszteni.

A számok világa: Túl magas négyzetméter és virtuális szigetelés

A csalások másik formája a mérték felnagyítása volt. Több forrás is beszámol arról, hogy a ténylegesnél jóval nagyobb felületet számoltak el a támogatási kérelmekben.

• Tény: Egy 60 négyzetméteres padlást 90 négyzetméterként jelentettek be, ezzel többlettámogatást szerezve.
• Módszer: Az ellenőrzés hiánya miatt ezt nehéz volt visszakeresni. A tulajdonosok nagy része nem tudta pontosan a padlása méretét, így a vállalkozó által felmért – és gyakran túlbecsült – adatokat kellett elfogadnia.

A legmodernebb technikát azonban a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása jelentette. Erről egy, a támogatási rendszerben dolgozó ellenőr beszélt, aki szintén anonimitást kért. „Találkoztunk olyan esettel, ahol a bemutatott fotók alapján minden rendben volt. A padlás teljesen szigeteltnek tűnt. Később, egy véletlenszerűen kiválasztott, személyes ellenőrzés során derült ki, hogy a padláson soha nem volt szigetelőanyag. A vállalkozó később beismerte, hogy egy régebbi, már szigetelt padlás fotóját vette alapul, és egy képmanipulációs szoftverrel – amelyre ma már az MI kifejezést használják – állította elő a „dokumentációs” képeket. A háttér, a gerendák, minden stimmelt, csak a szigetelés nem volt valós.”

A rendszer gyengesége: A 10 százalékos személyes ellenőrzés

A csalások kiteljesedésének alapvető oka a hiányos ellenőrzési rendszerben keresendő. A HEM-hitelesítőknek – akik a munka elvégzését igazolják – jelenlegi szabályozása szerint csak minden tizedik objektumot kell személyesen megtekinteniük. Ez azt jelenti, hogy esetek 90 százalékában kizárólag a benyújtott dokumentumok (fotók, aláírt nyilatkozatok, számlák) alapján döntenek.

Az ellenőr kifejti: „Ha valaki okos és reszelt, könnyedén kijátszhatja ezt a rendszert. Összeállít egy hitelesnek tűnő dokumentumcsomagot, akár hamis fotókkal, akár eltúlozott méretekkel. A 10 százalékos személyes ellenőrzés esélye miatt nyolc-tíz tételből biztosan bejön egy-kettő igazi munka, ami ad egy látszólagos hitelességet. A többin pedig tisztán profitál.”

Ez a gyakorlat különösen aggasztó, ha figyelembe vesszük, hogy az országban még mindig mintegy 900 ezer, gyakran nagyon rossz energiateljesítményű Kádár-kocka áll. Ezen épületek rehabilitációja nemcsak pénzügyi, hanem társadalmi és környezeti kérdés is. A támogatások rossz helyre jutása tehát kétszeresen sújt: nem ér el a szegényebb régiókban élőket, akiknek leginkább szükségük lenne rá, és az állampolgárok adóforintjait pocsékolja el.

Miért most? A 2024-es szabályszigorítás előtti időszak

A beszámolók szerint a leírt csalási gyakorlat különösen a 2024. évi szabályszigorítások előtti időszakban volt elterjedt. A vállalkozók és a koordinátorok tisztában voltak azzal, hogy a rendszer lazább szabályozása és a gyenge ellenőrzés lehetőséget ad a gyors profit szerezésére. A szabályok változásának közeledtével pedig – ahogy az ilyen helyzetekben szokás – egyfajta „aranybányászos” mentalitás alakult ki: minél több projektet le kell zárni a régi, könnyebb szabályok szerint.

Mit tehet a tulajdonos? Védekezési tippek

Amennyiben Ön is padlásszigetelési támogatásban részesült vagy részesülni kíván, számos lépést megtehet a csalás elkerülésére vagy felderítésére:

1. Legyen ott a munkálatok során! Ne engedje, hogy a munkát Ön, a tulajdonos nélkül végezzék el.
2. Fotózzon Ön is! Készítsen saját fotókat a munka megkezdése előtt, közben és befejezése után. Ezek dátumképesek legyenek.
3. Ellenőrizze a méreteket! Számolja át (vagy kérjen segítséget), hogy a számlán feltüntetett szigetelés mérete valóban megfelel-e a padlása valós méretének.
4. Kérjen minden dokumentumot! A teljes dokumentumcsomag másolatát, beleértve a hitelesítő jelentést és a számlákat.
5. Amennyiben gyanút érez: Az illetékes Energia Hatékonysági Szolgáltatóhoz (EHSZ) fordulhat panasszal, és érdemes lehet értesíteni a rendőrség Gazdasági Főosztályát is.

Következtetés: Az információ és az ellenőrzés kulcsfontosságú

A padlásszigetelési csalások esete nem csupán egyes etikátlan vállalkozók története. Egy olyan rendszer struktúrális hibáit tárja fel, ahol a jó szándékú állami támogatás védelem nélkül vált kiártalmazhatóvá. A 2024-es szabályozási változások valószínűleg korlátozzák majd ezeket a lehetőségeket, de a múltbeli esetek feldolgozása és a károsultak megtérítése továbbra is nyitott kérdés.

A legfontosabb tanulság számunkra, az állampolgárok számára, hogy a közpénzek sorsa nem csak a döntéshozók kezében van. Az egyéni őrség, az informáltság és a gyanús esetek rendőrségi vagy sajtói felderítése ugyanolyan fontos láncszem a felelős közpénzfelhasználás biztosításában. Aki a padlásán sosem látott szigetelést, de a számla szerint ott van, az ne habozzon jelezni – mert az ő adóforintját is ellopták.