A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden ismét kamatcsökkentés mellett döntött. Az irányadó alapkamat 25 bázisponttal, vagyis 0,25 százalékponttal csökkent, 5,75 százalékról 5,5 százalékra. A lépés teljes mértékben megfelelt a piaci és elemzői várakozásoknak, és a tíz éve nem látott alacsony júliusi infláció adta meg számára a táptalajt.
A kamatfolyosó két széle is követte a mozgást: az egynapos betéti kamat 4,50 százalék, a felső szélen lévő egynapos hitelkamat pedig 6,50 százalék lett. A döntés egyhangú volt, ahogyan az előző, júniusi és júliusi csökkentések során is az volt. A jegybanki alapkamat tehát folyamatosan csökken, mióta április vége, a választások utáni bizonytalanság elmúlta után újra lehetőség nyílt a monetáris lazításra.
A lassuló infláció mint fő mozgatórugó
A kamatvágás legfőbb indoka egyértelműen a rendkívül kedvező, 1,2 százalékos júliusi inflációs adat volt. Ez az érték nem csak az elemzők de még az MNB júniusi előrejelzésének bizonytalansági sávján is alacsonyabbnak bizonyult. Az éves árindex ilyen mértékben már egy évtizede nem volt ennyire mérsékelt. A nyárra előzetesen várt áremelkedés elmaradt, ami azt jelenti, hogy az inflációs képzetesség – vagyis az a várakozás hogy a jövőben is magas lesz az infláció – erősen meggyengült a gazdasági szereplők körében.
Ez a fejlemény kulcsfontosságú egy jegybank szempontjából. A Magyar Nemzeti Bank elsődleges feladata az árstabilitás, azaz az infláció fenntartása a 3 százalékos célközépérték körül. Amikor az infláció ennyire visszaesik, és alacsony szinten stabilizálódik, a jegybanknak teret ad a kamatok csökkentésére, hogy a gazdaságot ösztönözze. A magas kamatok ugyanis visszafogják a hitelkeresletet, a beruházásokat és a fogyasztást – ezeket a folyamatokat kell újra beindítani a fenntartható gazdasági növekedés érdekében.
A „mini kamatcsökkentési ciklus” és a kilátások
Varga Mihály jegybankelnök már a júniusi kamatvágás után utalt rá, hogy a nyár során a kedvező körülmények – erős forint, alacsony infláció – miatt egy „mini kamatcsökkentési ciklus” várható. A mostani lépés ennek a ciklusnak a harmadik láncszeme. Az a kérdés, hogy ősszel folytatódik-e a folyamat, lényegében a friss inflációs jelentésektől és a világgazdasági környezettől függ.
A külső környezet ugyanis egyértelműen romlott: világszerte emelkednek a hosszú lejáratú állampapírok hozamai, és fokozódtak az energiaár- és geopolitikai kockázatok. Ezek a tényezők általában a kamatok emelését, vagy legalábbis a kamatcsökkentés felfüggesztését indokolják. A Magyar Nemzeti Bankot azonban ez nem tántorította el, részben azért mert a magyar reálkamat – azaz a névleges kamat mínusz az infláció – még mindig jelentősen pozitív és magas nemzetközi viszonylatban. Ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság monetáris szempontból továbbra is szigorúbb környezetben működik, mint sok más országé, így van mozgástere a további lazításnak.
A piacok már azelőtt beárazták a vágást, hogy megtörtént, és sok elemző esélyt lát arra, hogy a ciklus szeptemberben folytatódjon. Az euróbevezetés hosszú távú terve azonban újabb tényezőként jelenik meg: előbb-utóbb az inflációs cél újragondolásához vezethet, ami befolyásolhatja a jegybank döntéseit és kommunikációját a jövőben.
Az árfolyam és a reálgazdaság szerepe
Érdekes momentum, hogy a kamatcsökkentések sorozatát az április választások utáni optimizmus és a vele járó forint-erősödés indította el. A forint annyira megerősödött júniusban, hogy az MNB-t a reálgazdaság jelzései érdekelték. A megkérdezett vállalkozások 17 százaléka jelezte, hogy három hónapnál tovább nem tudná túlélni a vállalkozását egy 355 forintos euróárfolyam mellett, mert az tönkreteszi exportjaik versenyképességét.
Bár a Magyar Nemzeti Banknak hivatalosan nincs árfolyamcélja, Varga Mihály elnök elismerte, hogy a reálgazdaságból érkező jelzéseket figyelembe veszik. Ez a gyakorlat mutatja, hogy a jegybank politikája nem csupán egyetlen mutató (az infláció) szerint működik, hanem próbálja egyensúlyban tartani az árstabilitást, a gazdasági növekedést és a külső egyensúlyt is.
Mit jelent ez a háztartásoknak és a vállalkozásoknak?
A folyamatos kamatcsökkentések láncolata számos gazdasági szereplő számára hírrel szolgál.
A háztartások számára először is a hitelbírálatok enyhülhetnek. A jelzáloghitelek és a személyi kölcsönök kamatai általában követik a jegybanki alapkamat mozgását, bár némi késéssel. Ez azt jelenti, hogy akik most új lakást vennének, vagy beruházást terveznek, kedvezőbb feltételekkel találkozhatnak. Ugyanakkor a meglévő, változó kamatozású hitelek törlesztőrészlete is csökkenni fog, ami felszabadított jövedelmet jelent a családok számára.
A vállalkozások számára pedig, különösen a kis- és középvállalkozások részére, a kamatcsökkenés könnyebben hozzáférhető és olcsóbb üzleti hiteleket jelent. Ez serkentheti a beruházásokat, a bővülést és az új munkahelyek létrehozását. Az exportra orientált cégek számára pedig az az egyensúlyteremtő mozzanat, hogy a kamatcsökkenés gyengítheti a forintot, ezzel javítva a nemzetközi versenyképességüket anélkül, hogy direkt árfolyam-intervencióra lenne szükség.
A jövőre nézve
A kérdés most az, hogy vajon szeptemberben is következik-e újabb kamatcsökkentés. A válasz a friss inflációs adatokon, az energiaárak augusztusi alakulásán és a globális geopolitikai helyzeten fog múlni. Az MNB üzenete egyelőre óvatos optimizmust sugall: míg a belföldi inflációs kép nagyon kedvező, addig a külső kockázatok miatt lépésről lépésre haladnak.
A monetáris politika ilyen irányváltozása alapvetően pozitív jel a magyar gazdaság számára. Azt jelzi, hogy a korábbi, inflációt megállító, magas kamatpolitika sikeres volt, és most a gazdaság élénkítése kerül előtérbe. Ez a piacbarát, előrejelzhető lépés hozzájárulhat a vállalati bizalom megerősödéséhez és a fenntartható növekedéshez. A folyamat azonban nem automatizmus – a jövőbeni döntések továbbra is az adatok és a makrogazdasági stabilitás szempontjai szerint születnek. A felelős gazdaságpolitika lényege, hogy a gyümölcsöket csak akkor szedjük le, amikor azok valóban megértek – a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi lépései ezt a megfontoltságot tükrözik.
Összefoglalás
Fontos tudnivalók a kamatcsökkentéssel kapcsolatban:
- Kamatcsökkentés mértéke: 0,25 százalékpont
- Új alapkamat: 5,5 százalék
- A havi infláció: 1,2 százalék
- Kamatfolyosó szélei: 4,50 és 6,50 százalék
- Várható további kamatcsökkentés ősszel
- Monetáris lazítás lehetősége a gazdasági növekedés érdekében
| Kamat típusa | Jelenlegi szint |
|---|---|
| Alapkamat | 5,5 % |
| Egynapos betéti kamat | 4,50 % |
| Egynapos hitelkamat | 6,50 % |
