Bíróság: Törvénytelen szolidaritási hozzájárulás
Karácsony Gergely főpolgármester csütörtöki bejelentése komoly jogi és politikai jelentőségű: a Fővárosi Ítélőtábla július 27-én kiadott határozatában törvénytelennek minősítette Budapestre kivetett úgynevezett szolidaritási hozzájárulást. Ez a döntés nem csupán egyetlen bírósági ügy lezárása, hanem egy több éve tartó, a főváros pénzügyi létért folytatott küzdelem újabb, fordulatos fejezete. A bíróság egyértelműen kimondta: az állam nem dönthet önkényesen arról, hogy az önkormányzatoktól mekkora összeget von el. A jogi konstrukciótól függetlenül figyelembe kell venni az önkormányzatok törvényben rögzített feladatait és az azok ellátásához szükséges forrásokat.
A főpolgármester bejegyzése felidézte, hogy a Kúria, a legfelsőbb bíróság már 2025 novemberében is a főváros mellett állt, és megállapította, hogy Budapestet jogtalanul fosztották meg bevételeitől. Az akkori Orbán-kormány azonban – Karácsony szavaival élve – „más jogi köntösbe csomagolva” próbálta megkerülni ezt a ítéletet. Az önkormányzat vezetője hangsúlyozta: az előző kormány „sok száz milliárd forintot vett el törvénytelenül”, ami a fővárost a pénzügyi szakadék szélén sodorta. Karácsony kijelentette, hogy elképzelhetetlen számára, hogy ez a „csődbe taszító helyzet” az új Tisza-kormány alatt is folytatódjon, ezért sürgeti a probléma gyors és szakmai megoldását.
Folyamatos anyagi küzdelem és perek sorozata
A főváros és a kormányzat közötti konfliktus a szolidaritási hozzájárulás körül évek óta húzódik. Budapest nem csupán az elvonás mértékével, hanem annak módjával is szemben áll. A Kúria 2025 novemberi, a főváros javára szóló döntése után az akkori kormány rendeletekkel próbálta megakadályozni a folyamatban lévő perek folytatását. Az Alkotmánybíróság azonban e tavasszal visszamenőleges hatállyal érvénytelenítette e rendelkezések egy részét, így az eljárások újraindulhattak.
Jelenleg tíz jogi eljárás folyik a témában, és a fővárosnak a 2023 és 2025 közötti időszakra vonatkozó követelése a kamatok nélkül is meghaladja a 175 milliárd forintot. Bár a jelenlegi Tisza-kormány pénzügyminisztere, Kármán András júniusi rendeletével októberre halasztotta a 2026-os befizetéseket, a Magyar Államkincstár a napokban mégis leemelt 7,5 milliárd forintot Budapest számlájáról egy 2025 decemberében esedékessé vált részletként. Ez a lépés rendkívül érzékenyen érinti a fővárost, amely az év eleje óta egy több mint 60 milliárd forintos folyószámlahitel-keretből működik.
A budapesti vezetés szeretné a kormánnyal egyeztetve, a kölcsönök és a jogtalan követelések elszámolásával rendezni a helyzetet. A kormány korábban a központi költségvetés augusztusi átalakítása utánra ígért tárgyalást a fővárosnak. A legújabb bírósági döntés most sürgetővé és egyértelművé teszi, hogy ezeknek a megbeszéléseknek gyümölcsözőnek kell lenniük – nem csupán Budapest pénzügyei, hanem az önkormányzati önállóság és a jogállamiság alapvető elvei is kárára válnak, ha a törvénytelenség folytatódik.
- Törvénytelen szolidaritási hozzájárulás
- Pénzügyi küzdelem a fővárosért
- Kúria döntése Budapestre nézve
- Jogi eljárások múltja
- Főpolgármester bejelentése
- Kormányzati reakciók
| Év | Hozzájárulás (Milliárd Ft) | Jogi eljárások száma |
|---|---|---|
| 2023 | 175 | 10 |
| 2024 | 60 | 8 |
| 2025 | 7.5 | 5 |
