Rekordmelegek fenyegetnek: az El Niño és a klímaváltozás duplacsapása
Egy nemzetközi klimatológusokból álló csoport riasztó előrejelzést tett közzé. Szerintük az óceánokban jelenleg erősödő El Niño jelenség potenciálisan olyan erős lehet, amilyen mértékűt az elmúlt 150 évben még nem mértek. A szakértők számításai szerint ez az óceáni folyamat, mely a Föld egyik legmelegebb térségéből – a Csendes-óceán középső részéből – hatalmas hőenergiát juttat a légkörbe, együtt az emberi tevékenység okozta tartós klímaváltozással, döntő hatással lehet a következő évekre.
A Nature tudományos folyóiratban megjelent elemzés és a Berkeley Earth klímakutatójának, Zeke Hausfathernek a nyilatkozata szerint ez az együttes hatás „nem kizárt”, hogy 2027-re a Föld globális átlaghőmérsékletét 1,7 Celsius-fokkal emelheti az iparosodás előtti szint fölé. Ez a számítás azt jelentené, hogy a 2027-es év minden addigi rekordot megdöntve a valaha mért legmelegebb esztendő lenne, aminek szélsőséges időjárási események formájában jelentkező következményei a világ számos pontján súlyosan érezhetőek lennének.
Mi történik pontosan? A „nagyon erős” El Niño előkészítői
Az El Niño egy természetes jelenség, amely néhány évente ismétlődve felborítja a Csendes-óceán szokásos hőmérsékleti és légnyomási viszonyait. Ennek során a meleg óceáni víz nagy mennyiségben kelet felé áramlik, és ennek energiája melegíti a globális légkört. Az utolsó, 2023-24-ben tapasztalt El Niño már számos rekordhőmérsékletet és extrém időjárást eredményezett világszerte.
A legújabb adatok és modellek azonban arra utalnak, hogy a 2024 közepén kezdődött és a következő hónapokban tovább erősödő jelenség még a vártnál is jelentősebb lehet. A Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) előrejelzése szerint nagy eséllyel egy „nagyon erős” El Niño alakul ki az év végére, és a körülmények legalább 2027 áprilisáig fennmaradhatnak. Ez magában foglalja a gyakori kísérőjelenségeket, mint a Dél-Amerika nyugati partjainál az esőzések megnövekedését, míg Délkelet-Ázsiában, Ausztráliában és a dél-afrikai régióban a szárazság és melegedés kockázatát.
Zeke Hausfather 14 különböző klímamodell elemzése pedig még ennél is szélsőségesebb képet rajzolt. Ezek szerint a Csendes-óceán melegedésének várható csúcspontja „elképesztő különbséggel” haladhatja meg az eddigi rekordot, amit 2015-16-ban állítottak fel. Justin Mankin, a Dartmouth College kutatója is hangsúlyozta, hogy az idei jelenség nagyon hasonlít azokra az extrém El Niño-kra, amelyeket a tudósok korábban csak az évszázad vége felé vártak a klímaváltozás hatására.
Gazdasági következmények: egy 10 billió dolláros veszteség árnyéka
A rekordmelegek és a velük járó szélsőséges időjárás nem csupán környezeti katasztrófák sorozatát jelentik, hanem súlyos és tartós gazdasági visszaesést is. Mankin és munkatársai kutatása szerint az aktuális El Niño okozta gazdasági veszteség a globális GDP-hez képest 10 billió dollárt (10 000 milliárd dollárt) érhet el 2032-ig. Ez a szám azt mutatja, hogy a jelenség hatása messze túlnyúlik azon az időszakon, amíg aktív.
| Katasztrófa típusa | Hatások |
|---|---|
| Aszályok | Terméshozamok csökkenése |
| Árvizek | Infrastruktúra károsodása |
| Erdőtüzek | Ingatlan- és biodiverzitásveszteség |
| Hőhullámok | Egészségügyi rendszerek túlterheltsége |
| Vízerőművek | Alacsony vízállás |
| Globális ellátási láncok | Áremelkedések és recesszió |
Rekordot döntenek már 2026-ban is? A következő lépések
A jelenség hatása nem várat magára 2027-ig. A klímamodellek azt sugallják, hogy a globális hőmérséklet emelkedésének üteme olyan gyors lehet, hogy már 2026 is megdöntheti az addigi legmelegebb év rekordját. Ez azt jelentené, hogy a Földön három év egymás után történne rekordmeleg év, ami történelmi jelentőségű lenne.
Kaustubh Thirumalai, az Arizonai Egyetem paleoklimatológusa a jelenség hosszútávú kontextusába helyezi a helyzetet. Korallokból származó bizonyítékok alapján feltételezi, hogy a 17. században még ennél is erősebb El Niño lehetett. Azonban az aktuális esemény valódi jelentősége nem feltétlenül a szélsőséges erősségében rejlik. Thirumalai szerint az igazi aggodalmat az veti fel, hogy egy új, brutálisabb ENSO-ciklus kezdődhet. Több klímamodell is arra utal, hogy a globális felmelegedés egy olyan új egyensúlyi állapotba tolhatja ezt a természetes ingadozást, ahol az El Niño jelenségek gyakoribbak és intenzívebbek lesznek, míg a csillapító hatású La Niña-fázisok gyengébbek.
Következtetés: egy világ, amely kétszeresen érzékeny
Az előrejelzések egyértelművé teszik, hogy a jövő évek időjárása nem csupán egy erős El Niño műve lesz. Ez egy „kétszeres csapás”: egy természetesen előforduló, de feltehetően történelmi méretű óceáni jelenség, amit az emberi tevékenység által generált és a légkörbe felgyülemlett üvegházhatású gázok által felerősített alapvető felmelegedési trend tetéz meg.
A rekordmeleg évek és az azokhoz kapcsolódó gazdasági destabilizáció magas valószínűsége nem elkerülhetetlen sors, hanem egy hatalmas figyelmeztető jel. Ez erősíti a sürgős és hatékony klímacélok, a globális együttműködés és az adaptációs stratégiák – mint például az ellenállóbb mezőgazdaság, a hatékonyabb vízgazdálkodás és a szélsőséges időjárásra felkészült infrastruktúra – szükségességét. Az elkövetkező évek nemcsak a Föld klímájának, hanem a nemzetközi közösség azon képességének is tesztjei lesznek, hogy előrelátóan reagáljon a tudomány által jelzett, egyre növekvő kihívásokra.
