A Közmédiás meghallgatás elhalasztva – a Tisza Párt kezdeményezésére maradt el az Országgyűlésben
A Független Közmédia Testület három médiaszakmai jelöltjének meghallgatása elmaradt a Parlament művelődési bizottságának keddi ülésén. A Tisza Párt frakcióvezetője, Rápli Róbert kezdeményezte a halasztást, mivel számos szervezet kifogást emelt a jelölési eljárásrend ellen. A bizottság többsége – amelyben az ellenzéki pártok vannak túlsúlyban – támogatta a javaslatot. Az esemény mögött azonban mélyebb kérdések és aggodalmak húzódnak meg a közmédia átalakulásával és a tulajdonosi testület összetételével kapcsolatban.
Rápli Róbert a napirend elfogadása előtt hangsúlyozta, hogy több jelentős civil és szakmai szervezet is hivatalos levélben érkeztetett kifogást a folyamattal szemben. A képviselő szerint e szervezetek egyértelmű álláspontja az, hogy a jelölési folyamat nem felelt meg sem a szakma, sem a társadalom által elvárt legitimációs és kiszámíthatósági követelményeknek. A Tisza Párt részéről ígéretet tettek egy szélesebb társadalmi és szakmai egyeztetés lebonyolítására, hangsúlyozva, hogy nem szeretnének elhamarkodott döntést hozni egy ilyen fontos intézmény sorsát illetően.
A bizottság fideszes elnöke, Szentkirályi Alexandra az eljárást méltatlannak minősítette. Véleménye szerint ez a lépés jól példázza, hogy a pályázati folyamat számos problémával küzd. Megjegyzése utalhat arra a kritikára, amely a közmédia átalakításának egész folyamatát kíséri a közvélemény egy részében.
A helyzet hátterében a július 26-án hatályba lépett médiatörvény-módosítás áll. Az új szabályozás értelmében létrejön a Független Közmédia Testület, amelybe kilenc tagot választanak. A tagság egyharmadát a kormánypárt, egyharmadát az ellenzék jelöli, a maradék három helyet pedig médiaszakmai szervezetek által javasolt személyek tölthetik be. A Közszolgálati Tanács által lefolytatott eljárás során a médiaszakmai jelöltek közé Bayer Judit médiajogász és kutató, Sükösd Miklós szociológus és médiakutató, valamint Kollár Árpád költő és irodalomszervező került.
A testület feladata rendkívül jelentős lesz. A tagok megbízatása két évre szól, és ők gyakorolják majd az Országgyűlés által rájuk ruházott tulajdonosi jogokat a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt., valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap átalakulásával létrejövő Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. felett. Ez gyakorlatilag a teljes közmédia irányítását és felügyeletét jelenti egy testület kezében.
A meghallgatás elhalasztása nem csupán egy procedurális kérdés. A Tisza Párt lépése jelezheti, hogy az ellenzék komolyabb súlyt kíván fektetni a közmédia függetlenségének és átalakulásának folyamatába. Az eljárásrend és a jelölési mechanizmusok körüli vita pedig rámutat arra, hogy az új közmédia-modell legitimációja még mindig kérdéses egyes szakmai körök és a társadalom egy része számára. A további egyeztetések és a szélesebb konszenzuskeresés sikerességétől függ, hogy a Független Közmédia Testület valóban elnyeri-e a társadalmi megítélését, és tud-e hitelesen képviselni a közszolgálati média érdekeit.
- Közmédia átalakulásának kérdései
- Jelölési eljárásrend problémái
- Társadalmi egyeztetés szükségessége
- Független Közmédia Testület feladatai
- Szakmai és civil szervezetek véleménye
- Médiatörvény-módosítás hatásai
| Tagok típusa | Jelölő fél | Hatás |
|---|---|---|
| Kormánypárt | 1/3 | Befolyás a döntéshozatalban |
| Ellenzék | 1/3 | Szembenállás lehetősége |
| Médiaszakmai szervezetek | 3 tag | Szaktudás bevonása |
