A Miniszterelnökség hivatalos feljelentést tett a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájánál a Fidesz-közeli Kommentár Alapítvány 2020 óta kapott, közel 28 milliárd forintos állami támogatásai ügyében. A kormány közleménye szerint az alapítvány éves működési támogatása pályázati verseny nélkül, egyedi döntések alapján robbanásszerűen nőtt, közbeszerzéseiben pedig versenykorlátozó körülmények merültek fel. Az ügyben hűtlen kezelés, hivatali visszaélés, költségvetési csalás gyanújával nyomoznak. A dokumentumok azt mutatják: míg 2020-ban 146,8 millió forintot kapott az alapítvány éves működésre, addig 2026-ra ez az összeg a korábbi szint huszonnyolcszorosára, közel 4,2 milliárd forintra emelkedett – mindezen pályázati verseny nélkül.
A támogatási csomag: működés, ingatlanok, felújítások
A Miniszterelnökség feljelentése szerint 2020 és 2026 között összesen 27,8 milliárd forint állami támogatás áramlott a Kommentár Alapítványhoz. Ez a hatalmas összeg több komponensből állt:
- Éves működési támogatás: Az alapítvány rendszeres, állami költségvetésből finanszírozott működéséért.
- A Puskin utca 4. alatti központ: Az alapítvány ingyen kapta meg az államtól az épületet, majd közel 11 milliárd forintnyi fejlesztési forrást kapott annak felújítására és átalakítására egy képzési és közösségi központtá.
- A Tranzit Ház felújítása: A budapesti kultúrhelyszín többszöri, több ütemű felújítása állami forrásból.
- Balatonszepezdi ingatlan: Egy balatonszepezdi ingatlan megvásárlására és fejlesztésére szánt támogatás.
A kormányhivatal hangsúlyozza, hogy ezeket a támogatásokat nem pályázati rendszerben, hanem egyedi döntések alapján ítélték oda az alapítványnak. Ez önmagában kérdéseket vet fel a pénzek elosztásának átláthatóságáról és tisztességéről.
Az éves támogatás robbanásszerű növekedése és a közbeszerzési kérdések
A feljelentés egyik legszembetűnőbb eleme az éves működési támogatás dinamikája. A számok mutatják: 2020-ban 146,8 millió forintot kapott az alapítvány, 2026-ra pedig ez az összeg 4,2 milliárd forintra nőtt. Ez a hat évvel korábbi szint huszonnyolcszorosa. A Miniszterelnökség szerint ennek a drámai növekedésnek a feltételeit és okait kell vizsgálni, főként, mert ez nem egy nyílt pályázati verseny eredményeként történt.
A másik súlyos vád a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos. Bár az alapítvány eleinte vitatta, hogy a támogatásokból megvalósuló beruházásaira kötelező lenne közbeszerzést hirdetni, később maga is közbeszerzésként írt ki több munkát. Ezek az eljárások azonban számos szabálytalanságra utalnak:
- A Tranzit Ház felújításának egyik eljárásában két ajánlat érkezett, de a másodikat érdemben nem értékelték.
- Egy másik, 1,4 milliárd forintos közbeszerzési eljárásban csak egyetlen ajánlat született.
- Egy további közbeszerzés nyertes ára a rendelkezésre álló fedezet 99,97%-át érte el, ami szokatlanul magas kihasználtságra utal.
A Miniszterelnökség kifejezetten kiemeli, hogy bár ezek az esetek önmagukban nem bizonyítanak összejátszást, „indokolják a kapcsolatok, a metaadatok és a kommunikáció vizsgálatát.” Ez azt jelenti, hogy a nyomozók meg fogják nézni, ki állt a cégek mögött, és milyen kapcsolat volt az ajánlattevők és az alapítvány, illetve a támogatást osztó szervek között.
Ellentmondások, kérdéses kiadások és az alapítvány vagyongyarapodása
A feljelentés további pontjai az alapítvány gazdálkodásának és jelentéseinek ellentmondásosságára hívják fel a figyelmet.
- Ellentmondásos beszámolók: A Puskin utca 4. alatti épület felújításának készültségi állapota és a záró beszámoló között ellentmondásokat találtak a vizsgálók.
- Kérdéses ingatlanügyletek: A balatonszepezdi és egy révfülöpi ingatlanvásárlás keretében 2025-ben több mint 480 millió forintnyi ingatlan- és ingóságvásárlást, valamint 18,7 millió forint közvetítői díjat számoltak el. A rendelkezésre álló iratok között azonban nincs független értékbecslés, ami alapot adna az árak reális voltának ellenőrzésére.
- Szokatlan műtárgyvásárlás: Vizsgálat alá kerül két festmény 2,2 millió forintos beszerzése is.
- Magas egyéb kiadások: A Miniszterelnökség megkérdőjelez további mintegy 306,7 millió forint szállás- és vendéglátási kiadást is, amelyek ellenőrzésre szorulnak.
Ez a pontok együttesen azt sugallják, hogy az alapítvány vagyonának gyarapodása és a kiadásainak struktúrája is alapos átvizsgálást igényel.
Kik a Kommentár Alapítvány mögött?
A Kommentár Alapítvány a Fideszhez közel álló értelmiségi körök egyik meghatározó intézménye. Ők adnak ki a Kommentár című, negyedévente megjelenő lapot, amelynek főszerkesztője Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatóigazgatója. A lap szerkesztői között található L. Simon László és Szalai Zoltán, a szerkesztőbizottság tagja pedig Lánczi András, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora és a kormányzat számos stratégiai testületének tagja.
Az alapítvány már korábban is került a középpontba. A korrupcióellenes K-Monitor 2021-ben tett közzé egy kutatást, amely szerint 2020 decemberében összesen 3 milliárd forint állami támogatás jutott a Kommentár Alapítvány ingatlanberuházásaihoz. A K-Monitor ugyanebben az évben azt is kiderítette, hogy a Fidesz-kormány hirdetései 2020 decembere és 2021 április között 28 milliárd forintba kerültek, ami összehasonlítási alapot is ad a most feljelentett 27,8 milliárd forintos támogatáscsomag mértékéhez.
Miért most és mi következik?
A feljelentés időzítése politikai kérdéseket is felvet. A Miniszterelnökség, mint a kormányzat központi hivatala, most maga kezdeményez egy olyan intézmény elleni eljárást, amelyet évek óta bőkezűen támogattak. A vizsgálat kimenetele jelentős politikai visszhangot kaphat.
A feljelentés alapján a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást indít hűtlen kezelés, hivatali visszaélés, költségvetési csalás, valamint közbeszerzési eljárásban elkövetett versenyt korlátozó megállapodás gyanújával. Ez azt jelenti, hogy nem csak az alapítvány, hanem potenciálisan az állami szervekben dolgozó, a támogatások odaítéléséért felelős személyek is vizsgálat alá kerülhetnek.
Az ügy egyértelműen rávilágít az állami források pályázati verseny nélküli, egyedi döntéseken alapuló elosztásának veszélyeire. A közpénzek kezelésében az átláthatóság, a verseny és a szabályok egyenletes alkalmazása nélkülözhetetlen. A mostani feljelentés teszteset lehet annak, hogy a magyar jogállam ezeket az alapelveket képes-e érvényesíteni, még akkor is, ha a vizsgált intézmény politikai szempontból közelinek számít. A nyomozás eredménye és lefolyása sok mindent elárulhat a magyar közpénz-ellenőrzés valós állapotáról.
