A Feröer szigetekről – igen, kötőjel nélkül, különírva szerepel a helyesírási szótárban – többnyire akkor hallani, ha a magyar futballválogatottat vagy valamelyik magyar klubcsapatot feröeri ellenféllel sorsolják össze. Ezek közül a párharcok közül a legemlékezetesebb a Ferencváros három évvel ezelőtti blamája, amikor a magyar bajnok az idegenbeli 0-0 után Budapesten 3-0-ra kikapott a félprofikból álló KÍ Klaksvíktól a BL-selejtezők első fordulójában.
Ilyenkor számos érdekesség előkerül a Norvégia, Skócia és Izland között nagyjából félúton található, 18 vulkáni eredetű szigetből álló Feröerről, amely hivatalosan az 1814-es kieli szerződéssel került Dániához, Grönlanddal és az 1944-ben aztán függetlenné váló Izlanddal együtt. Ilyen információ például az, hogy Feröeren – magyarra lefordítva: a Juh-szigeteken – több birka él, mint ember. Előbbiek száma körülbelül 70 ezer, miközben az 1393 km²-es terület népessége 2025-ben 55 ezer fő volt.
Az 1948 óta széles körű autonómiával rendelkező szigetcsoportnak saját parlamentje, pénze, nemzeti zászlója és himnusza van, a dán mellett a másik hivatalos nyelv az izlandihoz és az óészakihoz hasonlító feröeri. Főleg az évente idelátogató kb. 50 ezer turistának jó tudni, hogy a szigeteken csupán kilenc közlekedési lámpa működik, ebből nyolc a fővárosban, Tórshavnban és annak környékén irányítja a forgalmat. És ha már közlekedés, Feröeren található a világ első víz alatti körforgalma is, amely 2020-ban nyílt meg, és 72 méterrel a tenger alatt a sarki fény színeiben pompázik.
Ritkábban hallani viszont a helyi büntetés-végrehajtási rendszerről, ami annak ismeretében nem túl meglepő, hogy Feröeren mindössze egyetlen fogvatartási intézmény működik. Ott is csak tucatnyi, kisebb bűncselekmények miatt szabadságvesztésre ítélt embert tartanak fogva, a 18 hónapnál hosszabb szabadságvesztésre ítélt feröerieket Dániába küldik.
Mjørkadalur: A ködös völgy fogvatartása
A fogvatartási központ 2011-ig Tórshavnban működött, de az épület penészesedése miatt átköltöztették a 20 km-re lévő Mjørkadalurba, ahol a 2000-es évekig egy dán katonai létesítmény és a NATO radarállomása üzemelt. Maga az intézmény amúgy egészen páratlan környezetben fekszik, és az arról sokszor idealizálva beszámoló cikkek nem mulasztják el megjegyezni, hogy még egy minigolfpálya is a fogvatartottak rendelkezésére áll.
A tájba tökéletesen belesimuló, gyeptetős épület egy völgy felső részén található, ahonnan jól látni, ahogy a felhők kialakulnak, majd továbbhaladnak a közeli hegycsúcsok felé. Erre utal a terület neve is: a mjørk ködöt, a dalur pedig völgyet jelent feröeriül, a Mjørkadalur név tehát annyit tesz, ködös völgy.
A festői helyszínnek ugyanakkor vannak hátulütői is. „Egyszer három napig havazott. Végül majdnem kifogytunk az élelemből, és helikoptert kellett hívni az őrök cseréjéhez” – mondta a személyzet egyik tagja az időjárás okozta kihívásokról. Ugyancsak problémát jelent, hogy a helyiségek három szinten helyezkednek el, és a falak meglehetősen vékonyak. Ha például egy bűnügyben három személyt is előzetes letartóztatásban tartanak, nem helyezhetik el őket ugyanazon az emeleten.
„Emiatt az előzetes letartóztatásban lévő és a szabadságvesztésüket töltő emberek egymás mellett élnek Mjørkadalurben” – mondta Elkin Klettheyggj, a feröeri pártfogófelügyeleti szolgálat vezetője.
A messzi dániai börtönök súlya
További gond a súlyosabb bűncselekmények miatt elítélt feröeriek dániai elhelyezése. Azoknak a családtagoknak és barátoknak ugyanis, akik szeretnék őket meglátogatni, oda-vissza több mint 1000 km-t kell utazniuk, ami nemcsak sok idő de meglehetősen költséges is. Ez a gyakorlat lényegében elvágja az elítélteket a saját közösségüktől, támogató hálózatuktól, ami nehézségeket okoz a későbbi reintegráció során is.
A fogvatartási körülmények miatt korábban már az Amnesty International is jelezte kifogásait, és részben ezek miatt a feröeri és a dán kormány 2022-ben megállapodott abban, hogy új büntetés-végrehajtási intézményt alakítanak ki. A tervek szerint a létesítmény építése 2027-ben kezdődhet el, és 2030-tól váltaná fel a mjørkadaluri fogvatartási központot.
Mit mutat a feröeri példa?
Feröer egyedi helyzet: egy apró, de autonóm közösség ahol a bűnözés aránya viszonylag alacsony és a szabadságvesztésre ítéltek száma minimális. Ennek ellenére is kihívásokkal néz szembe a büntetés-végrehajtás terén. A Mjørkadalurba szorult intézmény fizikai korlátai és a távoli dániai fogvatartás problémái rávilágítanak arra, hogy még egy békés és kis lélekszámú társadalomnak is összetett feladatot jelent az emberi jogoknak és rehabilitációnak megfelelő fogvatartási rendszert biztosítani.
A tervezett új intézmény felépítése fontos lépés lenne az autonómia megerősítése és a helyi igények jobb kiszolgálása felé. Ez a fejlesztés azt is jelentené, hogy Feröer képes lenne saját, modern és emberi körülmények között működő büntetés-végrehajtási rendszert fenntartani minden fogvatartott számára, függetlenül az ítélet hosszától.
Összességében a Feröer-szigetek börtönrendszere egyfajta laboratóriumi környezetet teremt: megmutatja, hogyan működik egy zárt intézmény egy rendkívül kis, összetartó közösségben, és milyen kihívások adódnak, amikor az infrastruktúra és a távolságok korlátai közé szorul egy alapvetően humánus rehabilitációra törekvő rendszer. A ködös völgyben zajló élet tehát messze több, mint egy érdekesség – egy egyedülálló társadalmi kísérlet, amelyből sok mindent lehet tanulni.
Főbb jellemzők a Feröeri börtönrendszerről
- Csak egy fogvatartási intézmény
- Kisebb bűncselekmények elkövetői
- Ritka látogatás Dánia miatt
- Alacsony bűnözési arány
- Különleges környezet Mjørkadalurban
- A tervezett új létesítmény
Fogvatartás Dánia területén
| Dániai Börtön | Utazási távolság (km) | Kapcsolat |
|---|---|---|
| Midtjylland | 1000+ | Támogató család |
| Fyn | 1000+ | Támogató barát |
| Jylland | 1000+ | Támogató közösség |
