Kormány visszalép zuglói irodabiznisztől – Visszakövetelik a 300 milliárd forintot, amit a kormány már elköltött erre
Eláll a kormány a zuglói irodabiznisztől és visszaköveteli azt a több mint 300 milliárd forint közpénzt, amit az Orbán-kormány már kifizetett a projektért. Ezt jelentette be Magyar Péter miniszterelnök egy hétfőn Facebookon közzétett videóban. A bejelentés radikális politikai fordulatot jelent és számtalan kérdést vet fel a közpénzek használatáról, a titkosított ügyletek hátteréről és egy több száz milliárdos állami beruházás sorsáról.
A miniszterelnök szerint rendkívüli időket élünk és míg az előző kormány nem erősítette meg a paksi atomerőművet az energiabiztonság érdekében addig több százmilliárd forintot szánt túlárazottnak ítélt új irodaházakra. „Ez akkora összeg, amiből most az összes HÉV-szerelvényt lecserélik de sok szélerőművet és tárolókapacitást is lehetett volna belőle építeni” – mondta. Hozzátette: tudják hogy hosszas jogi harcra kell felkészülniük mert a beruházók pénzüknél akarnak maradni. „Nem költözünk be sem a Karmelitába sem a Tiborcz-kör irodaházaiba” – hangsúlyozta.
A bejelentés mögött egy olyan ügy húzódik meg amelyről a nyilvánosság az elmúlt évben csak részleteket és főként a sajtó nyomozó munkája révén tudhatott meg.
Az ügy háttere: titkosított vásárlások és duplázódó keretek
A 24.hu és a Válasz Online már 2024 tavaszán részletesen leírta hogy az Orbán-kormány titokban a nyilvánosság tájékoztatása nélkül vásárolt meg három hatalmas még készülőfélben lévő irodaparkot Budapesten. A kormányzat úgynevezett előre fizetett összegekkel támogatta meg a NER-közeli ingatlanfejlesztő cégek beruházásait. A három projekt a Bosnyák téri Zugló Városközpont a Dürer Park és a BudaPart irodakomplexum volt.
| Projekt neve | Eredeti keret | Jelenlegi keret |
|---|---|---|
| Dürer Park | 100 milliárd forint | 119,4 milliárd forint |
| Bosnyák téri Zugló Városközpont | 244 milliárd forint | 324,6 milliárd forint |
| BudaPart | 255 milliárd forint | Ismeretlen |
Magyar Péter miniszterelnök jelenlegi bejelentése – a jelek szerint – elsősorban a Bosnyák téri Zugló Városközpontra vonatkozik ahol a kormány több mint 300 milliárd forintot már kifizetett.
A Zugló Városközpont története: luxuslakásokból állami irodaház
A Bosnyák téri Zugló Városközpont a Bayer Construct Zrt. beruházása volt. A projekt indulásakor 2018-ban még 950 lakás építését tervezték jóval kevesebb irodával. A fejlesztő Balázs Attila a nagy budapesti luxuslakás-piacra számított. Azonban menet közben bizonytalanná vált hogy erre van-e elegendő fizetőképes kereslet.
Ezért a tervek gyökeresen megváltoztak. A lakásszámot drasztikusan lecsökkentették az irodák alapterületét pedig jelentősen megnövelték. Így egy eredetileg lakóparknak szánt projekt átalakult egy óriási irodakomplexummá. Pontosan ekkor az átalakulás és a finanszírozási bizonytalanság időszakában jelent meg az állam mint potenciális megvásárló.
2023 májusában Gulyás Gergely az akkori miniszterelnökséget vezető miniszter egy Kormányinfón bejelentette hogy a kormány megvásárolja az épületeket. Azt mondta többek között a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a Központi Ellátási Főigazgatóság költözne az új irodákba. Az ügylet részletei a pontos vételár és a fizetési mód azonban nem kerültek nyilvánosságra és a parlament jóváhagyása nélkül titkosított eljárásban történt.
A bejelentés utáni nyitott kérdések
- A pontos jogi lépések: Hogyan kívánja a kormány visszakövetelni a már kifizetett több mint 300 milliárd forintot? Milyen szerződési záradékokra hivatkozik? A miniszterelnök maga is említette hogy kemény jogi harc várható mivel a fejlesztő cég valószínűleg nem fog egyezkedni a pénz visszadásáról.
- A szerződés nyilvánossága: A Tisza-kormány közzéteszi-e a korábbi kormány és a Bayer Construct Zrt. között létrejött több száz milliárdot érintő szerződést? Ez lenne az átláthatóság és az elszámoltathatóság első jele.
- A másik két projekt sorsa: Mi lesz a Dürer Park és a BudaPart irodaprojektekkel? Ezek vásárlása is benne volt az előző kormány titkos tervében. Eláll a kormány az összes ilyen nyilvánosság elől elrejtett irodavásárlástól vagy csak a zuglóiétól?
- A felelősségre vonás: Vizsgálatot indít-e az új kormány annak eldöntésére hogy a szerződések és a magas vételárak megkötése során volt-e szabálysértés vagy akár bűncselekmény? Ki hagyta jóvá a keretek jelentős emelését?
Összegzés: egy fordulópont a közpénz-kezelésben?
Magyar Péter bejelentése több mint egyetlen beruházás visszavonása. Jelentős politikai jelzés amely elválasztja az új kormány gyakorlatát a múltétól a közpénzek kezelésében. Az ügy rávilágít az elmúlt évek egyik legsúlyosabb problémájára: a hatalmas közpénzek titkos a nyilvános versenytől és ellenőrzéstől mentes kérdéses gazdasági értékű ingatlanbefektetéseire.
A visszakövetelés menete és sikeressége mostantól nemcsak pénzügyi hanem politikai próbatétel is. Azt mutatja meg mennyire képes a Tisza-kormány nemcsak szóban hanem tettekben is szakítani a múlt közbeszerzési és állami vagyonkezelési gyakorlatával. A több száz milliárd forint sorsa és az ezt övező teljes nyíltság kulcsfontosságú lesz az új kormány hitelének és az állami pénzekkel való féktelen bánásmód végét illetően. A magyar adófizetők jogosan várják hogy a részletek ne maradjanak titokban ezúttal sem.
