Az NK Osijek szurkolói most észreveszik: a csapat mezének elejéről és a szponzorfaláról eltűnt a Mol, valamint a Mészáros és Mészáros Zrt. logója. Ez a változás nem csupán egy futballcsapat mezének átfestése. Egy olyan gazdasági korszak végét jelezheti, amelyben a magyar állami beruházásokkal felhalmozott vagyont a határokon túl is kipróbálták a sportüzletben. A történet lényege nem a fociban rejlik, hanem a piaci verseny, az állami szerepvállalás és az üzleti döntések összefonódásában.
A háttérben egy 70 milliárd forintos beruházás
Mészáros Lőrinc 2016-ban lépett be az NK Osijekbe, amikor a csapat fenntartóvállalatának többségi részesedését megvette. Az elkövetkező években a klub egy modern, 65 millió eurós stadiont és akadémiát kapott. Egyedülálló módon, egy horvát sportegyesület építkezését részben magyar állami forrásokból támogatták. Mészáros 2024-ben azt nyilatkozta, összesen 150 millió eurót fektetett a klubba. A mai napig ez az összeg tovább nőtt, így a végső számla forintban akár a 60-70 milliárdot is elérheti.
A milliárdos tulajdonjoga azonban 2020-ban ért véget, amikor az NK Osijek és a felcsúti Puskás Akadémia is kvalifikálta magát az Európa-ligába. Az UEFA szabályai tiltják, hogy két, tulajdonosi szálakkal összekapcsolt csapat induljon az európai kupákban. A formális tulajdonos változás után azonban a klub nem került távolabb: egyik új tulajdonosa Mészáros barátja és üzlettársa, Szíjj László lett, a másik pedig egy olyan tőkealap, amelyet szintén könnyű volt az üzletemberhez kötni. A pénzáramlás nem apadt el, a Mészáros-csoport a klub főtámogatója maradt.
A kivonulás jelei és a magyar választások
A 2025-ös magyarországi választások és az azt követő kormányváltás után a horvát sajtó azonnal felvetette, hogy Mészárosék kivonulhatnak az eszéki focimögül. A spekulációknak most látszólag igazuk lett. Bár a Mészáros és Mészáros Zrt. még a választások előtti napon is szerepelt a szponzorfalán, ma már nem található ott. A logó eltűnt a mez elejéről is.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem teljes visszavonulást jelent. A szponzorok között továbbra is ott van több Mészáros Lőrinc érdekeltségéhez köthető vállalat:
- Opus
- V-Híd
- MBH Bank
- Záév
- Cégek
- Szíjj László
A Mol azonban már nincs közöttük, annak ellenére, hogy logója még tavaly is kiemelt helyen szerepelt. A Mol hivatalos válasza szerint jelenleg nincs szerződésük az eszéki labdarúgóklubbal, és a cég évente vizsgálja felül szponzorációs tevékenységét. Az időszerűvé tette ezt az átgondolást, hogy a Mol-Új Európa Alapítvány – és annak a határon túli labdarúgást támogató programja – megszűnt. A vállalat újraértékeli sporttámogatási politikáját. A Mészáros-csoportnak a cikk megjelenéséig nem volt hivatalos nyilatkozata eszéki terveiről.
Ami a logók mögött van: a magyar gazdaság egy modelljének végzete
Ez a történet nagyobb, mint egy focicsapat szponzorcseréje. Ez egy gazdasági modell, egyfajta „kísérlet” vége felé tart. Egy olyan modellé, amelyben a külföldi sportberuházásokat is állami megrendelésekből származó tőke finanszírozta. Ha a kivonulás megtörténik, az egyértelműen összefügg a magyarországi politikai változással, és jelezheti, hogy a korábbi, kormányközelből induló üzleti expanzió időszaka leáldozóban van.
Ez a folyamat már otthon is elkezdődött. Nemcsak Eszékről tűntek el a logók. A felcsúti Puskás Akadémia támogatói között például már nem szerepel Szíjj László cége, a Duna Aszfalt. Az NB I-es klubok világában, amely az elmúlt évtizedben elsősorban állami és állami megrendelésekre épülő magánvállalatok támogatásából élt, ez komoly változást jelenthet.
A piaci gazdaság próbatétele
A történet gazdasági tanulsága kristálytiszta. Egy piacgazdaság egészsége azon mérhető, hogy mennyire képes piaci alapon, versenyképességen és innováción alapuló vállalkozásokat finanszírozni és fenntartani. Amikor a sportklubok létfenntartásának elsődleges forrása nem a szurkolói bevétel, a televíziós jogdíjak vagy a kereskedelmi szponzorok, hanem az állami költségvetésből vagy állami megbízásokból származó magántőke, az alapvetően torzítja a piacot.
A kivonulás előtt álló, vagy már megkezdődött folyamat pozitív gazdasági lépés lehet. Kényszeríti a magyar és a horvát labdarúgást is, hogy talpraesettebbé, gazdaságosabbá és végül a szurkolók, a szponzorok és a piac felé elszámolhatóbbá váljon. Egy egészséges sportüzlet nem milliárdos állami vagy államközeli beruházásokra épül, hanem hosszú távú szponzori kapcsolatokra, megnövekedett szurkolói érdeklődésre és profi menedzsmentre.
Az NK Osijek jövője most igazán a piac próbatétele alá kerül. A csapatnak keresnie kell majd olyan támogatókat, akik a sportág kereskedelmi és marketingértékében, nem pedig politikai és üzleti hálózatokban hisznek. Ugyanez a kihívás áll a hazai NB I-es csapatok előtt is. A változás rövid távon nehéz lehet, de hosszú távon egészségesebbé teheti mind a magyar, mind a horvát labdarúgás gazdasági hátterét. A logók eltűnése tehát nem veszteség, hanem egy új, talán tisztább és versenyképesebb játék kezdete.
