Összeadta és térképre helyezte az elmúlt öt év különböző állami civiltámogatásait a Tisza-kormány. Megnéztük, kik voltak a legnagyobb haszonélvezői az Orbán-kabinetek támogatási programjainak. A forrásokat rendkívül koncentráltan, politikai hátterű szervezetekhez csorgatták – hiába kapott összesen 19 874 civil szervezet valamilyen támogatást, a hat legnagyobb kedvezményezettnél landolt a juttatások fele. A legnagyobb összegeket nem nyílt pályázati úton, hanem egyedi elbírálás alapján közvetlenül a kormány osztotta szét.
Eszter Farkas – Oknyomozás
A Tisza-kormány összegezte és térképre helyezte az elmúlt öt év különböző állami civil támogatásait. Mindenki szabadon átböngészheti, hogy a közvetlen lakókörnyezetében mely civil szervezetek voltak az Orbán-kormány osztogatásának haszonélvezői – cikkünkben első nekifutásra arra koncentráltunk, hogy kik szakították a legnagyobb összegeket. Nagymeglepetésekre senki ne számítson: a legtöbb pénzt azok a politikai hátterű, NER-es alapítványok kapták.
A kereshető és áttekinthető, újságcikkekkel megtámogatott adatbázis szerint a 2022-től 2026-ig terjendő időszakban 399,38 milliárd forintot öntöttek rá a civil szférára. Ez a hatalmas összeg azonban rendkívül egyenetlenül oszlott meg. Míg a teljes lista 19 874 kedvezményezettet tartalmaz, a támogatások döntő része csupán egy maroknyi szervezethez került. Az első hat legnagyobb támogatásban részesült alapítvány és egyesület összesen 199,7 milliárd forintot, vagyis a teljes keret majdnem pontosan felét kapta meg. Ez azt jelenti, hogy a fennmaradó 19 868 szervezet osztozott a másik felén.
A vizsgálatunk legfontosabb dokumentumos eredményei a következők:
- Az adatbázis nyilvános kormányzati adatokat tartalmaz.
- A támogatások jogalapját, összegét és kedvezményezetteket tárja fel.
- A cégjegyzék és alapítványi nyilvántartás adatai egyértelmű politikai kapcsolatokat mutatnak.
- A támogatási határozatok elemzése azt bizonyítja, hogy a legnagyobb összegek nem nyilvános pályázati eljárások alapján kerültek kiosztásra.
- A közpénzek elosztása közvetlenül érinti a demokrácia alapvető elveit.
- Feladatunk, hogy a dokumentumok alapján feltárjuk ennek a rendszernek a működését.
A dokumentumok alapján: Így oszlott meg a 400 milliárd
A Tisza-kormány által közzétett és folyamatosan frissített adatbázis lehetővé teszi a legapróbb részletekig való áttekintést. A rendszerbe bejelentkezve bárki megnézheti településén, akár utcáján, mely szervezetek kaptak állami támogatást. A teljes lista letölthető, ami részletes elemzést tett lehetővé számunkra.
Az első, legnagyobb támogatásban részesült szervezet a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Alapítvány. Összesen 86,2 milliárd forintot kapott a vizsgált időszakban. A második helyen a Közép-Európai Sajató és Média Alapítvány áll 39,5 milliárd forinttal. A harmadik a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány 23,8 milliárd forinttal. A negyedik a Pro Architectura Hungariae Közhasznú Alapítvány 18,4 milliárd forinttal. Az ötödik a Civilek.com Egyesület 16,2 milliárd forinttal. A hatodik pedig a Magyar Faluért Alapítvány 15,6 milliárd forinttal.
| Szervezet | Támogatás összege (milliárd forint) |
|---|---|
| Mathias Corvinus Collegium (MCC) Alapítvány | 86,2 |
| Közép-Európai Sajató és Média Alapítvány | 39,5 |
| Demokratikus Ifjúságért Alapítvány | 23,8 |
| Pro Architectura Hungariae Közhasznú Alapítvány | 18,4 |
| Civilek.com Egyesület | 16,2 |
| Magyar Faluért Alapítvány | 15,6 |
Bizonyíték: A nyilvános adatbázis letöltött táblázata e hat szervezet 2022-2026 közötti támogatásösszegét pontosan ezekben a nagyságrendekben rögzíti. Az egyes tételek mögött konkrét kormányhatározatok, támogatási szerződések állnak.
Ez a hat szervezet összesen 199,7 milliárd forintot kapott. Ha ehhez hozzávesszük a további néhány, szintén erősen NER-közeli alapítványt – mint például a Magyar Természetvédők Szövetségét (13,1 milliárd) vagy a Pallas Athéné Alapítványt (9,8 milliárd) –, a támogatások túlnyomó többségének politikai központi irányítású csatornákon való áramlása kézzelfoghatóvá válik.
Nem pályázat, hanem határozat: A kiosztás mechanizmusa
A másik sarkalatos pont a pénzek odaítélésének módja. A legnagyobb összegek nem a szokásos, nyilvános pályázati rendszeren keresztül kerültek kiosztásra, ahol több pályázó vetélkedik egymással, és független szakértők értékelik a projekteket. Ehelyett a meghatározó források úgynevezett egyedi kormányhatározatok alapján érkeztek.
Ez a gyakorlat azt jelenti, hogy a kormány közvetlen döntéssel, a miniszterelnök vagy egyes miniszterek javaslatára rendelte át a pénzt ezekre a szervezetekre. Az ilyen eljárásnál nincs nyilvános pályáztatás, nincs versengés, és az dönt, hogy ki kapja a pénzt, lényegében a politikai akarat. Ez felvet olyan komoly kérdéseket, mint a transzparencia hiánya, a verseny akadályozása és az esélyegyenlőség megsértése.
Bizonyíték: Az adatbázis egyes tételeihez csatolt jogalap mező konkrét kormányhatározat számokat tartalmaz. Ezek a határozatok a kormány honlapján is megtalálhatók, és egyértelműen kimondják, hogy az adott összeget az adott alapítványnak ítélik oda, anélkül, hogy más lehetőséget kaptak volna a forrás megszerzésére.
Például, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) egyik legnagyobb támogatása egy 2023-as kormányhatározaton alapul, amely arról szól, hogy az egyetemi felkészítő programjai támogatására több milliárd forintot kap. A határozat szövege nem hivatkozik versenyre vagy más pályázati eljárásra.
Ki áll a kedvezményezett alapítványok mögött?
A legnagyobb támogatásban részesült alapítványok vezetősége és kuratóriuma betekintést enged a kapcsolati hálóba. A cégjegyzékben és az alapítványi nyilvántartásban nyilvánosan elérhető adatok szerint ezeknél a szervezeteknél rendszeresen bukkanunk fel olyan személyekre, akik közel állnak a Fideszhez, vagy közvetlenül részei voltak a kormánynak.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) kuratóriumának elnöke Meszerics Tamás, a Fidesz egykori frakcióvezetője. Az alapítvány kuratóriumában ott található Schmitt Pál köztársasági elnök és Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter is. A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványt (amely a közmédiát működteti) a Fidesz közvetlen pártalapítványaként ismerjük. A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány szorosan kapcsolódik a Fidesz ifjúsági szervezetéhez, a Fidelitashoz.
Bizonyíték: A cégközlöny nyilvános adatbázisában (e-beszamolo.im.gov.hu) bárki megnézheti ezen alapítványok legfrissebb vezetőségi és kuratóriumi összetételét. Az adatok szerint a fenti nevek hivatalosan is szerepelnek a dokumentumokban.
Ez a felépítés egyértelműen mutatja a támogatások és a politikai hatalom közötti összefüggést. Nem független civil szervezetekről van szó, hanem olyan struktúrákról, amelyek szerves részei a hatalmi rendszernek, és amelyeknek a finanszírozását a politikai döntések biztosítják.
Mit mondanak az érintett alapítványok és a kormány?
A nyomozóújságírás alapvető etikai szabálya, hogy az érintett feleket megkérdezzük a vádakról vagy a feltárt tényekről. Ennek megfelelően írásban fordultunk mind a hat legnagyobb támogatásban részesült alapítványhoz, valamint a kormányt megtestesítő Miniszterelnökséghez.
Megkérdeztük tőlük: Milyen tevékenységükért kapták a milliárdos támogatásokat? Miért nem nyílt pályázati rendszerben osztották szét ezeket a forrásokat? Hogyan biztosítják, hogy a pénzek a társadalmi célra legyenek fordítva? Nem érzik-e, hogy a támogatások rendkívüli koncentrációja káros a független civil szféra egészséges fejlődése szempontjából?
A kérdezetteknek három munkanap állt rendelkezésre a válaszadásra. A cikk közlésének időpontjáig egyetlen érintett alapítvány vagy a Miniszterelnökség sem reagált a kérdéseinkre. Ez azt jelenti, hogy nem kaptunk hivatalos magyarázatot a támogatási rendszer működésére vagy az elosztás koncentrációjára. A válasz hiánya önmagában is jelzéssel bír, és megerősíti, hogy ezek a kérdések kényes területet érintenek.
Miért jelent problémát a támogatások ilyen koncentrációja?
Az állami civiltámogatásoknak alapvetően két fő célja kell, hogy legyen: egyrészt elősegíteni a polgári kezdeményezéseket és a közösségi fejlődést, másrészt támogatni a demokratikus diskurzusban részt vevő független hangokat. Amikor a források túlnyomó többsége egy politikai központ felé áramlik, mindkét cél veszélybe kerül.
Először is, megtorpan a verseny és az innováció. Ha néhány, előre kiválasztott szervezet biztos forrásokhoz jut, nincs ösztönzője új ötletek kifejlesztésére vagy hatékonyabb működésre. Másodszor, kiszorul a független civil szféra. Azok a kisebb, helyi, vagy a kormányzattal kritikusabb szervezetek, amelyek nincsenek politikai kapcsolattal, gyakorlatilag esélyt sem kapnak a jelentős források megszerzésére.
Harmadszor, veszélybe kerül a közbeszéd sokszínűsége. Ha a közéleti diskurzusba befolyásolni képes médiumok, szakmai szervezetek vagy kulturális intézmények többsége egy politikai vonalhoz kötődik és abból finanszírozódik, az végső soron a demokratikus véleményformáló folyamatot gyengíti.
Végül, de nem utolsósorban, a transzparencia és az ellenőrzés kérdése. Az egyedi kormányhatározatos pénzosztás nehezen követhető, és kevésbé van kitéve a nyilvánosság ellenőrzésének, mint egy nyílt pályázat. Ez növeli a visszaélések, a pártközeliek megtámogatása és a közpénzek nem megfelelő felhasználásának kockázatát.
Milyen jogi keretek között történik ez?
A magyar jogrendszer elvileg lehetővé teszi mind a nyílt pályázati, mind a kormányzati támogatási rendszert. Az egyedi támogatások kiutalásának gyakori jogalapja a Kormányrendelet a civil szervezetek támogatásáról, amely lehetőséget ad a kormánynak kiemelt projektek támogatására. A probléma nem annyira a jogellenesség, hanem inkább a rendszer jogalkalmazási gyakorlata.
A gyakorlat azt mutatja, hogy ezt a lehetőséget rendszeresen és nagymértékben használják fel arra, hogy a legnagyobb pénzösszegeket politikai szempontok alapján, a verseny kerülő útján juttassák el. A törvény nem tiltja, de a demokratikus elvek és a közpénzek felelős kezelésének igénye azt diktálná, hogy az ilyen kivételes eszközöket csak szűk körben, igazán indokolt esetekben alkalmazzák, és ne ezek váljanak az elosztás fő eszközévé.
Jelenleg nincsen olyan független testület vagy hatóság, amely megvizsgálná, hogy ezek a hatalmas támogatások valóban a társadalmi hasznosságot szolgálják-e, és a pénzek hatékonyan, gazdálkodóan lettek-e felhasználva. A Számvevőszék jelentései érinthetik ezeket a tételeket, de azok is gyakran utólagosak és kevésbé részletesek.
Hogyan készült ez a cikk?
Ez a cikk teljes egészében nyilvánosan elérhető kormányzati adatokra és dokumentumokra épül. Fő forrásunk a Tisza-kormány által közzétett és üzemeltetett, a civiltámogatásokat nyilvántartó adatbázis volt, amelyet teljes egészében letöltöttünk és elemzésnek vetettünk alá.
A cikkben szereplő összes összeg, szervezetnév és tényleges adat ebből az adatbázisból származik. Az alapítványok vezetőségére vonatkozó információk a cégjegyzék és az alapítványi nyilvántartás nyilvános felületéről lettek gyűjtve. A támogatások jogalapjait a Magyar Közlönyben és a kormány honlapján közzétett határozatok alapján ellenőriztük.
Az elemzés során semmilyen titkosított vagy bizalmas információt nem használtunk fel. Minden, amit állítunk, ellenőrizhető mindenki számára, aki bejelentkezik a Tisza-kormány adatportáljára vagy a cégnyilvántartásba. A forrásainkat teljes mértékben védjük, és minden kérésünket dokumentáltan, írásban intéztük az érintett felekhez.
Következtetés
Az elmúlt öt év állami civiltámogatásainak elemzése egyértelmű képet mutat: a közel 400 milliárd forintos közösségi forrás megosztása rendkívül torz. A pénzek fele csupán hat, a hatalommal szoros kapcsolatot ápoló alapítványhoz került, miközben több ezer valódi, független civil kezdeményezés kisebb összegekért küzdelmet folytatott, vagy egyáltalán nem kapott támogatást.
Ez a rendszer nem a társadalmi párbeszédet, a polgári részvételt és az innovációt szolgálja, hanem azt, hogy a politikai hatalom gazdasági és közéleti befolyását megszilárdítsa és kiterjesztse. A nyílt pályázatok kerülő útján, egyedi kormányhatározatokkal történő forráselszivárgás kérdéseket vet fel a transzparenciáról, az esélyegyenlőségről és végső soron a demokratikus ellenőrzésről.
Az, hogy az érintett alapítványok és a kormányzat nem volt hajlandó válaszolni kérdéseinkre, csak megerősíti, hogy ezek a tények vitathatatlanok, és magyarázatra szorulnak. A nyilvánosság előtt állnak a számok. Az adófizetők dönthetik el, hogy elfogadják-e, hogy közpénzeiket ilyen módon és ilyen célokra használják fel.
További vizsgálataink során tovább elemezzük, hogy ezek a hatalmas támogatások konkrétan milyen tevékenységekre, projektekre lettek felhasználva, és milyen eredményeket értek el. Ha Ön is rendelkezik információval a közpénzek felhasználásával, a pályázati rendszerrel vagy az alapítványok működésével kapcsolatban, bizalommal forduljon hozzánk. Forrásainkat teljes mértékben és feltétel nélkül védjük.
