A 24.hu adatigénylésének köszönhetően, amelyet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is megerősített, végre napvilágra kerültek a részletek Viktor Orbán miniszterelnök és hatalmas kísérete 2025. novemberi washingtoni útjáról. Az utazás, amelyet a kampány aktivitások kezdeteként lehet értelmezni, összesen 262,5 millió forint bruttó költség utánzott a magyar adófizetőknek.
- A nyilvánosságra került számlák: részletek a 262,5 millió forintból
- 1. A különgép: a költség fele
- 2. A szállás: luxus öt gyémánt között
- 3. A VIP-várók és transzfer: milliók a kényelemért
- 4. A gálavacsora és a visszatérítések
- Az adatok hosszú útja: a kormányzati titkolózás és az NAIH ítélete
- Következtetés: a transzparencia ára és a kampányköltség kérdése
Az adatigénylés hosszú és akadályokkal teli utat járt be. Az előző, még Szijjártó Péter vezette Külügyminisztérium a nemzetbiztonságra hivatkozva megtagadta az információk kiadását, állítva, hogy a költségek nyilvánosságra hozatala „célzott inzultusokhoz vagy bűncselekményekhez” vezethet. A NAIH ezt az érvelést nem fogadta el, és 2026 májusában felszólította az új külügyi tárca vezetését az adatszolgáltatásra. Így kerültek a nyilvánosság elé azok a részletek, amelyekből kiderül: a költség több mint felét a repülés tette ki, milliók mentek el VIP-várókra, és a delegáció tagjai főként ötcsillagos (öt gyémántos) szállodákban szálltak meg.
A nyilvánosságra került számlák: részletek a 262,5 millió forintból
1. A különgép: a költség fele
A delegáció Wizz Air különgépen utazott Budapestről Washingtonba és vissza. Ez a szolgáltatás körülbelül 130 millió forintba került, ami a teljes kiadás közel felét teszi ki. A gépen nemcsak a miniszterelnök, miniszterek, állami vezetők és üzleti szereplők fértek el, hanem egy sor kormánypárti média képviselője és influenszer is.
2. A szállás: luxus öt gyémánt között
A washingtoni szállás nem maradt el a repülés színvonalától. A dokumentumok szerint a vendéglátás öt különböző, kiemelt kategóriájú szállodában történt, melyek közül négy öt gyémántos minősítést visel. A pontos szállodanevek a kiadott dokumentumban nem szerepelnek, a minisztérium ezek megnevezését a magánélet védelmére hivatkozva nem közölte. A szállás összköltsége több tízmillió forintot tett ki.
3. A VIP-várók és transzfer: milliók a kényelemért
A költségek jelentős része a repülőtéri VIP-kezelésre és a privát transzferszolgáltatásra ment el. Ezek a szolgáltatások, amelyek magukban foglalják a gyors, külön ellátású átjutást a biztonsági ellenőrzésen és a zárt térben való várakozást, több millió forintba kerültek. Az ilyen szolgáltatások ára egy utasra számolva is jelentős, egy nagy létszámú delegáció esetén pedig összeadódnak a nagyságrendek.
4. A gálavacsora és a visszatérítések
Az egyik legérdekesebb pont az út költségvetésében a gálavacsora volt, amelyen Orbán Ráhel, a miniszterelnök lánya is részt vett. Ennek a rendezvénynek a költsége szintén többmillió forintos tétel. A Külügyminisztérium nyilatkozata szerint az út óta történtek visszatérítések a kincstár részére. A dokumentumok nem tárják fel teljes mértékben, hogy kik és milyen összegben térítettek vissza, de a nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a nettó végköltség a 262,5 milliónál alacsonyabb.
Az adatok hosszú útja: a kormányzati titkolózás és az NAIH ítélete
A 24.hu már 2025 decemberében nyújtotta be az adatigénylést, amelyre az akkori Külügyminisztérium nem válaszolt eleget. Szijjártó Péter, akkor még külügyminiszter indoklása szerint a költségek nyilvánosságra hozatala sérti Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit, mert „alkalmas lenne a védett személyeket célzó inzultusok, súlyosabb esetben bűncselekmények előkészítésére”.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2026 májusában hozott határozatában egyértelműen elutasította ezt az álláspontot. A hatóság megállapította, hogy a költségek nagysága önmagában nem minősül nemzetbiztonsági titoknak, és a nyilvánossághoz való jog felülírja a biztonságra hivatkozó, általános indokokat. A NAIH felszólította az új külügyminiszter, Székely Andrea vezette minisztériumot, hogy adja ki az információkat. Ez a folyamat mutatja, hogy az információszabadsági jog gyakran külső felügyelet nélkül nem érvényesül.
Következtetés: a transzparencia ára és a kampányköltség kérdése
Viktor Orbán miniszterelnök 2025 novemberi washingtoni látogatása nyilvánvalóan politikai és üzleti célú út volt, amely a kampányidőszak kezdetét is jelentette. A 262,5 millió forintos bruttó költség – amit a magyar adófizetők állnak – részletes feltárása nemcsak a pénzek sorsa, hanem a kormányzati transzparencia állapotának a tükre is.
Az az érvelés, hogy egy nyilvános költségtétel részleteinek ismerete nemzetbiztonsági kockázatot jelent, súlyos kérdéseket vet fel. Ha ez az elv érvényesül, akkor szinte bármely állami kiadás titkosítható. A NAIH döntése helyreállította az egyensúlyt, és erősítette, hogy az adóforintok elköltéséről a közösségnek joga van tájékozódni.
Az a tény, hogy a delegációban kormánypárti újságírók és influenszerek is utaztak, tovább árnyalja a képet. Ez felveti a kérdést: vajon ez az utazás állami vagy pártköltségként számolható el? A visszatérítések léte és mértéke is további vizsgálatot igényelne, hogy teljes körű kép alakulhasson ki arról, mennyi ténylegesen az állam, azaz a közös pénztárcánk terhére maradt.
Végül, a történet legfontosabb tanulsága talán az, hogy a nyilvánosság és az ellenőrzés eszközei – mint az adatigénylés és a független hatóságok – működnek, ha használjuk őket. A 24.hu nyomozóújságíróinak kitartása, és a NAIH jogállási pozíciója biztosította, hogy a tények napvilágra kerüljenek. Egy demokráciában ennél alapvetőbb nincs is: tudni, mire és mennyit költ az a hatalom, amelyet mi adófizetők tartunk fenn.
