A múlt heti történelmi hőhullámot egy hidegfront zárt le, de a kánikula semmiképp sem mondott lemi. Az előrejelzések nem ígérnek jelentős csapadékot, így a történelmi szárazság tovább súlyosbodik. Jelenleg az ország túlnyomó része már most is a legmagasabb, súlyos mezőgazdasági aszály kategóriába tartozik.
A HungaroMet elemzése szerint a talaj az egész országban rendkívül száraz. A nedvességtartalom olyan alacsony, hogy a növények számára hasznosítható vízmennyiség nem éri el a 20, egyes területeken a 15 százalékot sem. Ennyire nagy területen ilyen mértékű talajkiszáradás még a rekord aszályos 2022-es évben sem volt.
Nagyon sokatmondó egy szám: mennyi víz hiányzik a talaj felső egyméteres rétegéből. Ebből a szempontból az ország középső és déli része áll a legrosszabbul. Budapesten 168, Szegednél 199 milliméter víz hiányzik. Mivel egy milliméter csapadék egy liter víznek felel meg egy négyzetméter területen, ez azt jelenti, hogy Szeged környékén közel 200 liter víz hiányzik minden négyzetméter talajból.
A hét közepén átvonuló hidegfront csak kisebb foltokban hozott számottevő csapadékot. Az előttünk álló 8-10 napban sincs kilátás jelentősebb esőre. Az elmúlt 30 nap során az esőösszeg csak kisebb körzetekben haladja meg a 20 millimétert. Az ország több mint felén a 10 millimétert sem éri el. A középső és keleti országrész számos pontján az elmúlt három hónap csapadékösszege csak 40–80 milliméter között van, ami a sokéves átlag harmada-negyede.
Mindezek következtében jelenleg az ország területének több mint felén a legmagasabb fokozatú, súlyos mezőgazdasági aszály van, és várhatóan a következő napokban tovább nő ennek a kiterjedése. A légköri aszály is súlyosbítja a helyzetet: a levegő páratartalma napközben nagy területen 30, helyenként 20 százalék alá csökken. Ez még a mélyebb gyökérzettel rendelkező növényekből is elvonja a maradék nedvességet.
Statisztikák szerint április 1. óta az időszak több mint 80 százalékában volt az ország legalább 30 százalékán közepes vagy annál durvább aszály. A legtöbb aszályos nap eddig Pest és Hajdú-Bihar megyékben fordult elő. A legkevesebb Zalában. A HungaroMet térképén tisztán látszik, hogy a hét közepi állás szerint egyedül Borsod legészakibb, kicsi területén nincs aszály Magyarországon.
Ez mind jócskán rányomja a bélyegét az idei mezőgazdasági termésre. A kukoricánál felgyorsult a tömeges kényszerérés és a száradás. Egyedül a Dunántúl délnyugati részén kedvezőbbek a körülmények. Másfelé a szezon elejétől szinte folyamatosan tartó aszály visszafordíthatatlan károkat okozott. A növények egészségmérőjeként értelmezhető NDVI index értéke jellemzően a hírhedten aszályos 2022. évi érték alatt van, így nagy területen ismét katasztrofális termés várható.
A kormány válasza: fenékküszöb és kártalanítás
Magyar Péter miniszterelnök a múlt pénteki kormányszóvivői tájékoztatón jelentette be, hogy több mint 100 milliárd forintot fordít a kormány az aszálykárokat szenvedett gazdálkodók kártalanítására.
A miniszterelnök hétfőn a parlamentben azt is elmondta, hogy a pontosabb becslésekre még várni kell, de már most látszik, hogy az agrárumban több százmilliárdos lesz összességében az idei fagy- és aszálykár.
A miniszterelnök szerint a mostani aszályhelyzet is azt bizonyítja, hogy a problémahalmaz kezelése nem felesleges luxus, nem egy nyugati ideológiai elhajlás, hanem a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás. Apró, de fontos lépésként beszélt arról is, hogy idén augusztusban már 28 százalékkal több vizet tartanak meg a tájban, mint egy évvel ezelőtt.
A Duna vízgyűjtő területén tapasztalható aszály miatt alakult ki az a helyzet július végére, hogy a folyó rekordalacsony vízszintje miatt majdnem teljesen le kellett állítani a paksi atomerőművet. Napokig fennállt az energia-krízis veszélye. A kormány önkéntes fogyasztáskorlátozásra buzdította a lakosságot és a nagyfogyasztó cégeket is, még a parlamenti üléseket is elhalasztották.
Magyar Péter a paksi helyzet kezelésére szerdán bejelentette: a kormány döntése szerint azonnal megkezdik egy fenékküszöb építését, és készenlétbe helyeznek két, szükség esetén elsüllyeszthető bárkát, hogy így emelhessék a Duna vízszintjét. Ezzel kerülnék el, hogy a jövőben a folyó alacsony vízszintje miatt le kelljen állítani az atomerőművet.
| Terület | Víz hiánya (mm) | Aszály állapota |
|---|---|---|
| Budapest | 168 | Súlyos aszály |
| Szeged | 199 | Súlyos aszály |
| Pest megye | N/A | Legtöbb aszályos nap |
| Hajdú-Bihar | N/A | Legtöbb aszályos nap |
| Zala | N/A | Legkevesebb aszályos nap |
| Borsod | N/A | Nincs aszály |
A nagyobb kép: fel kell készülnünk
A felmelegedés, a növekvő párolgás, a szélsőséges csapadékesemények és a hosszabb száraz időszakok miatt Magyarországon is egyre gyakoribbá válhatnak az extrém hidrológiai események, mind a kiszáradások, mind az árvizek. Erre stratégiai és tervezési szinten is fel kell készülnünk.
- Aszály és vízhiány kezelése
- Energiaellátás biztonsága
- Hazai termelés támogatása
- Élelmiszerárak stabilizálása
- Kérdés monitoring és adaptálás
- Hosszú távú vízgazdálkodási stratégia
Az aszály nem csupán egy mezőgazdasági probléma. Az energiaellátás biztonságát, a hazai termelés alapjait, az élelmiszerárakat és végül minden magyar háztartás költségvetését érinti. A kormány aktuális lépései – a fenékküszöb és a kártalanítás – a sürgős válaszok részei. Azonban egy hosszú távú, átfogó vízgazdálkodási stratégia és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás marad az egyik legfontosabb gazdasági és társadalmi kihívás az elkövetkező évtizedekben.
