A Tisza-kormány július 7-én meghozott, az M1 televízió és a Kossuth Rádió működésének ideiglenes felfüggesztéséről szóló döntése a magyar közvéleményt megosztja, de a nemzeti média függetlenségéhez való igény egyértelműen túlsúlyban van. A Publicus Intézet a Népszava számára készített legújabb közvélemény-kutatása részleteiben is feltárja, hogy a lakosság többsége bár támogatja a múlt felszámolását, sokkal inkább a jövőre, egy független közszolgálati média felépítésére összpontosít. Az adatok nem csupán egy pillanatképét mutatják a politikai viszálynak, hanem egyértelmű mandátumot adnak a kormányzatnak a közmédia alapos és gyökeres megújítására.
A leállítás: támogatás a múlt lezárásáért
A felmérés szerint a válaszadók 57 százaléka támogatta az M1 és a Kossuth Rádió működésének júliusi felfüggesztését. Ellenben csak 37 százalék tartotta rossz lépésnek. Ezek az arányok természetesen szorosan kötődnek a pártpreferenciákhoz, ami azt mutatja, hogy a kérdés mélyen politizálttá vált. A Tisza-kormányt támogatók 90 százaléka helyeselte a döntést, míg a Fidesz-pártiak 96 százaléka elutasította. A politikai kötődés nélküli, úgynevezett bizonytalan válaszadók körében is bő harmad (34%) támogatta a felfüggesztést, míg fele (50%) ellenezte.
Ez a megoszlás egyértelmű politikai vonalakat húz, de a mögötte meghúzódó motivációt egy másik kérdés világítja meg. A megkérdezettek kétharmada (66%) egyetértett azzal, hogy a közmédia – most már a Magyar Média Szolgáltatóként – bocsánatkérése jogos volt, mert a Fidesz-kormányok alatt részt vett a hazugságok terjesztésében. Itt is óriási a szakadék a táborok között: a tiszások 94 százaléka helyeselte ezt, míg a fideszesek 78 százaléka ellenezte. A bizonytalanok fele (49%) szintén a bocsánatkérés mellett foglalt állást. Ez azt sugallja, hogy a leállítás támogatottsága nem csupán a jelenlegi kormány iránti lojalitásból fakad, hanem egyben igazoltnak tartott reakció is a múltban, a Fidesz-era alatt végbement médiapolitikai gyakorlatokra.
A felhasználói valóság: a közmédia nézettsége az évek alatt jelentősen visszaesett
A kutatás számot ad arról is, hogy a szüneteltetett csatornák a közönség napirendjén valójában milyen szerepet játszottak. A válaszadók 29 százaléka mondta, hogy napi vagy heti rendszerességgel nézte az M1 híradóját. Az ellenkezőjét, hogy soha nem nézte, a megkérdezettek 46 százaléka állította. A Kossuth Rádiót hasonló rendszerességgel 18 százalék hallgatta, míg a válaszadók kétharmada (66%) soha nem fordult hozzá. A legsokszínűbb a hirado.hu hírportál helyzete: a megkérdezettek 77 százaléka soha nem látogatta, naponta mindössze 3 százalék járt rá.
Ezek a számok egyértelműen jelezik, hogy az elmúlt évtizedek közmédiája, annak ellenére, hogy óriási költségvetési forrásokat kapott, jelentős részében nem tudta meghódítani a lakosság bizalmát és figyelmét. A visszaszoruló közönség már önmagában is kérdéseket vet fel a műsorszolgáltatás minőségéről és hitelességéről.
Az egyértelmű mandátum: a társadalom független közmédiát akar
A legfontosabb és legkiemelkedőbb üzenete a felmérésnek azonban nem a múltra, hanem a jövőre vonatkozik. A megkérdezettek 84 százaléka, és ebben szinte minden csoport egyetért – a tiszások 90, a fideszesek 79, a bizonytalanok 73 százaléka – úgy véli, hogy állami feladat a közmédia kormánytól független működésének biztosítása. Ez egy olyan alapvető elv, amely messze túlmutat a pillanatnyi politikai preferenciákon. Ráadásul tízből hét válaszadó (70%) egyetért azzal, hogy szükség van közmédiára, ami cáfolja azt az esetleges vélekedést, miszerint a közszolgálati szerepkör már nem lenne fontos.
A magyar lakosság igen tisztán látja, mit is várjon el egy valódi közmédiától. Amikor a legfontosabb feladatokat kellett rangsorolni, a válaszadók:
- 94 százaléka a hiteles és független tájékoztatást
- 92 százalékuk a minden politikai oldal álláspontjának arányos bemutatását
- 92 százalékuk az ismeretterjesztést
- 72 százaléka a sportközvetítéseket
- 70 százaléka a közszolgálati híreket
- 60 százaléka a közmédia kulturális programjait
Ezek a válaszok gyakorlatilag egyetemes konszenzusról tanúskodnak. Ezekkel szemben a sportközvetítéseket – bár azok is népszerűek lehetnek – csak a válaszadók 72 százaléka tartotta a közmédia fontos feladatának, ami azt mutatja, hogy a közösség számára a közmédia alapvetően a demokratikus nyilvánosság, a tájékozódás és az oktatás szolgálatában álló intézmény.
Összefoglaló: egy újrakezdés lehetősége
A Publicus-felmérés üzenete egyértelmű. A magyar társadalom többsége elfordult a Fidesz-korszak közmédiájától, amelyet egy részük hazugságterjesztésben vett részt. Támogatják annak leállítását is, de ez a támogatás nem egy végső cél, hanem egy átmeneti lépés. A valódi, mélyreható igény a függetlenség, a hitelesség és a sokszínűség. A lakosság túlnyomó többsége elvárja, hogy az állam garantálja a közmédia politikai befolyástól mentes működését, és hogy az a demokratikus diskurzus, a tények és a tudás szolgálatában álljon.
A Tisza-kormány számára tehát a feladat világos: az ideiglenes felfüggesztés után nem elég egyszerűen újraindítani a csatornákat. A társadalmi megbízatás egy teljesen új, az európai közszolgálati médiaként funkcionáló intézmény felépítésére szólít fel. Egy olyan médiára van szükség, amelynek függetlenségét törvényileg és pénzügyileg is kötegelték, amely visszanyeri az elvesztett közönség bizalmát, és amely valóban betölti a válaszadók 94 százaléka által megjelölt legfontosabb feladatot: a hiteles tájékoztatást. A felmérés nem csupán egy döntés népszerűségéről számol be, hanem egy ország követelését dokumentálja a saját közéleti hangjáért.
