Paks II. földvásárlások: Dokumentumok szerint állami cég százszoros áron vásárolt földeket, bennfentes szereplők kerültek előtérbe
Eszter Farkas, Oknyomozó Újságíró, A Liberalizmus Media
2025. március 18.
Egy nyilvánosságra került szerződés és közérdekű adatigénylésnek köszönhető adatok alapján kiderült: a Paks II. atomerőmű-bővítést lebonyolító állami cég, a PIP Nonprofit Kft. több tízmilliárd forintnyi, százszoros piaci áron vásárolt földeket, amelyekre a projekt szempontjából valószínűleg nincs szükség. A dokumentumok egy olyan földeladási láncot rajzolnak ki, amelyben „ősfideszes” üzletemberek cégével és a Tisza Párt kialakulása óta politikai szereplőkké avanzsált személyekkel is kapcsolatba hozható tranzakciók szerepelnek. A korábban sikertelen feljelentést Hadházy Ákos március 19-én megismételi.
A vizsgálat középpontjában egy 2020-as szerződés áll, amely szerint a PIP Nonprofit Kft. 3,5 milliárd forintért vásárolt meg egy 24 hektáros erdő-legelő kombinációt Paks közelében. Ez hektáronként 150 millió forintos árat jelent. A dokumentumot Hadházy Ákos volt országgyűlési képviselő tette közzé március 18-ai Facebook-posztjában. Összehasonlításul: abban az időben, 2020-ban, Tolna megyében egy hektár erdő piaci értéke 1-1,5 millió forint között mozgott. A vásárolt terület mintegy egy kilométerre található a tervezett új blokkoktól, és Hadházy állítása szerint azóta sem történt rajta semmi, ami a projekt számára létfontosságú lett volna.
A közérdekű adatigénylés eredményei szerint ez nem egyedi eset. 2018 óta az állami cég összesen 32 milliárd forintért vásárolt hasonló jellegű, mezőgazdasági minősítésű földeket, hasonlóan magas áron. A szerződések nyilvánosságra hozatalához a Transparency International magyar szervezetének közbenjárására volt szükség, mivel a cég eredetileg csak kitakart változatokat akart kiadni.
A Bizonyítékok: Szerződés, Cégtársaságok és Ár-különbségek
Az ügy dokumentum-alapú vizsgálata három fő bizonyító elemre épül: a konkrét szerződés feltárása, a résztvevő cégek nyilvános nyilvántartásának elemzése, valamint a kifizetett összegek és a piaci értékek óriási szakadékának kimutatása.
- A 3,5 milliárd forintos szerződés
- A piaci ár versus a fizetett ár
- A szereplők: Cseppkő Faktor Zrt. és az „előkészítő” szerződések
- A Tisza Párt kapcsolat és az újabb szereplők
- A Bizonyíték összefoglalva:
- A Válaszok és az Elszámoltathatóság Hiánya
A Bizonyíték összefoglalva:
| Dokumentum | 2020-as előszerződés a PIP Nonprofit Kft. és magánszemélyek között |
|---|---|
| Érték | 3,5 milliárd forint egy 24 hektáros, vegyes jellegű területért |
| Egységár | ~145 millió Ft/ha |
| Piaci referencia (2020, Tolna megye) | 1-1,8 millió Ft/ha (erdő), 2-3 millió Ft/ha (szántó) |
| Szereplők | Eladók között magánszemélyek és a Cseppkő Faktor Zrt. (Kapitány Zsolt) |
| Műveleti modell | Előszerződés magas árral -> Átminősítés (feltétel) -> Teljes kifizetés -> Közvetítői díjak (profit) kiosztása |
| Összeg (2018-2023) | Hasonló földek összesen 32 milliárd forintért |
A Válaszok és az Elszámoltathatóság Hiánya
A történet nem új. Hadházy Ákos és mások már korábban is felhívták a figyelmet a Paks környéki földvásárlások rendellenességeire. Az első feljelentést „elkaszálták” – Hadházy állítása szerint a hatóságok mélyebb vizsgálat nélkül zárták az ügyet. Az újabb információk és a szerződések nyilvánosságra kerülése után Hadházy március 19-én új feljelentést kíván tenni.
Az ügy kulcskérdése az elszámoltathatóság. A tranzakciók egyértelműen túlárazottnak tűnnek, és egy olyan műveleti modellt követnek, amelyben a profithoz való hozzáféréshez bizonyos kapcsolatok és „intézkedési képesség” volt szükséges. Ez pontosan azt a „bennfentes” jellegű üzletelést jelenti, amely a korrupció és a versenyfelülmény teremtésének klasszikus eleme. A nagy kérdés az, hogy a jelenlegi, új kormányzati struktúrák – beleértve a Tisza Párt kormányzati szerepvállalását – elég erősek-e ahhoz, hogy egy olyan ügyet vizsgáljanak, amelyben potenciálisan az ő saját politikai táborukhoz közel álló személyek is érintettek lehetnek. Hadházy pontosan ezt a dilemmát fogalmazza meg: „Azt remélem, akkor sem tagadják meg a nyomozást, ha esetleg valóban az új kormányhoz közel álló személyek is sárosak.”
Az Ügy Rendszertani Jelentősége
Ez a botrány nem csupán egy szerződés túlárazásáról szól. Jelképe és tünete annak a rendszernek, amelyben az állami beruházások nem a legjobb árat, hanem a legjobb kapcsolatokat díjazza. A modell ismerős:
- Egy óriási, állami forrásból finanszírozott projekt (Paks II.) kerül kivitelezésre.
- A projekt költségeinek egy részét (földvásárlás) nem a piaci verseny és átláthatóság, hanem zártkörű, magas árakat megengedő tranzakciók szabják meg.
- Ezen tranzakciók profitjához csak az fér hozzá, aki rendelkezik a megfelelő kapcsolatokkal és „intézkedési képességgel” (pl. föld átminősítés elintézése).
- A profithoz jutás után egyes szereplők új területekre (pl. politika) orientálódhatnak, ahol szükség lehet a korábban megszerzett tőkére.
Ez a folyamat káros az adófizetőknek, akik drágábban finanszírozzák a beruházást; káros a tisztességes piaci szereplőknek, akik kimaradnak; és aláássa a demokratikus ellenőrzés hitelét, mivel az állami források elszámoltatás nélküli elosztásához vezet.
Mit Kellene Tenni? A Vizsgálat Követendő Útja
Hadházy Ákos újabb feljelentése nem lehet a történet vége. Három intézményi lépésre van szükség:
- Független Pénzügyi és Gazdasági Nyomozás: A Gazdasági Főügyészség vagy egy speciális nyomozó testület számára kellene vizsgálnia a 32 milliárd forint földvásárlás összes szerződését. Nem elég egy-egy esetet megnézni; a teljes 2018 óta tartó folyamatot, a szereplőket, a pénzáramlásokat és az átminősítési folyamatokat kell feltárni. A vizsgálatnak kell védenie azokat, akik az információkat nyilvánosságra hozták.
- A Tisza Párt és az Új Kormány Próbája: Az új kormányzati többségnek – és különösen a Tisza Pártnak, amely az átláthatóság és a korrupció elleni küzdelem zászlaját is emeli – nyilvánosan és egyértelműen ki kell állnia a teljes, pártállástól független vizsgálat mellett. Minden korábbi és jelenlegi kormányzati szereplőnek, aki érintett lehet, teljes nyilvánosságra kell hoznia a földeladásokkal kapcsolatos kapcsolatait, és ki kell zárnia magát minden jövőbeni döntés alól, amely az ügyet érinti. Ez lenne az első komoly bizonyítéka annak, hogy a „változás” nem csak szóbeli.
- Törvényi Változtatások a Földvásárlások Terén: Az ügy rávilágít egy jogi hézagra: hogyan lehetséges, hogy egy állami cég előszerződéseket köthet olyan földekre, amelyeket jogilag nem szerezhet meg, feltéve, hogy az eladók valamilyen (gyakran bonyolult és kapcsolatoktól függő) adminisztratív folyamatot lefolytatnak. Ezt a gyakorlatot törvénnyel kell meggátolni, és az összes állami földvásárlást átlátható, nyilvános pályázati rendszer alá kell vonni.
Következtetés: Az Ár, Amelyet Mindannyian Fizetünk
A Paks II. földvásárlások esete egy klasszikus magyarországi korrupciós séma látható részlete. A dokumentumok – a 3,5 milliárdos szerződés és a hozzá kapcsolódó 32 milliárdos összeg – nem hazugságok. Léteznek. Megtörténtek. Az ár, amelyet az állami cég fizetett, százszorosa lehetett a piacinak. Az eladók között olyan cégek is vannak, amelyeket a rendszerváltás óta ismert, állami megrendelésekkel gazdagodó üzletemberek irányítanak. A nyomozást pedig egyszer már lezárták.
A kérdés most már nem az, hogy volt-e rendellenesség. A kérdés az, hogy az új politikai erők – akik a „tisztaság” és az „elszámoltathatóság” ígéretével léptek a közéletbe – komolyan veszik-e saját szavukat. Megtiltják-e, hogy egy újabb, nagy állami projekt árát is hasonló, láthatatlan „közvetítői díjak” és „sikerdíjak” emeljék meg? Vagy a múlt sémái új szereplőkkel folytatódnak?
Hadházy Ákos újabb feljelentése egy teszteset. Az ügy teljes, pártállástól független feltárása nemcsak tízmilliárdok visszaszerzését jelentheti, hanem azt a jelet, hogy a magyar állam végre tényleg az adófizetők, és nem a bennfentesek pénztáraként működik. Az ellenőrzés hiánya ára – a 32 milliárd és minden hasonló összeg – végül mindannyiunk számláján jelenik meg. Ezért kell követni a nyomozás minden lépését, és követelni az eredmények nyilvánosságát.
