Vitézy Dávid: ideje szigorítani a kirívó gyorshajtások ellen
A közlekedési és beruházási miniszter szerint nem elég a szabálysértési bírság ha valaki súlyos veszélyt okoz de szerencsére nem történik baleset. A siófoki tragédia után felül akarják vizsgálni a rendszert.
Miért égető ez most?
A közlekedésügyért felelős miniszter, Vitézy Dávid szombati közösségi oldali bejegyzése egyértelmű üzenet: a mostani rendszer nem elég hatékony a legsúlyosabb közlekedési veszély a kirívó gyorshajtások megfékezésére. A poszt közvetlenül az augusztusi siófoki tragédia után jelent meg amelyben egy 18 éves fiatal által vezetett Mercedes halálos balesetet okozott. A szakértők és szemtanúk szerint a jármű akár 100 km/órával is haladhatott a 40 km/órára korlátozott területen.
Vitézy hangsúlyozza: ma Magyarországon ha egy ilyen száguldozás nem ér véget balesettel a vezető valószínűleg csupán egy szabálysértési bírsággal „megússza”. Ez olyan mintha valaki fegyverrel lenne a tömegek között de csak akkor büntetnék meg ha elsül a fegyver. A miniszter szerint nem mindegy hogy valaki néhány kilométerrel lép túl a határt vagy annak a két-háromszorosával hajt egy járdák kerékpárutak játszóterek közelségében lévő útszakaszon.
Mi a probléma a jelenlegi szabályokkal?
A magyar jogrendszer jelenleg alapvetően két kategóriába sorolja a gyorshajtást:
- Szabálysértés: Ez a leggyakoribb következmény. A sebességkorlát túllépésének mértékétől függően pénzbírság jár és pontok írhatók a jogosítványra. A bírság összege jellemzően néhány tízezer forint.
- Bűncselekmény: Akkor minősül bűncselekménynek a gyorshajtás ha közreműködésével halált vagy súlyos testi sérülést okoznak. Ekkor már a Büntető Törvénykönyv vonatkozik rá amely súlyosabb következményekkel járhat.
A középpontban az a szürke zóna áll amikor valaki kirívóan társadalmi veszélyt jelentő mértékben hajt gyorsan (pl. lakott területen a megengedett sebesség kétszeresével) de szerencséje van és nem történik baleset. A jelenlegi gyakorlat szerint ez a cselekedet is „csak” szabálysértés.
Vitézy Dávid szerint ez a különbségtétel nem reális. Egy olyan vezető aki tudatosan és jelentős mértékben veszélyeztet másokat felelősségre kell hogy vonható legyen a veszélyeztetés tényéért is nem csak a szerencsétlen kimenetelért.
Mit javasol a miniszter? A társadalmi párbeszéd eredményei
Július közepén a miniszter elindított egy közlekedésbiztonsági társadalmi párbeszédet amelynek része egy online kérdőív is. Ennek egyik legfontosabb témája pontosan az hogy a kirívó gyorshajtás önmagában is járjon-e súlyosabb akár büntetőjogi következményekkel baleset nélkül is.
A korai visszajelzések erőteljes társadalmi egyetértést mutatnak a szigorítás mellett. Vitézy adatai szerint:
- Az eddigi válaszadók közel 70%-a teljes mértékben egyetért azzal hogy a veszélyes kirívó gyorshajtás önmagában is keményebben büntetendő legyen.
- Több mint 80% úgy véli hogy az a személy aki gyorshajtással halált vagy súlyos sérülést okoz szigorúbban büntetendő mint a jelenlegi gyakorlat.
Ezek a számok egyértelmű társadalmi igényt jeleznek a változás iránt. A kérdőív szeptember 9-én zárul majd a kormány értékeli ki a válaszokat és az érintett tárcaügyek minisztériumokkal együtt nekilátnak az esetleges jogszabály-módosítások előkészítésének.
Mire számíthatunk a jövőben?
A miniszteri bejelentés alapján a változás iránya egyértelmű: a szabályok felülvizsgálata a kirívó gyorshajtásokkal szembeni szigorúbb fellépés érdekében. Ez többféle formát ölthet:
- A szabálysértési bírságok jelentős emelése a legveszélyesebb sebességtúllépési kategóriákban.
- Automatikus súlyos pontlevonás vagy akár jogosítvány-elvonás is járhatna egy alkalommal történő kirívó gyorshajtásért.
- A legszélsőségesebb változat – amire a társadalmi párbeszéd is rákérdez – az lehetne hogy a társadalmi veszélyt jelentő mértékű gyorshajtás önmagában is büntetőjogi kategóriába kerülne baleset nélkül is.
Vitézy Dávid egyértelműen hangsúlyozza hogy nem a bírságbevételek növelése a cél. A kijelentése szó szerint: „Nem több bírságot akarunk beszedni hanem kevesebb halálos balesetet akarunk látni a hazai utakon.”
A siófoki tragédia szomorú példája és a miniszter által kezdeményezett párbeszéd azt jelzi hogy 2025-ben valószínűleg változás éri a magyarországi gyorshajtással kapcsolatos szabályokat. A változás célja nem a vezetők megbüntetése hanem az életek megóvása. Az utak biztonságossá tétele mindenki érdeke – legyen az gyalogos kerékpáros vagy maga az autóvezető.
