Fidesz 5 milliárdot osztott ki baráti színházaknak a választások előtt

A 5 milliárdos támogatás körülményei

A 2026-os parlamenti választások előtt hónapokkal, de a kampány felemelkedésének csúcsán titokban döntött a Kulturális és Innovációs Minisztérium arról, hogy 5 milliárd forintnyi közpénzt oszt ki bizonyos színházak között. A pénzosztásról szóló hivatalos listát azonban csak most, a választások után tették közzé. Ez a gyakorlat már ismerős: a Fidesz-kormány 2018-as és 2022-es kampányaiiban is hasonló módon jutalmazta művészeket, csak a szavazások után derült ki, kik és mennyit kapnak. A mostani, 5 milliárdos alapból is főként a kormánypárthoz közel álló színházak és társulások részesültek jelentős összegekben, míg független társulatok kéréseit elutasították.

Ez a dokumentumalapú vizsgálat ezt a több milliárdos pénzosztást elemzi. Megmutatja, mely intézmények kaptak a legtöbbet, és ezek milyen kapcsolatban állnak a Fidesz-szervezetekkel. Feltárja azt is, hogy a döntés mikor született és miért titkosították a kampány idejére. Mindezt olyan nyilvános dokumentumokon alapulva, mint a Kulturális Minisztérium közleménye, a cégjegyzék és az érintett személyek és színházak ismert kapcsolatai.

A titkos döntés és a késői nyilvánosság

A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) március 21-én, tehát a választások után tette közzé a sajtófogalmazatán azt a listát, amelyben szerepel, hogy mely szervezetek kaptak támogatást az „Előadó-művészeti szervezetek támogatása” elnevezésű pályázati konstrukcióból. A döntés maga azonban jóval korábban, még a választások előtt született meg.

Ez a gyakorlat sérti a közpénzek átlátható kezelésének alapelvet. Az választási kampányban fontos információk voltak volna, hogy a kormány milyen kulturális intézményeket támogat milliós, sőt milliárdos összegekkel, és ezek milyen politikai kapcsolatokkal rendelkeznek. A közlés elhalasztása megvonta a választóktól ezt a tudást, és a kampány fináléjában lehetővé tette, hogy a támogatások diszkrét módon, nyilvános vita nélkül érkezzenek meg a kedvezményezettekhez.

Magyarázatot erre a KIM nem adott. Nem válaszoltak arra sem, hogy a pénzosztás döntése konkrétan mikor született, és milyen szempontok alapján választották ki a nyerteseket. Ez a homályosság magában hordozza a kiválasztás tisztességével kapcsolatos kérdéseket.

Kik lettek a nyertesek? A politikai kapcsolatok mintázata

Amikor végül nyilvánosságra került a lista, egyértelmű minta rajzolódott ki. A legnagyobb összegek a Fideszhez és a kormányzó erők művészeti szférájához köthető intézményekhez áramlottak.

A Karinthy Színház például 117 millió forintot kapott. Ennek a színháznak a művészeti vezetője Mihályfi László, aki a Nemzeti Színház igazgatója, Vidnyánszky Attila egykori tanítványa. Vidnyánszky, a Nemzeti Színház vezetője és a Fidesz közeli művésze, közvetlen és közvetett hálózata jelentős támogatásban részesül.

A Magyar Színházi Társaság, amit szintén Vidnyánszky Attila vezet, nem egy, hanem két támogatást is kapott: 75 millió és 45 millió forintot. Ez összesen 120 millió forintot jelent egyetlen szervezet számára.

A hálózat egy másik fontos pontja a Kálomista Gábor Thália Színháza, ami 12 millió forintot kapott. Kálomista Gábor, a színház vezetője, szintén a Fideszhez közel álló művészi körhöz tartozik, és gyakran szerepel kormányközeli kulturális eseményeken.

Említésre méltó még a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány, amely 10 millió forintot kapott. Ez az alapítvány szorosan kapcsolódik a Fidesz által támogatott „nemzeti konzervatórium” koncepciójához és a kormány kulturális irányvonalához.

A civil szféra és a független művészek kimaradása

Ahogy a HVG korábban is jelezte, számos független társulát is elutasítottak. Két ilyen szervezet, a Pintér Béla és Társulata és a Függetlenül Egymásért Egyesület (FÜGE) is megerősítette, hogy pályáztak a támogatásra, de nem kaptak.

Ez a kontraszt rávilágít a kiválasztás mögötti logikára. Amíg állami színházakhoz vagy kormányközeli alapítványokhoz köthető szervezetek több tízmilliókat kaptak, addig a civil alapú, független társulások nem kerültek be a listára. Ez jelentős versenytorzulást okoz a kulturális szférában, hiszen a közpénzből finanszírozott állami intézmények mellett még extra támogatásban részesülnek, míg a független szegmens nehezebb anyagi helyzetben marad.

Egy érdekes cég: a KAP Kft. és Orbán András

A lista egyik legérdekesebb pontja a KAP Kulturális és Gasztronómiai Kft., amely 20 millió forintos támogatást kapott. Ez a cég Orbán András tulajdonában van.

Orbán András neve nem véletlenül hangzik ismerősen. Ő volt a Tiborcz István (a miniszterelnök veje) által korábban irányított Elios Zrt. résztulajdonosa 2010 márciusától és 2013 januárjáig. Bár Orbán Andrásnak ma már nincs köze az Elioshoz, és a KAP Kft. különböző kulturális események szervezésével foglalkozik, a múltbeli kapcsolata és a jelentős támogatás megkapása újra felveti a kérdést: vajon a múltbeli üzleti kapcsolatok, vagy a cég aktuális tevékenysége játszott szerepet a támogatás elnyerésében?

A támogatások sémája és a demokratikus felelősség

Ez az 5 milliárdos támogatásosztás nem egyedi eset. A Fidesz-kormány ciklusai során többször megfigyelhető volt az a minta, hogy kampányidőszakban, vagy azt közvetlenül megelőzve, jelentős közpénzek kerülnek kiosztásra olyan területeken (kultúra, sport, civil szféra), ahol a pénzek diszkrét módon jutalmazhatják a hű szövetségeseket. A döntés titkosítása a választásokig, majd az eredmények késői közzététele azt a benyomást kelti, mintha az átláthatóság és a nyilvános ellenőrzés csak akadály lenne ebben a folyamatban.

A demokrácia alapelve szerint, hogy a közpénzek kezelése nyilvános és előre jelezhető legyen, különösen választások előtt. A jelenlegi gyakorlat – a döntés titkossága, a kiválasztási kritériumok hiánya, a politikai kötődések alapján történő pénzosztás – súlyosan aláássa ezt az elvet.

Miért fontos ez minden magyar számára?

A 5 milliárd forint nem csak egy szám. Az adófizetők pénzéből került kiosztásra. Minden magyar állampolgárnak joga van tudni, hogy ezeket a pénzeket kinek, miért és milyen feltételek mellett adják. Amikor ezt az információt elrejtik a választásokig, a választók részleges tudás alapján kell, hogy döntsenek. Amikor a támogatások túlnyomórészt politikai szövetségesekhez jutnak, az torzítja a kulturális versenyt és sérti a méltányosság érzékét.

A kultúra nem lehet egyetlen politikai erő kizárólagos birtoka. A közpénzekből finanszírozott kulturális életnek a társadalom széles rétegeit kell képviselnie és szolgálnia. A jelenlegi, zárt ajtók mögött zajló pénzosztás nem ez irányba mutat.

Kérdések, amikre válaszra várunk

1. Pontosan mikor született meg a döntés az 5 milliárd forint kiosztásáról?
2. A milyen konkrét, írott szempontok és értékelési kritériumok alapján döntöttek a nyertesek kiválasztásában?
3. Miért csak a választások után tették közzé a támogatottak listáját?
4. Mi indokolja, hogy állami színházak és kormányközeli alapítványok kaptak támogatást, míg független társulatok nem?
5. A KAP Kft. támogatása során szerepet játszott-e a tulajdonos, Orbán András múltbeli üzleti kapcsolata?

A cikk a nyilvánosan elérhető dokumentumokon, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közleményein, valamint a cég- és szervezetkapcsolatok nyilvános nyilvántartásain alapul. A HVG korábbi beszámolóját is figyelembe vettük. Forrásainkat és beszélgetőpartnereinket a szokásos módon védelmezzük. Az átláthatóság és a közpénzek tisztességes kezelése érdekében további információk beküldésére a biztonságos csatornáink nyitva állnak.