A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kövizig) példátlan vízpótlási akciót hajt végre, hogy a rendkívül alacsony vízhozamú folyóktól elszáradó területeket életben tartsa. Az idei nyár korábbi hónapjaiban már több mint 33 millió köbméter vizet tároltak, és összetett, technikailag kifinomult rendszerekkel próbálják pótolni a természet kiesett esőit. A helyzet annyira súlyos, hogy a kormányzat is rendkívüli készültséget rendelt el az aszály elleni védekezésre.
A HungaroMet, az ország meteorológiai szolgálata szerint a talaj felső rétegéből jelentős nedvesség hiányzik, és a növényzet állapota több helyen már rosszabb, mint 2022 rekordszáraz nyarán. Ez a riasztó állapot kényszeríti a vízgazdálkodókat rendkívüli lépésekre.
Az alaphelyzet: A folyók alig csobognak
A probléma gyökere egyszerű és egyértelmű: tartósan nem esik elegendő eső. Emiatt a Körösök vízhozama rendkívül alacsony. Hogy ennek ellenére az egész térség vízellátása biztosítva legyen, a Kövizig már az év elejétől nyári duzzasztási szinteket tart fenn a duzzasztók segítségével. Ez a folyamatos, magas vízszint lehetővé teszi az ökológiai vízpótlást (holtágak, mocsarak életben tartása) és a mezőgazdasági öntözést is.
A víz útja: Egy óriási logisztikai feladat
A vízpótlás nem csupán annyiból áll, hogy kinyitnak egy csapot. Egy bonyolult láncrendszert működtetnek, amelyben a víz egyik folyóból a másikba, onnan csatornákba, majd végül a száraz területekre kerül.
A művelet kulcsa a békési duzzasztó. Ide eredetileg a Fekete-Körös vizét tárolják, amit aztán az Élővíz-csatornába juttatnak. Ahhoz azonban, hogy itt is legyen elég víz, a békésszentandrási duzzasztóból kell szivattyúk segítségével vizet átemelni. „Így már lényegében a Tiszából érkező vízből lehet a térség biztonságos vízellátását fenntartani” – magyarázta Kurucz Máté műszaki igazgatóhelyettes.
A víz egy része modern technológiával is utazik: egy távfelügyeletű, napelemes szivattyútelep emeli át a vizet a Fekete-Körösből a Morgófoki-tápcsatornába, biztosítva ezzel a vízutánpótlást Kötegyán és Sarkad térségében.
A számok, amik mögött életek és termések vannak
- Tározott vízkészlet a folyókon: Több mint 33 millió köbméter. Ennyi víz több százezer úszómedence megtöltésére lenne elég.
- Előre gyűjtött víz a csatornákban és holtágakban: Már tavasszal közel 11 millió köbméter víz állt rendelkezésre a csatornákban és öt különböző holtágban (Félhalmi, Gerlai, Peresi, Siratói, Szarvas-Békésszentandrási).
- Ökológiai vízpótlás a Hármas-Körösnél: Egy másodpercenként 500 liter víz szállítására képes mobilszivattyú biztosít vizet. Ez az első ütem 200 hektár terület védelmét jelentette. A teljes főcsatorna-rendszer feltöltésével pedig 8-10 ezer hektár terület vízellátása válik biztonságossá.
- Holtágak feltöltése: A Körös-Maros Nemzeti Parkkal együttműködve júniusban hat holtág feltöltését kezdték meg, 3 millió köbméter vízzel, megőrizve ezeknek az értékes élőhelyeknek az életét.
- Mezőgazdasági öntözés: A Kövizig területén lévő 17 öntözőrendszerből jelenleg 15 üzemel. Ezek közel 40 ezer hektár területet látnak el vízzel, beleértve szántóföldeket, rizsföldeket és halastavakat.
A kihívás és a készültség
A művelet nem mentes problémáktól. Kurucz Máté elmondta, hogy néhány napra szüneteltették a vízkivételt, amikor nagy mennyiségű szennyező anyag került a Fekete-Körös vizébe. A tervek szerint az egész vízpótlási rendszert augusztus 31-ig kell üzemeltetni, feltéve, hogy addig nem változik jelentősen a helyzet.
A helyzet komolyságát underlínja, hogy Gajdos László miniszter szerdán rendkívüli készültséget rendelt el az aszály elleni védekezésben. Ez azt jelenti, hogy minden erőforrást és szakértelmet mobilizálnak a vízhiány enyhítésére és a károk megelőzésére.
Összefoglalva: A Körösök vidékén jelenleg nem csupán a természet dolgozik, hanem az emberi tudás és technika is. Egy hatalmas logisztikai és mérnöki feladat zajlik, amelynek célja, hogy a csapadék hiányát pótolva megóvja a régió mezőgazdaságát, ökológiáját és vízellátását. A számok – a 33 millió köbmétertől a 40 ezer hektárig – tanúskodnak egy példátlan vízpótlási akcióról, amely a klímaváltozás egyre gyakoribb kihívásaival szemben próbálja tartani a sarat.
