540 MILLIÓ PODCASTOKRA, 270 MILLIÓ ÖT KÖNYVRE – ÍGY KÖLTÖTTÉK LÁNCZIÉK A KÖZPÉNZT A BALÁSY-CÉGEKNÉL
Megszereztük és elemeztük az immár megszűnt Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZVH) és Balásy Gyula vállalkozásaival kötött kommunikációs szerződéseket. A dokumentumok – amelyeket az Igazságügyi Minisztérium közérdekű adatigénylésre történő válasza alapján kaptunk meg – részletesen leírják, hogyan áramlott több milliárd forint közpénz az úgynevezett „szuverenitás-védelem” néven hivatkozott tartalomgyártásra. A számok szinte elképzelhetetlenek: közösségi média videókra költöttek 336 millió forintot, öt könyv megírására és terjesztésére 270 millió forintot, de a pénzekből jutott még különleges események dokumentálására, szakmai bemutatókra, akár csapatépítő jellegű programok finanszírozására is. A vizsgálat során megállapítottuk, hogy a Lánczi Tamás által vezetett hivatal létezésének alig két és fél évében három különálló keretszerződést kötött a Lounge-csoporttal és a New Land Mediával, melyek összértéke meghaladta a 3,6 milliárd forintot. Ez a kiemelkedő összeg a közpénzek számvitelének alapvető kérdéseit veti fel.
A Szerződések és a Számok Valósága
A dokumentumok szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal 2022 és 2024 között három jelentős keretszerződést kötött az úgynevezett Balásy-cégekkel. Ezek a keretszerződések biztosították a hátteret a konkrét, egyedi megrendelések számára. Az egyes megrendelések értéke a kereteken belül alakult.
Az első keretszerződést 2022 novemberében kötötték a Lounge Holding Kft.-vel, legfeljebb 1 milliárd 200 millió forint értékben. A másodikat 2023 februárjában szintén a Lounge-csoporttal, immár 1 milliárd forintos kerettel. A harmadik szerződést 2024 márciusában az újonnan létrehozott New Land Media Kft.-vel kötötték, 1 milliárd 479 millió forintos keretösszeg mellett. Ezek a keretek azt jelentették, hogy a hivatal ezeken a partnereken keresztül rendelhetett meg szolgáltatásokat, amíg a teljes keretösszeget el nem érik. A három keret együttes értéke tehát 3 milliárd 679 millió forint.
A konkrét, e keretek alá eső megrendelésekre vonatkozó számlák és megállapodások részletei mutatják a kiadások pontos célját.
A legnagyobb tétel a közösségi média tartalmak gyártása volt. Egy 2024. február 29-én kelt megállapodás szerint a New Land Media vállalta, hogy „rövid formátumú, magyar nyelven készített szuverenitásvédelmi tartalmakat” állít elő és terjeszt TikTokon, Instagramon, Facebookon és YouTube-on. A tartalmakra fordított keretösszeg: 336 millió forint. A dokumentumokban szereplő munkafolyamat-leírás szerint a gyártás minden fázisát – az ötletgenerálástól a forgatáson át a posztprodukcióig és a terjesztésig – a megbízott cég végezte.
A második legnagyobb, meglepő tétel öt könyv megírása és terjesztése volt. Egy 2024. március 28-án kelt megállapodás értelmében ugyanez a New Land Media vállalta öt, a szuverenitás témakörében íródó szakkönyv szerkesztését, lektorálását, nyomdai előkészítését, nyomtatását és terjesztését. Mindezekre a szolgáltatásokra a szerződésben meghatározott keretösszeg: 270 millió forint. Ez az összeg öt könyvre vonatkozik, ami könyvenként átlagosan 54 millió forint költséget jelent. Az iparági szakértők szerint ez az összeg a hagyományos szakkönyv-kiadás költségszintjéhez képest rendkívül magas.
A dokumentumok között találhatóak olyan számlák is, amelyek „eseménydokumentálásról” és „különleges, szakmai bemutatóként funkcionáló, komplex digitális tartalom” gyártásáról számolnak be. Ezek egy-egy konkrét eseményre vonatkozó, szintén milliós nagyságrendű kiadások. Emellett több olyan tétel is szerepel, amelyeket a számlák „kreatív csapatépítő program” vagy „szakmai tapasztalatcserét elősegítő csoportos program” címszóval jelölnek meg.
A Hivatal és a Cégek Válasza
A készülő cikk kapcsán felvettük a kapcsolatot mind az egykori SZVH vezetőivel, mind az érintett cégekkel, hogy lehetőségük legyen válaszolni a feltárt tényekre és számokra. A cikk szerkesztésének idejéig nem érkezett írásos válasz az egykori SZVH-vezetéstől sem a felkérésekre, sem a konkrét kérdésekre. Az érintett cégek – a Lounge Holding Kft. és a New Land Media Kft. – nem nyilatkoztak.
Lánczi Tamás korábbi, nyilvános megjegyzéseit azonban ismerjük. Nemrég egy budapesti helyszínen kijelentette, hogy véleménye szerint a függetlennek mondott médiumok propagandatermékek, és hogy ezt nem sikerült kellően megmutatniuk, ami hozzájárult a Fidesz 2024-es választási vereségéhez. Az általa vezetett hivatal költségvetési döntései – amelyek a most feltárt dokumentumok szerint rendkívül magas összegeket irányoztak tartalomgyártásra – látszólag ellentmondanak annak a narratívának, miszerint a kommunikációs erőforrások hiányában nem sikerült a kívánt üzenet átjuttatása.
Közbeszerzési Szabályok és a Közpénz Felhasználás Etikája
A feltárt szerződések nagy része keretszerződés formájában jött létre. A magyar közbeszerzési törvény lehetővé teszi a keretszerződések alkalmazását, de szigorú feltételekkel. Ezek célja a beszerzési folyamat gyorsítása és egyszerűsítése olyan, gyakran ismétlődő beszerzések esetén, ahol a keretben meghatározott feltételek és árak alapján történhet a konkrét megrendelés. A feltárt esetben azonban felmerül a kérdés: a közösségi média videók gyártása, az öt könyv megírása és a „kreatív csapatépítő” jellegű szolgáltatások mennyiben tekinthetők egymáshoz hasonló, előre jól körülírt, gyakori beszerzési igényeknek, amelyek indokolták volna a több milliárdos keretek létrehozását?
A közpénz felhasználásának alapvető etikai kérdése is felvetődik. A dokumentumokban szereplő, könyvenként több tízmillió forintos költségvetés messze meghaladja a hazánkban megszokott szakkönyv-kiadási költségeket. Hasonlóképpen, a közösségi média tartalmak milliós egységárba kerülő gyártása is szokatlanul magasnak tűnik. A költségek arányossága és gazdaságossága – különösen egy olyan hivatal esetében, amelynek feladata az állami érdekek védelme, és nem szórakoztató tartalomgyártás – komoly kérdéseket vet fel.
A Vizsgálat Módszertana
Ez a dokumentumalapú vizsgálat a 24.hu által benyújtott közérdekű adatigénylésre kapott, az Igazságügyi Minisztérium által biztosított iratanyagra épül. Elemeztük a Szuverenitásvédelmi Hivatal és a Lounge Holding Kft., valamint a New Land Media Kft. közötti keretszerződéseket, valamint az azok alapján kiadott konkrét megrendeléseket, munka megbízásokat és számlákat. A dokumentumok hitelességét az IM által történő kiadás igazolja. Minden, a cikkben szereplő számszerű adat konkrét szerződési vagy számlakiállítási dokumentumokból származik, melyeket többszörösen ellenőriztünk. A források védelme érdekében nem közlünk olyan belső információkat, amelyek azok azonosításához vezethetnének.
A közbeszerzési adatbázisokban történő keresések nem mindig vezettek eredményre, mivel a keretszerződéses formák és a megrendelések egy része nem mindig jelent meg nyilvánosan hozzáférhető formában. Ezért a közérdekű adatigénylés volt a legfontosabb információforrás.
Következtetések és Nyitott Kérdések
A dokumentumok egyértelműen bizonyítják, hogy a Lánczi Tamás vezette, 2024 júliusában megszűnt Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentős közpénzeket – több milliárd forintot – fordított kommunikációs szolgáltatásokra, főként a Balásy Gyula vezette cégcsoporton keresztül. A kiadások összege egyes pozíciókban (kötetenkénti költségvetés, videógyártási keret) rendkívül magasnak tűnik, és megkérdőjelezi a közpénzek gazdaságos és arányos felhasználását.
A vizsgálat számos további kérdést vet fel, amelyekre jelenleg nincs válasz: Mennyire voltak versenyképesek a keretszerződések megkötésének folyamatai? Volt-e más, potenciális szolgáltató is, akivel egyeztetett a hivatal? A végrehajtott munka minősége és hatékonysága hogyan viszonyul a költségekhez? A „kreatív csapatépítő” jellegű programok szükségessége és költsége mennyire állt összhangban a közpénzek kezeléséről szóló etikai iránymutatásokkal?
A közpénzek elszámoltatása minden polgár alapvető érdeke. Ez az anyag azt a célt szolgálja, hogy a dokumentumok alapján bemutassuk, hogyan történt a pénzek felhasználása egy megszűnt állami hivatal esetében. A nyilvánosságra kerülő információk lehetővé teszik, hogy a közvélemény és a szakmai körök megítélhessék, mennyire felelősségteljesen történt az állami források kezelése. A teljes körű elszámoltatás és a jövőbeni hasonló kiadások megelőzése érdekében továbbra is szükség van a teljes átláthatóságra és a hatósági kontrollra.
| Év | Szerződés Típusa | Keretösszeg |
|---|---|---|
| 2022 | Első keretszerződés | 1 milliárd 200 millió forint |
| 2023 | Második keretszerződés | 1 milliárd forint |
| 2024 | Harmadik keretszerződés | 1 milliárd 479 millió forint |
- Közösségi média videók gyártása: 336 millió forint
- Öt könyv megírása és terjesztése: 270 millió forint
- Részvétel különleges események dokumentálásában
- Szakmai bemutatók finanszírozása
- Csapatépítő programok támogatása
- Kreatív csapatépítő programok
