A Magyar Állami Operaház főigazgatója, Ókovács Szilveszter reagált a minisztérium által bejelentett „azonnali átvilágításra”. Facebook-bejegyzésében hangsúlyozta, hogy az intézményt már számos ellenőrzés alá vetették az elmúlt években és támogatják az elfogulatlan vizsgálatot. Ugyanakkor kérdőjelezi a minisztérium által említett, rejtélyesnek nevezett „dolgozói visszajelzéseket”. A helyzet az Operaház belső feszültségeinek és a művészeti intézmények politikai függetlenségének összetett kereszteződésében áll.
Az elmúlt napok fordulatosak voltak a Magyar Állami Operaház életében. Először Tarr Zoltán kultúráért felelős miniszter majd Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár is bejelentette a Facebookon, hogy azonnali átvilágítás indul a neves kulturális intézményben. Célként az átláthatóság és a kultúrapolitikától független működés elérését jelölték meg. A kormányzati oldal szerint a vizsgálat elindításához az Operaház dolgozóinak rendszeres visszajelzései adtak okot.
Azóta maga az intézmény legfelsőbb vezetője is szóhoz jutott. Ókovács Szilveszter főigazgató szintén egy Facebook-bejegyzésben reagált a fejleményekre. Válasza egyértelműen két rétegből épül fel: egyrészt nyitott az ellenőrzéssel szemben, másrészt kritikus a minisztériumi indoklással kapcsolatban.
„Nagy gyakorlatunk van már az ellenőrzésekben”
Ókovács Szilveszter válaszát azzal kezdi, hogy idézi a kultúráért felelős államtitkár egy korábbi kijelentését. Ezután közvetlenül kiemeli: „nagy gyakorlatuk van már az ellenőrzésekben”. Ezt egy konkrét, részletes listával támasztja alá, mintegy bizonyítva, hogy az Operaház nem idegen a felügyeleti mechanizmusoktól.
- Két NAV
- Egy Kehi
- Egy (néhai) EMMI belső vizsgálat
- Két ÁSZ-ellenőrzés
- Pénzügyi biztos és költségvetési felügyelő minden költést szignózva
- Ernst & Young könyvvizsgálói az egykori KIM megbízásából
Ez a felsorolás nem csupán védekezés hanem egyértelmű üzenet is: az intézmény pénzügyei és működése nem volt ellenőrizetlen. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Központi Élelmezés- és Hatóság (KEHI) a volt Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzései mellett független nemzetközi könyvvizsgáló cég is tanulmányozta az Operaház gazdálkodását.
A bejegyzés ezen részét egy konstruktív hangvételű kötőszakasz zárja. Ókovács kijelenti, hogy „legjobb tudásuk szerint fognak támogatni minden vizsgálati metódust”. Indoklása jelentőségteljes: „közös érdek a politikamentes, elfogulatlan vizsgálati kultúra terjedése a jelentések elé vizsgálatok illesztése”. Ezzel a kijelentéssel egyértelműen a pártpolitikai befolyásoltság nélküli a tényeken alapuló eljárás mellett foglal állást.
Kétségek a „dolgozói visszajelzések” kapcsán
A főigazgató válaszának másik, élesebb éle a minisztériumi indoklással szemben fogalmazódik meg. Ókovács Szilveszter úgy fogalmaz, hogy a minisztériumi és az államtitkári közleménytől „lényeges helyeken eltérő miniszteri FB-poszt kapcsán” szeret hangot adni egy reménynek.
A kritika középpontjában a miniszter által említett, az átvilágítás okaként megnevezett „dolgozói visszajelzések” állnak. Ókovács nyíltan kétségbe vonja ezek kezelhetőségét és valódi jellegét.
| Dolgozói Visszajelzések | Kérdések |
|---|---|
| Kezelhetőség | Könnyen kezelhetőek vagy bonyolultak? |
| Valódiság | Valódi információk vagy névtelen vádak? |
| Fennálló nehézségek | Logisztikai kihívások a panaszok kezelése során? |
| Névtelenség | A források azonosíthatósága problémás? |
| Jogelv | Tisztességes eljárás alapelvei? |
| Panaszkodás | Mi a megfelelő módja a panaszok kezelésének? |
Ókovács főigazgató kétségei nem állnak teljesen az előzmények ismerete nélkül. Mint ahogyan azt a 24.hu is beszámolta, ez nem az első eset amikor a Magyar Állami Operaházzal kapcsolatban felmerülnek rossz munkakörülményekkel kapcsolatos panaszok. Az idei májusban például egy szakszervezet kérte Ókovács Szilveszter főigazgató azonnali felfüggesztését ami a belső feszültségek egy korábbi nyilvánosságra került megnyilvánulása volt.
A jelenlegi helyzet tehát nem egy izolált esemény hanem egy hosszabb ideje feszült belső légkör és a külső politikai-gazdasági érdekek kereszteződésében értelmezendő. Az Operaház mint egy nemzeti jelentőségű jelentős állami támogatásban részesülő intézmény folyamatosan egy érzékeny egyensúlyozás helyzetében van a művészi autonómia a gazdasági hatékonyság a költségvetési felelősség és a politikai elvárások között.
A műsor megy tovább
Érdekes módon a főigazgató válaszát nem egy védekező vagy keserű hangvétel hanem egy nyitott meghívás zárja. A bejegyzés végén egy rövid műsorajánló következik amely mintegy visszakanyarít a színház alapvető feladatához: a közönség szórakoztatásához és meghittségéhez.
„Az Operaház klimatizált nézőtere ím ízlésesen és költséghatékony LED-ekkel átvilágítva: jöjjenek csak van még pár hely!” – írja Ókovács, jelezve, hogy az intézmény mindennapi működése zavartalanul folytatódik.
Az Operaház átvilágítása tehát egy összetett ügy amely egyben pénzügyi transzparencia munkahelyi viszonyok intézményi vezetés és kulturális politika kérdéseit is felveti. Ókovács Szilveszter reakciója egyértelműen jelzi, hogy az intézmény vezetése hajlandó együttműködni egy szakszerű ellenőrzéssel de ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy az eljárás valóban politikamentes és a konkrét hitelesen származó információkra épüljön ne névtelen vádakra. A következő hetekben kiderül, hogy a bejelentett átvilágítás miképpen valósul meg és milyen eredményekre jut.
