SLAPP-perek: Tisza-kormány fellépése és EU irányelv

SLAPP-perek és a Tisza-kormány fellépése: Vajon valódi védelem vagy csak papíron lévő kötelezettség?

Az elmúlt évtizedek során a magyar közéleti színpad egyre inkább átformálódott. Nem csak a politikai viták, hanem maga a vélemény szabadsága is egyre nehezebb terepen mozgott. Olyan újságírók, aktivisták, jogvédők, akik kényes témákat tártak fel vagy kritizálták a hatalmat, gyakran találták magukat perek és egyéb eljárások középpontjában. Ezek közül sok olyan per volt, amelynek valódi célja nem az igazságszolgáltatás, hanem az ellenfél ellehetetlenítése volt. Az Európai Unió ezekre az eljárásokra a SLAPP, vagyis „a közéleti részvétel elleni stratégiai perek” elnevezést alkalmazza. Most a Tisza-kormány új igazságügyi törvénytervezetében fel is lép a jelenség ellen. De a kérdés az: ez a fellépés valódi fordulatot jelent-e, vagy csak egy papíron lévő, uniós kötelezettségből származó lépés, amely mögött nincsen igazi akarat a változásra?

Mi is az a SLAPP-per?

A SLAPP (Strategic Lawsuits Against Public Participation) egy olyan büntető- vagy polgári per, amit nem az igazságszolgáltatás, hanem egy teljesen más cél érdekében indítanak. A perbe fogott személy – akár újságíró, aktivista, jogvédő vagy egyszerű polgár – valamilyen közérdekű témában nyilvánított véleményt vagy tett felvilágosítást. A per célja pedig nem a sérelem valódi orvoslása, hanem az, hogy a vádlottat megfélemlítse, anyagilag ellehetetlenítse, és elrettentse másokat attól, hogy hasonló témákban szólaljanak fel.

Báthory Róbert oknyomozó újságíró, aki maga is átélt egy ilyen eljárást, a 24.hu-nak így fogalmazott: „Magyarországon eddig gond nélkül lehetett sokszor teljesen megalapozatlan, értelmetlen pereket aggatni újságírók, különböző civilek, aktivisták nyakába, amelyekből aztán csak rengeteg pénz, idő és energia árán lehetett kikeveredni.”

Egy SLAPP-per nem a bíróságon nyerésre fókuszál. A cél a folyamat maga: a végtelennek tűnő pereskedés, a jogi költségek, a lelki nyomás. Ahogy egy érintett mondta: „Ott motoszkál a fejedben, hogy basszus, ezért a legrosszabb esetben három év börtön is járhat.” Ez a félelem és a kimerítő eljárás sokakat hallgattat el. A SLAPP-perek tehát nem csupán egyéni sorsokra, hanem az egész demokráciára, a nyilvános vita szabadságára is veszélyt jelentenek.

A NER időszakában a SLAPP csak az egyik eszköz volt

A Magyar Helsinki Bizottság jogi vezetője, Szajbély Katalin emlékeztet arra, hogy az elmúlt 16 évben a SLAPP-perek mellett sok más eszköz is bevetésre került a kritikusok megfélemlítésére. Volt, akit elég volt munkahelyéről eltávolítani; mások ellen nem indultak perek, de megfélemlítő hatósági ellenőrzéseket, pénzügyi vizsgálatokat indítottak, vagy a törvényhozás erejét használták fel ellenük. Egyes civil szervezeteket külön törvényekkel próbálták ellehetetleníteni vagy megfosztani támogatásaiktól. A SLAPP-perek tehát egy szélesebb, az ellenzéki hangokat és a független véleményformálókat ellehetetlenítő rendszer egyik eleme voltak. Ezek az eszközök célzottan rombolták le a független média, a civil szféra és az olyan egyének akcióterét, akik felvállalták a hatalom kritikáját.

A Tisza-kormány tervezete: Az EU irányelvének átvétele

A Tisza-kormány most egy új igazságügyi törvénytervezetben kíván lépéseket tenni a SLAPP-perek visszaszorítása érdekében. A tervezet alapját az Európai Bizottság 2024-es, a SLAPP-perek elleni irányelve képezi, amelyet minden tagállamnak be kell építenie a jogrendszerébe. A tervezet fő elemei a következők lennének:

• Korai elutasítás lehetősége: A bíróságoknak lehetőséget kell adni, hogy egy per nyilvánvalóan SLAPP jellegét felismerve, az eljárás korai szakaszában elutasítsák. Ez megakadályozná, hogy az eljárás évekig tartson és anyagilag, lelkileg kimerítse az alperest.
• A bizonyítási teher és a költségek megfordítása: Ha a bíróság megállapítja, hogy egy per SLAPP-jellegű, akkor a bizonyítás terhe az perindítót terhelné. Rá hárulna annak a bizonyítása, hogy pere nem megalapozatlan. Ezen felül az eljárás költségeit is ő kellene viselje. Ez jelentős visszatartó erő lenne azok számára, akik könnyedén indítanának SLAPP-pereket.
• Kártérítés: Aki megalapozatlan SLAPP-per áldozatává válik, lehetőséget kaphat a per által okozott anyagi és nem anyagi kár megtérítésére is.

A Tisza-kormány Igazságügyi Minisztériuma szerint ez a szabályozás „nagy fellélegzést jelent a civileknek, újságíróknak”. Görög Márta miniszterhelyettes irodája hangsúlyozta, hogy a cél az, hogy a hatalommal rendelkezők ne használhassák ki az igazságszolgáltatást az információk napvilágra hozatalának gátlására vagy kritikusaik megfélemlítésére.

Szakértők aggódnak: Csak a minimum, vagy valódi változás?

Bár a szakértők üdvözlik, hogy a téma napirendre került, aggodalmakat is fogalmaznak meg. A lényeges kérdés az, hogy a kormány valóban hatékony eszközöket kíván-e bevezetni, vagy csak minimálisan teljesíti az Európai Unióból érkező jogharmonizációs kötelezettséget.

Vissy Beatrix, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Közéleti Részvételi Programjának szenior szakértője egyértelműen pozitív lépésnek tartja az irányelv átültetésének megkezdését. Azonban hozzáteszi: „Az viszont baj, hogy a most közzétett tervezetből úgy tűnik, a kormány csak ki akarja pipálni a feladatát azzal, hogy teljesíti az Európai Unióból érkező jogharmonizációs kötelezettséget, viszont nem akar érdemi választ adni arra a szabadságjogokat fenyegető jelenségre, amit Magyarországon a SLAPP-eljárások jelentenek.”

A kritikusok szerint a tervezet jelenlegi formájában túlságosan széles terepet engedhet a bírói értelmezésnek, és nem tartalmaz elég erős, automatikusan érvényesülő védelmi mechanizmusokat. Aggodalmat kelt az is, hogy a szabályok csak az új, a törvény hatályba lépése után indított perekre vonatkoznának, így az addig indított, jelenleg is futó sok SLAPP-per ügyében nem segítenének. Emellett a jogalkotók nem tűnnek elég aktívnak abban, hogy olyan kiegészítő intézkedéseket is meghozzanak, mint a jogi segítségnyújtás erősítése az érintettek számára, vagy a bírák képzése a SLAPP-perek felismerésére.

Miért fontos ez mindenkinek?

A SLAPP-perek kérdése nem csak újságírókat és aktivistákat érint. Egy olyan társadalomban, ahol a közéleti vitába való bátor belépést peres fenyegetés övezi, mindannyiunk szabadsága és demokratikus jogai sérülnek.

• Az információhoz való jog: Ha az újságírókat perekkel sújtják, amiatt, hogy kényes információkat hoznak nyilvánosságra, az információforrásaink száradnak fel. A polgárok nehezebben tudnak tájékozott döntéseket hozni.
• A vélemény szabadsága: Ha egy aktivistát vagy egy magánszemélyt anyagilag tönkretesznek egy per, amiért nyilvánosan kritizált egy nagyvállalatot vagy a helyi önkormányzatot, az másokat is elrettent a véleménynyilvánítástól. A közösségi viták egyhangúvá válnak.
• A társadalmi ellenőrzés hiánya: Egy egészséges demokráciában a polgárok és a civil szervezetek is ellenőrzik a hatalom gyakorlását. Ha ezeket a szereplőket ellehetetlenítik, a hatalom korlátlanabbá válik.

Következő lépések és az, amire figyelnünk kell

A törvénytervezet jelenleg nyilvános véleményezés alatt áll. Ez azt jelenti, hogy szakértők, civil szervezetek és minden érdekeltt polgár benyújthatja észrevételeit. Ez a fázis döntő fontosságú lesz annak meghatározásában, hogy a végső törvény erős védelemként szolgál-e, vagy csak gyenge, könnyen kijátszható keretet ad.

Figyelnünk kell a következőkre:

1. A végső szöveg ereje: A törvény végül mennyire fogja lehetővé tenni a SLAPP-perek gyors és hatékony elutasítását? Mennyire lesznek egyértelműek és nehéz kijátszhatóak a kritériumok?
2. Visszamenőleges hatály: A törvény vajon segítségére lesz-e azoknak is, akik már évek óta SLAPP-perek kínszenvedését élik meg?
3. Kiegészítő intézkedések: A kormány elkötelezett-e abban, hogy támogassa azokat a szervezeteket, amelyek jogi segítséget nyújtanak az érintetteknek? Bevezet-e képzéseket a bírák számára?
4. A politikai akarat nyilvánvalóvá válása: A kormány csak az EU előírásának minimális teljesítésére törekszik, vagy látja annak társadalmi jelentőségét, hogy valóban megvédje a vélemény és a sajtó szabadságát?

Következtetés: Egy esély a változásra, de az akarat kérdőjele alatt

A Tisza-kormány SLAPP-ellenes törvénytervezete egyértelműen egy pozitív jelzés. Beismeri, hogy a probléma létezik és szabályozást igényel. Ez önmagában már jelentős lépés az elmúlt időszakhoz képest, amikor az ilyen jellegű pereket inkább a hatalom eszközeként kezelték, mint problémaként.

Ugyanakkom a szakértők aggályai jogosak. Egy olyan tervezet, amely csak a legszükségesebb minimumot valósítja meg, nem fogja megfékezni a SLAPP-perek jelenségét. A valódi változáshoz politikai akarat és hatékony jogi eszközök együttes jelenléte szükséges.

A történet végkifejlete így még nyitott. Az elkövetkező hónapokban, a törvény megszületése során derül ki, hogy a Tisza-kormány komolyan gondolja-e a közéleti részvétel védelmét, vagy azt, ahogyan Vissy Beatrix fogalmazott, csupán „ki akarja pipálni a feladatát”. A válasz nemcsak az újságírók és aktivisták sorsát, hanem a magyar demokrácia egészségét is meghatározza az elkövetkező években. Egy SLAPP-mentes jogi környezet létrehozása nemcsak az érintettek, hanem minden olyan polgár érdeke, aki hisz abban, hogy egy szabad és nyílt társadalomban minden hangnak, különösen a kritikai véleményeknek is helye kell legyen.