A jövő hét eleje kritikus pillanatot hozhat a magyar gazdaság és minden háztartás számára. Az MVM, az ország energiairányításáért felelős vállalat bejelentette: elkerülhetetlen a paksi atomerőmű egy reaktorának leállítása. Ez a lépés, Magyar Péter miniszterelnök-helyettes szerint, egy esetleges energia-krízishelyzet kikiáltásához vezethet hétfőtől. Gyárak és üzemek ideiglenes leállása is benne van a pakliban, ami közvetlenül érintené a magyar versenyképességet és a foglalkoztatottságot.
Miért kerültünk ebbe a helyzetbe?
A hátteret egy többrétű energiaprobléma alkotja. A Paks leállásának közvetlen oka az átmeneti karbantartás és az üzemanyag-ellátás biztosítása. Az orosz származású nukleáris üzemanyagot egyre nehezebb biztonságosan és időben beszerezni a háborús helyzet és a nemzetközi szankciók miatt. Ez struktúrált probléma, amely hónapok óta a hátterében áll a bizonytalanságnak.
Ugyanakkor ez a pillanatnyi ütemezés egy sokkal szélesebb krízisbe ágyazódik. A Dunamenti Erőműnél tartott sajtótájékoztatón Magyar Péter is utalt rá: az idei brutális aszály, amiről Gajdos László, a vízügyekért felelős államtitkár is beszélt, kritikussá tette a vízellátást. A hagyományos hőerőművek hűtéséhez, de még a napelemek hatékonyságához is elegendő vízre van szükség. A szárazság tehát közvetlenül csökkenti a hazai energiatermelés teljesítményét.
Ehhez jönnek a piaci tényezők. A hazai energiaszegénység régóta tartó struktúrált probléma. A lakossági ársapkák, bár rövid távon védik a háztartásokat, torzítják a piaci jeleket, csökkentik a takarékosság ösztönzőit, és hosszú távon fogyasztói magatartást teremtenek, amely a kínálati válság idején tarthatatlanná válik. A hazai termelés hiányát jelenleg drága import árammal pótoljuk, ami a külkereskedelmi mérlegre és a devizaárfolyamokra is nyomást gyakorol.
Gazdasági következmények: versenyképesség és infláció kettős csapása
Egy lehetséges energia-krízishelyzet és az ipari termelés kényszerpihenői komoly gazdasági visszaesést jelezhetnek.
Elsősorban a versenyképesség veszélybe kerül. A gyárak leállása nemcsak azonnali termeléskiesést és bevételkiesést jelent, hanem megbízhatatlansági kockázatot vet fel a nemzetközi partnerek és befektetők szemében. Egy olyan országban, ahol az energiaellátás nem garantált, a jövőbeli közvetlen külföldi beruházások is meginoghatnak. A kis- és középvállalkozásokra különösen nehéz helyzet ez, akiknek kevesebb pénzügyi párnázatuk van az ilyen sokkokat elviselni.
Másodszor, az infláció újra felmehet. Az ipari termelés visszaesése kevesebb árut jelent a polcokon, ami önmagában is felfelé nyomhatja az árakat. Ha a kínálati gondokat drága import árammal pótolják, az energia rendszerszintű drágulása végül átcsapozódik minden áruba és szolgáltatásba. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ezért újra nehéz döntés elé állhat: a gazdaság lassulása mellett kell-e tovább harcolnia az infláció ellen?
Harmadrészt, a munkaerőpiacra is hatással lesz. Az ideiglenes üzemleállások rövid távú munkanélküliséget vagy kényszerpihenőt okozhatnak dolgozók ezreinek. Ez csökkenti a háztartások jövedelmét és fogyasztási bátorságát, tovább mélyítve a gazdasági lassulást.
Az EU kontextus: egyedül vagyunk?
A lengyelországi orosz rakétatámadás emlékeztet arra, hogy a régió energiabiztonsága különösen sérülékeny. Az Európai Unióban azonban az energiafüggőség csökkentése és a zöld átállás gyorsítása a közös stratégia. Magyarország sajnos lemaradt ezen az úton. Míg más tagállamok rekordmennyiségben bővítik a nap- és szélerőműveik kapacitását, és integráljabbá teszik a kontinens áramhálózatát, nálunk a megújulók fejlesztése lassú, és a kapcsolatok a nyugati hálózatokkal korlátozottak.
Ez az energia-szigetszerűség válsághelyzetben hatalmas hátrány. Egy integrált európai energiapiac sokkal rugalmasabban képes kezelni az egyes országokban fellépő problémákat, mert a hiányt más régiók pótolhatják. A magyar piac merevsége és importfüggősége most válik végzetes tényezővé.
Mit tehetünk? Rövid és hosszú távú gazdaságpolitikai kérdések
Rövid távon a kormányzatnak kétfrontos háborút kell vívnia. Egyrészt a lakosság védelme mellett elkerülhetetlen a kereslet csökkentése, hogy ne omljon össze a rendszer. Ez azonban komoly szociális feszültségeket szülhet. Másrészt, az ipar számára transzparens és előrejelezhető vésztervet kell alkalmazni, hogy a minimális kárt szenvedje el a versenyképesség.
A hosszú távú megoldás azonban nem a krízishelyzetek elrendelésében, hanem a piac átalakításában rejlik.
- A megújulók gyorsítása és a piaci részvétel. Szükség van egy valódi versenyre a megújuló energiaforrások terén, a bürokratikus akadályok leépítésével.
- Az energiapiac torzításainak felszámolása. A lakossági ársapkák fokozatos, de határidőhöz kötött eltörlése szükséges.
- Az európai hálózatokba való mélyebb integráció. Stratégiai prioritássá kell tenni a nyugati áramvezetékek megerősítését.
- Az energiatakarékosság és hatékonyság ösztönzése. Hatalmas potenciál rejlik mind az ipari, mind a lakossági fogyasztás csökkentésében.
- A decentralizált energiaforrások támogatása. A háztartásoknak és vállalkozásoknak lehetőséget kell adni saját napelemek értékesítésére.
- A közlekedési ágazat zöldítése. Fenntartható energiaforrások használata a közlekedésben.
A paksi leállás nem váratlan katasztrófa, hanem egy rendszerszintű energiaválság tünete. A megoldás nem lehet örökre a krízishelyzet elrendelése és az ipar lefogyasztása. A magyar gazdaság jövője érdekében elkerülhetetlen, hogy a politika végre a piaci alapú, innovációra épülő és európailag integrált energia-jövő felé forduljon. Ez az egyetlen út, amely hosszú távon biztosítani tudja a versenyképességet, az alacsony inflációt és az energiafüggetlenséget. A mostani krízis lehet a végső felébredés pillanata, vagy csak egy újabb lépés a lejtőn. A választás gazdaságpolitikai.
