Az országos felmérés alapján a mezőgazdálkodók kétharmada szeretné szüneteltetni a JÉGER-rendszert, de a támogatottság országszerte meredeken változik. A kormány a megyei többség döntése alapján kapcsolja ki vagy hagyja működni a rendszert, miközben a működési feltételek szigorúbbak lesznek.
A Jégeső Ellenőrzésre és Gyakoriságának Ellenőrzésére létrehozott Országos Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER) működése körül hónapok óta tartó vita után a mezőgazdasági szakma hangját kérték fel. Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium megbízásából a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) májusban reprezentatív felmérést készített, amelyben ötezer gazdálkodó véleményét kérdezték ki.
A számok egyértelműek: a válaszadók 66,1 százaléka a rendszer azonnali szüneteltetése mellett, míg 24,5 százaléka a fenntartása mellett foglalt állást. A fennmaradó részvényválasztók nem tudott dönteni. Ez az eredmény azonban egy országos átlag, amely elrejti a térségenkénti hatalmas szakadékot.
A térkép két felé szakad: Nyugat támogatja, Kelet és a Duna-Tisza köze szüneteltetné
A felmérés leglényegesebb tanulsága, hogy a JÉGER-ről alkotott vélemény erősen függ a földrajzi helytől. A gazdálkodók attitűdje nem egységes, és a megyénkénti eredmények alapján egyértelmű régiók rajzolódnak ki.
A Dunántúl régióban a gazdák zömében bízik a rendszerben. A legmagasabb támogatottságot Vas megyében mérték, ahol a megkérdezettek 65,5 százaléka szeretné, ha a JÉGER továbbra is működne. Hasonlóan erős támogatásról számoltak be Zala, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyékben is. Ezekben a régiókban a jégesők gyakorisága és károsítása hosszú évek óta komoly kockázati tényező a gyümölcstermesztés és a szántóföldi növények számára.
Ezzel szemben az Alföld és Észak-Magyarország megyéiben a gazdák túlnyomó többsége a rendszer leállítását szorgalmazza. Az aszályhelyzet különösen súlyos Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyékben, és sok gazdálkodó – köztük számos szakértő is – úgy véli, hogy a jégelhárító rakétákból származó ezüst-jodid a csapadékhiány egyik kiváltó oka lehet. Ezekben a megyékben a felmérés szerint a válaszadók 70-85 százaléka a szüneteltetés mellett állt ki.
A főváros környéki megyék (Pest, Fejér, Komárom-Esztergom) és a közép-dunántúli régió vegyes képet mutat, ahol a két vélemény közti arány sokkal kiegyenlítettebb.
A döntés: A megyei többség szava dönt
Bóna Szabolcs miniszter csütörtöki bejelentése szerint a kormány a felmérés eredményeire alapozva megyénkénti alapon hoz döntést.
- Azokban a megyékben, ahol a felkérdezettek többsége (50% felett) a szüneteltetés mellett foglalt állást, a JÉGER rendszer működése be nem indul a jégesős évszakban.
- Azokban a megyékben viszont, ahol a többség a működtetés mellett volt, a rakéták továbbra is felbocsáthatók – azonban szigorúbb feltételek mellett.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jégelhárítás országos lefedettsége megszakad, és a védelem csak bizonyos régiókban marad meg. A döntés megosztott reakciókat váltott ki. A Nyugat-Dunántúlon élő gyümölcstermesztők megkönnyebbülését fejezték ki, míg az alföldi gazdák szerint ez a lépés nem elég radikális, és a rendszert teljesen le kellene állítani, mivel a légáramlatokba kerülő anyagok a szomszédos megyéket is befolyásolhatják.
Szigorúbb szabályok: Csak extrém esetekben lőnek rakétát
A működést továbbra is folytató megyékben is alapvető változás következik be a JÉGER üzemeltetésében. A minisztérium közleménye szerint a beavatkozási küszöböt jelentősen megemelik.
A korábbi gyakorlat szerint a meteorológusok akkor javasolták a rakéták felbocsátását, ha egy adott térségben a jégeső kialakulásának valószínűsége 50-60 százalék volt. Ez a gyakorlat váltotta ki a legtöbb kritikát, hiszen sok esetben a rakétázás után végül nem is alakult ki jégeső, de a légkörbe juttatott anyag ott maradt.
Az új szabály szerint a rendszer csak akkor lép működésbe, ha a jégeső előrejelzett valószínűsége eléri a 80 százalékot. „A rendszer kizárólag a legindokoltabb esetekben lép működésbe” – hangsúlyozta Bóna miniszter. A változtatás célja, hogy a beavatkozások számát minimalizálják, és csak a tényleges, súlyos kockázatot jelentő időjárási helyzetekben alkalmazzák a módszert.
A vita nem ért véget: Tudományos testület vizsgálja tovább
Bóna Szabolcs hangsúlyozta, hogy a jelenlegi intézkedések nem tudományos, hanem szakmai-politikai döntések, amelyek a gazdák akaratát tükrözik. A vita tudományos magja, nevezetesen az, hogy valóban okoz-e aszályt a JÉGER rendszer, továbbra is megválaszolatlan marad.
Erre a kérdésre a minisztérium független tudományos testület létrehozásával kíván választ adni. Ennek a testületnek a feladata lesz átfogóan vizsgálni a rendszer meteorológiai, környezeti és agrártudományi hatásait. A miniszter szerint csak egy tényeken alapuló, átfogó tudományos vizsgálat eredményei alapján születhetnek hosszú távon megnyugtató döntések.
A JÉGER-rendszer sorsa tehát egyelőre félúton áll. Egy részén az országnak a gazdák többségi akarata alapján leáll, míg más részein szigorított feltételek mellett tovább működik. Az igazi válasz arra, hogy vajon segít vagy árt a magyar mezőgazdaságnak, a tudománytól várható a következő hónapokban.
