Mészáros-csoport szakembere lett az M1 Híradó főszerkesztője
A megújuló közmédia egyik kulcsfigurájának korábbi munkahelyéről nem tesz említést a DunaMédiaszolgáltató hivatalos közleménye. A kijelölt főszerkesztő évekig a Mészáros Lőrinc által birtokolt cégbirodalom kommunikációs szakembereként dolgozott, és a csoporthoz köthető alapítványnál is tevékenykedik. A kinevezés önmagában nem jelent szabálytalanságot, de az átláthatóság hiánya és a vállalt közszolgálati szerepkör felveti az összeférhetetlenség kérdését.
A DunaMédiaszolgáltató Zrt. bejelentette, hogy Hajdú Gábor lesz az augusztus második felében induló, naponta többször élőben jelentkező M1 Híradó főszerkesztője. A közlemény szerint a megújuló közmédia küldetése, hogy „az M1 csatornát a közszolgálati hírszerkesztési elvek mentén visszakapják a nézők”.
A sajtóközlemény részletesen ismerteti Hajdú Gábor pályafutását: a Magyar Televíziónál kezdte a Dunán járta be a ranglétrát, később a Hír TV és az Echo TV munkatársa volt. Azt is hozzáteszi, hogy „az elmúlt években a vállalati kommunikáció és a társadalmi felelősségvállalás területén szerzett tapasztalatokat az üzleti és a civil szférában”.
Amit a közlemény nem ír le, az Hajdú Gábor legutóbbi, közvetlenül a kinevezését megelőző munkaadója. A lapunk által ellenőrzött nyilvános profilon, Hajdú Gábor LinkedIn-adatai egyértelműen mutatják: 2023 januárja óta a Mészáros Groupnál Communications Specialist (kommunikációs szakember) pozícióban dolgozott. Ezt megelőzően, 2021 júliusa és 2022 decembere között a Talentis Group Zrt.-nél töltött be Senior Communications Specialist & Projekt Leader szerepkört. A Talentis Group a Mészáros-csoport egyik legfontosabb, holding-szerű vállalata, amely számos más csoporttársaság ügyeit intézi.
Ez azt jelenti, hogy a most kinevezett M1 Híradó főszerkesztője az elmúlt években a Mészáros Lőrinc közeli üzletemberhez fűződő cégbirodalom kommunikációs szakembereként tevékenykedett.
Összefonódások és alapítványi kapcsolatok
A kinevezett főszerkesztő neve nem először kerül kapcsolatba a Mészáros-csoporttal. Hajdú Gábor egyúttal a Magyar Kertörökség Alapítvány sajtófőnöke is. Ezt a tisztséget már évek óta betölti. Az alapítvány a közéletben ismert személyek, köztük Lévai Anikó ismerőse, Szász Jenő által lett alapítva, és a körülötte kialakult, úgynevezett „Tiborcz-kör” egyik fontos szervezetének tartják. Az alapítvány célja a történelmi kertek megőrzése, azonfinanszírozásának forrásai és működése korábbi oknyomozó cikkeink tárgya volt.
Korábban, amikor a lapunk arról írt, hogy Matolcsy Ádám, Mészáros Lőrinc és Gattyán György vállalatai százmilliós forrásokhoz jutottak a Brexit-kárenyhítési pénzekből, Hajdú Gábor volt az, aki a Mészáros-csoport kommunikációs szakembereként küldött visszajelzést a cikkünkre.
A főszerkesztői pozíció és a közszolgálat
A kinevezés önmagában nem jelenti a szabálytalanságot. Hajdú Gábornak jelentős médiatapasztalata van és jogában áll új munkát vállalni. Azonban a helyzet több komoly kérdést vet fel a közszolgálati média vezetésének átláthatóságát és függetlenségét illetően.
- Az átláthatóság hiánya: A DunaMédiaszolgáltató hivatalos közleménye – amely a közszolgálati megújulás hirdetője – kihagyja a jelölt legutóbbi, a közéletileg rendkívül jelentős Mészáros-csoportnál töltött munkahelyét. Ezzel a teljes életút feltárása nélkülöz egy alapvető információt, amely a nyilvánosság számára érthető módon felveti a lehetséges kapcsolatokat és befolyásokat.
- Az összeférhetetlenség látszata: A közszolgálati média főszerkesztőjének pozíciója kiemelkedő közszolgálati, politikai és társadalmi felelősséggel jár. Az a tény, hogy a pozíció betöltője közvetlenül azelőtt egy, az állami és önkormányzati közbeszerzésekből óriási vagyont felhalmozó, az uralkodó párthoz köthető üzletember birodalmának dolgozott, felveti az összeférhetetlenség kérdését. A közszolgálat alapvető elve a tényleges és látszólagos függetlenség is.
- A közszolgálati elvek: A bejelentés hangsúlyozza, hogy az M1-et a „közszolgálati hírszerzesztési elvek mentén” kívánják visszahozni. A közszolgálati elvek magukban foglalják a pártatlanságot, a politikai függetlenséget és a sokszínűséget. A nyilvánosság joggal kérdezheti: hogyan tudja ezeket az elveket egy olyan személy irányító pozícióból garantálni, akinek szakmai múltja ilyen mértékben összefonódik egy, a politikai hatalommal szorosan kapcsolódó gazdasági csoporttal?
A stáb további tagjai és a Hír TV-s múlt
A közlemény további neveket is megnevez. A képernyőre visszatér Borsa Miklós, aki korábban az M1 Híradót vezette. A fiatal generáció képviseletében csatlakozik Mészáros Szimonetta (akinek neve egybeesés a Mészáros családnévvel, de nincs közvetlen bizonyíték a rokonságra).
Érdemes megjegyezni, hogy a korábban bejelentett, az MTVA (ma DunaMédiaszolgáltató) hírigazgatójává kinevezett Bodacz Balázs is egy időben dolgozott a mostani főszerkesztővel, Hajdú Gáboorral a Hír TV-nél. Ez a párhuzamos karrierút tovább erősíti azt a képet, hogy a közmédia megújulásának kulcspozícióiba egy meghatározó, korábban a kereskedelmi televíziózásban kialakult szakmai hálózat tagjai kerülnek.
Kérdések, amelyekre a közönség választ vár
A kinevezés után több kérdés is nyitva marad, amelyekre a közszolgálati szféra átláthatósága érdekében választ kellene kapni:
- A DunaMédiaszolgáltató vezetése miért nem tartotta lényegesnek, hogy a hivatalos közleményben feltüntesse a jelölt Mészáros-csoportnál töltött időszakát?
- Hajdú Gábor milyen konkrét garanciákat tud adni arra, hogy korábbi, hosszú távú munkaviszonya egy, a politikával szoros kapcsolatban álló gazdasági csoportnál nem befolyásolja a közszolgálati híradó munkájának pártatlanságát és függetlenségét?
- A kinevezéssel kapcsolatban volt-e bármilyen, akár informális egyeztetés a politikai vagy a gazdasági szférából?
- Tervezi-e Hajdú Gábor lemondani a Magyar Kertörökség Alapítvány sajtófőnöki tisztségéről, hogy elkerülje a látszólagos érdekütközést?
A Lapunk megkereste Hajdú Gábort a kinevezéssel és a felvetett kérdésekkel kapcsolatban. Válaszában kifejtette: „A közszolgálati média számomra mindig is a szakma csúcsát jelentette. Az M1 Híradó főszerkesztőjeként kizárólag a közszolgálati elvek, a szakmai standardok és a nézők tájékoztatási igénye lesz az irányadó. Korábbi munkahelyeimmel kapcsolatban hangsúlyozom, hogy minden szerződésem és együttműködésem a szokásos, átlátható úton zárult. A jövőben kizárólag a DunaMédiaszolgáltató Zrt. alkalmazottjaként, a közszolgálati megbízatásommal összhangban fogok eljárni.”
A DunaMédiaszolgáltató sajtóosztálya a megkeresésünkre annyit közölt, hogy „a társaság a kinevezés során a szakmai tapasztalat és kompetenciák alapján döntött. Hajdú Gábor széleskörű médiaismerete és szerkesztői gyakorlata alapot ad a közszolgálati megújulás sikeres megvalósításához.”
A kinevezés nagyobb képet tükröz
Ez a kinevezés nem egyedi eset, hanem része annak a folyamatnak, amiben a közszolgálati média legfelsőbb vezetői pozíciói olyan személyek kezébe kerülnek, akiknek múltja szorosabban kötődik a kereskedelmi médiához vagy a hatalom környezetéhez, mint a közszolgálati tradíciókhoz. Az igazi próbatétel az lesz, hogy az új M1 Híradó mennyire lesz képes a közleményben hirdetett „közszolgálati hírszerkesztési elvek” – a pártatlanság, a tényközlés és a politikai spektrum egyenletes kezelése – valós megtestesítőjévé válni, a főszerkesztő korábbi pályafutása ellenére is.
A közszolgálati média a közösség, az adófizetők vagyonát kezeli. Emiatt a vezetői kinevezések teljes átláthatósága és a látszólagos összeférhetetlenségek elkerülése nem csak szakmai, hanem közügyi és demokratikai követelmény is.
