A HVG közérdekű adatigénylése nyomán napvilágra került: a magyar állam több mint 40 milliárd forintot költött külföldi ingatlanok vásárlására 2010 óta. Az összeg alapján a kiválasztás elsődleges szempontja gyakran nem a hasznosság, hanem a luxus, a reprezentatív szerep és az exkluzív környezet volt. A legdrágább tétel a londoni City szívében található Magyar Ház, amelyet a kormány elismerten kulturális célokra vásárolt.
Amióta a Fidesz 2010-ben hatalomra került, a magyar állam számottevő vagyonokat fektetett külföldi ingatlanokba. A HVG lap újságírói tizenhat év alatt több mint 40 milliárd forint állami kiadást dokumentáltak, mely külföldi fővárosokban vagy stratégiai helyszíneken lévő épületek megvásárlására irányult. Az adatok alapján a kormányzat szinte soha nem sajnálta a pénzt, ha külföldi reprezentációs célokról volt szó – de a felvásárolt ingatlanok száma viszonylag csekély, mindössze 26.
Ez az összeg ugyanis csupán 26 különböző ingatlan tulajdonjogáért cserébe folyt ki a magyar államkasszából. Az egy ingatlanra jutó átlagos ár tehát meghaladja az 1,5 milliárd forintot, ami egyértelműen azt sugallja, hogy az ingatlanok kiválasztásánál az exkluzivitás és a reprezentatív jelleg volt az elsődleges szempont. Jellemzően a világ legdrágább fővárosaiban, a nagykövetségek és gazdag negyedek közelségében kerültek megvásárlásra az épületek.
A nyilvános adatok alapján: Bern, Washington, London
A HVG által bemutatott esetek közül kettő különösen szemlélteti a kormányzat költekezési gyakorlatát.
2024-ben a svájci fővárosban, Bernben a külügyminisztérium több mint 1,8 milliárd forintot (5,2 millió eurót) fizetett egy, a nagykövetség által használt 270 négyzetméteres épületért és a hozzá tartozó 662 négyzetméteres kerttel. Az ingatlan a város egyik legelőkelőbb, villáiról híres városrészében található, ahol számos más ország képviselete is működik. Szijjártó Péter akkori külügyminiszter munkatársai tehát mindenképpen luxus körülmények között dolgozhattak. Az ár azonban megdöbbentően magas: a négyzetméterár meghaladja a 6,8 millió forintot (kerttel együtt számolva is több mint 2,7 millió Ft/nm).
A tényleges rekorder azonban nem ez az épület.
A dokumentumok szerint a legnagyobb kiadás a londoni Cityben, azaz a világ egyik legdrágább negyedében található Magyar Ház megvásárlásához kapcsolódik. A kormányzat 2019-ben jelentette be, hogy kulturális és reprezentációs célokra szerzett egy, a City szívében álló, 1100 négyzetméteres épületet. A megvásárlás pontos ára hivatalosan nem került nyilvánosságra, de a szakértők és a brit ingatlanpiaci adatok alapján a 20 milliárd forintot (körülbelül 50-55 millió fontot) is jelentő összegről lehet szó. Ez azt jelentené, hogy ez az egyetlen ingatlan a teljes, 2010 óta felhalmozott 40 milliárd forintos költség közel felét tette ki. A kormány bejelentése szerint az épület „a brit-magyar kulturális és gazdasági kapcsolatok fejlesztését” szolgálja majd.
Hol költöttünk még több tízmillió eurókat?
A HVG felderítése szerint a külföldi ingatlanvásárlási hullám a Fidesz-kormányok alatt 2010 után indult meg és azóta tart. A dokumentumok nemcsak nyugat-európai fővárosokról, hanem a közel-keleti régióról is számolnak be.
Például Teheránban, Irán fővárosában is vásárolt az állam egy 2022-ben bejelentett beruházás keretében. Az itteni nagykövetség új székházának megvásárlása is jelentős állami kiadással járt, melynek pontos értékéről a nyilvános adatok nem árulkodnak. A kiadás indoklásaként a kormány a kétoldalú kapcsolatok mélyítését és az iráni piacra való jobb megjelenést említette.
A költekezési minta egyértelmű: a magyar állam a 2010-es évek közepétől kezdve rendszeresen fordult meg a világ különböző pontjain, hogy ott előkelő, reprezentatív ingatlanokat szerezzen magának. A HVG szerint az ingatlanvásárlások a külügyminisztérium, a Külgazdasági és Külügyminiszterium, valamint a Magyar Turisztikai Ügynökség (vagy annak jogelődje) költségvetéséből történtek.
A szakértők véleménye: fontos a reprezentáció, de mérlegelni kell
A HVG cikkében idézett szakértők szerint minden ország igyekszik megfelelő körülmények között biztosítani a külföldi képviseletek működését. Egy nagykövetség épülete valóban az állam „arca” lehet egy adott országban. Azonban a magyar kormányzat gyakorlata kérdéseket vet fel.
Egy, a cikkben szereplő, a költségvetési fegyelemre szakosodott elemző hangsúlyozza, hogy az ilyen kiadásokkal óvatosan kell bánni, főleg akkor, ha egyidejűleg belső, hazai beruházásokat (mint például kórházak, iskolák) kell visszafogni a költségvetési hiány miatt. A kérdés az, hogy mennyire arányosak ezek a külföldi kiadások a magyar gazdaság méretéhez és a hazai szükségletekhez.
A másik kritikus érv az átláthatóság hiánya. Bár egyes esetekben (mint Londonban) a kormány hivatalosan is bejelentette a vásárlást, sok más esetben a nyilvánossághoz csak a HVG közérdekű adatigénylése nyomán jutottak el az információk. A vásárlások konkrét részletei, a döntéshozatal folyamata és a végleges szerződéses feltételek a nagyközönség elől gyakran rejtve maradnak.
Összefoglalás: luxus és megjelenés a közpénzen
A HVG által feltárt adatok alapján a magyar állam a 2010 utáni időszakban jelentős összegeket, több mint 40 milliárd forintot áldozott külföldi ingatlanok megszerzésére. A vásárlások lokációja – London City, Bern előkelő negyede, Washington, Teherán – egyértelműen azt mutatja, hogy a kiválasztás elsődleges szempontja az exkluzivitás és a reprezentatív szerep volt.
A legnagyobb tétel a londoni Magyar Ház, melynek vásárlása valószínűleg több tízmilliárd forintba került. Az indoklás – kulturális és gazdasági kapcsolatok erősítése – mindenképpen legitim, de az ár mértéke rendkívül magas, különösen egy olyan időszakban, amikor a hazai gazdasági mutatók és a költségvetési helyzet is folyamatos figyelmet igényel.
A HVG cikke alapján tehát megállapítható, hogy az Orbán-kormányok alatt a külföldi ingatlanvásárlások jelentős kiadási kategóriává váltak. A kérdés, amely a közvélemény és a szakértők részéről is felmerül: vajon minden egyes milliárdos kiadás arányos volt a tényleges szükséglettel és a közpénzek felelős kezelésének elvével? A dokumentumok nyilvánosságra hozatala legalább lehetőséget ad a társadalmi párbeszédre és a döntések átgondolására.
- Luxus ingatlanok vásárlása
- Külföldi képviseletek működése
- Magyar állam költségvetése
- Átláthatóság és közérdek
- Reprezentációs célok
- Hosszú távú gazdasági előnyök
| Helyszín | Kiadás (Ft) | Kiadás típusa |
|---|---|---|
| Londoni Magyar Ház | 20 milliárd | Kulturális |
| Bern | 1,8 milliárd | Reprezentációs |
| Teherán | N/A | Reprezentációs |
