A Kulturális és Innovációs Minisztériumtól közpénzt kapó Élvonal Alapítvány, melynek kuratóriumi elnöke Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, nem hozta nyilvánosságra szerződését. Közben azt állítja, hogy azzal a Nemzeti Tudósképző Akadémiával, amit támogatni szándékozott, nem tudott megegyezni, mert az NTA nem volt elég átlátható. Hegyi Péter, az NTA programigazgatója viszont a nyilvánosnak tartható saját szerződéseikre hivatkozik, és azt mondja: pontosan ez a probléma, hogy az Élvonal egy titkos szerződés alapján működik.
„Az Élvonal nem lesz ATM” – jelentették ki az alapítvány képviselői egy pénteki sajtótájékoztatón, ahol a Nemzeti Tudósképző Akadémiával való meghiúsult együttműködésről számoltak be.
A konfliktus lényege, hogy az Élvonal Alapítvány hónapokig tárgyalt arról, hogy 2026-ban átveszi a Nemzeti Tudósképző Akadémia finanszírozását. A tárgyalások azonban március végén záros határidőre megszakadtak. Krausz Ferenc egy levelében a „belpolitikai helyzetre” hivatkozott, és jelezte, hogy semmilyen nagy volumenű új kötelezettségvállalás nem lehetséges az alapítvány részéről, amíg az nem kap biztosítékot arra, hogy a magyar kormánnyal kötött támogatási szerződését maradéktalanul és halasztás nélkül betartják. Erre válaszul az NTA elállt a készülő szerződéstől.
Az Élvonal Alapítvány közben a minisztériumtól már megkapta az idei első forrásokat. A májusban tartott sajtótájékoztatón Krausz Ferenc és munkatársai azt hangsúlyozták, hogy nekik a mérhető teljesítmény az elsődleges.
„Az Élvonal Alapítvány működését a vonatkozó jogszabály határozza meg. Ez egészen világos, egyértelmű elemeket rögzít: minőség, mérhető, hangsúlyozom: mérhető teljesítmény és átlátható működés. Ezen kívül rögzít még egy nagyon fontos garanciát: ha a forrásokat nem a vállalt célokra használjuk fel, vagy nem érjük el a vállalt és mérhető célokat, vissza kell fizetni azokat” – mondta Krausz Ferenc.
Madaras Markó főigazgató részletesen ismertette, hogy véleményük szerint mi vezetett a szakadáshoz. Az alapítvány szerint az NTA nem mindig szolgáltatta nekik a kért adatokat, többek között részletes költségadatokat és háttéranyagot, amit többszöri kérés után sem kaptak meg. Azt is állították, hogy a költségvetésben aránytalanságot és átláthatatlanságot találtak.
Kiemelték, hogy az NTA által bemutatott adatok alapján 2026-ban hozzávetőleg 208 millió forint került volna felhasználásra szakmai rendezvényekre, például a szegedi Pick Aréna bérlésére. Ebből – számításuk szerint – 120 millió forint az Élvonal Alapítvány támogatásából finanszírozott volna.
„A megismert költségvetésből ha a szakmai rendezvényeket levonjuk, akkor levezethető, hogy a középiskolai program egy diákra jutó támogatása körülbelül 70 ezer forint, míg az egyetemi program esetében ez 4,356 millió forint, ami jelentős, hatvankétszeres aránytalanságot jelent. Továbbá az Élvonal Alapítványhoz eljutott információk szerint egy egyetemi hallgató ösztöndíja 75 ezer forint, így az egyetemi program kapcsán az egy hallgatóra jutó fennmaradó összeg, hozzávetőlegesen 3,5 millió forint felhasználása az Élvonal Alapítvány számára nem volt átlátható” – mondta Madaras Márkó.
Azt is hozzátették, hogy az NTA által közölt középiskolai diákok létszáma az elmúlt nyolc hónapban nem volt konzisztens: először 3000 főről beszéltek, később már 5500 főt említettek. További kérdéseiket, például azt, hogy hány diák vesz részt ténylegesen laborgyakorlaton, az NTA nem válaszolta meg kielégítően.
A sajtótájékoztatóon a Telex többször is rákérdezett arra, hogy az Élvonal Alapítvány mekkora összegű közpénztámogatásban részesül a minisztériumtól, és mik a szerződés feltételei. Krausz Ferenc minden alkalommal azt válaszolta, hogy a szerződést nem hozhatják nyilvánosságra.
„Nincs jogunk ahhoz, hogy nyilvánosságra hozzuk a szerződést a KIM-mel, de ha az új kormány megkér vagy utasít minket erre, akkor azt maradéktalanul teljesítjük” – mondta a Nobel-díjas fizikus. Hozzátette, hogy nincs rejtegetnivalójuk.
A vita egyik kulcsmomentuma Krausz Ferencnak a Hegyi Péternek küldött levelében szereplő kijelentés volt. Abban arról írt, hogy az alapítvány megkapta ugyan a beígért első finanszírozási összeget, de az az „éppen hogy megkezdett nagyberuházásra biztosít elegendő fedezetet (vagy még arra sem egészen)”. Azt is írta, hogy az idénre még esedékes további folyósítás az év második felére van ütemezve, ami az új kormány hatáskörébe esik.
A Telex rákérdezett: ez a pénz építkezésre vagy tehetséggondozásra érkezett? Az alapítvány nem adott egyértelmű választ, csak annyit, hogy „közfeladat-finanszírozási szerződésben van rögzítve”, hogy mire kapták. A cikkben leírtakkal, miszerint a minisztériumi támogatást az építkezéshez csoportosították át, szembesítve őket, azt fake newsnak nevezték, de nem magyarázták meg, hogyan értelmezik másképp a fenti sorokat a levélből.
„Ha ezt a megkezdett és folyamatban lévő, és ebben a stádiumban aligha megszakítható beruházást folytatni kívánjuk, ha az új kormány is ezt kívánja, akkor talán releváns az a megállapítás, hogy az az összeg, ami rendelkezésünkre áll az első utaláskor, a beruházás idei folytatására sem elegendő. Szó sem volt arról, hogy a tehetséggondozásra szánt összegeknek akárcsak egy töredéke is átcsoportosításra kerüljön” – mondta Krausz Ferenc.
Később azt is elmondta: „Nekünk szabadsági fokaink vannak, hogy azokat az összegeket, ami a tehetséggondozás rubrikához tartozik, hogyan használjuk fel. És itt vezérel minket a költséghatékonyság.”
Az Élvonal Alapítvány jelenleg egy tehetséggondozó szervezettel, a Matfin Alapítvánnyal áll szerződéses kapcsolatban, ami szintén Krausz Ferenc nevéhez fűződik. A Matfint 151 millió forintért támogatja egy tanévre az Élvonal, körülbelül 400 diák részvételével. Az NTA helyett, akiknek szerintük közel 5500 diákja van, 666 millió forintot szántak volna 8 hónapra.
Krausz Ferenc hangsúlyozta, hogy nem az NTA középiskolai programjának eredményeit vonja kétségbe, de az egyetemi tehetséggondozás költségeit nem találja átláthatónak. „De semmiféle információt nem kaptunk eddig az NTA-tól arról, hogyan mérik az egyetemi tehetséggondozó programjuk sikerét. Hogy miféle visszacsatolás alapján ítélik meg, hogy az a 4,5 millió forint, amit egy egyetemi diákra fordítanak, vagy annak nagyon pici töredékét, az sikeres. Számunkra kérdés, hogy mi indokolja ezt a hatvanszoros aránytalanságot.”
A sajtótájékoztató után Hegyi Péter, az NTA programigazgatója válaszolt a Telex megkeresésére. Az átláthatóságra vonatkozó kritikákat számára érthetetlennek nevezte, mert állítása szerint az Élvonal Alapítványnak minden kért adatot átadtak egy év alatt, amit az is bizonyít, hogy március végén a felügyelőbizottság száz százalékban elfogadta a költségvetésüket.
Azt mondta, eddig a közpénzből, amire két kormányzati szerződésük volt, 50-50 százalékban költöttek a középiskolai és az egyetemi programokra. „A mi programunkban több külső finanszírozó is van, öt egyetem és a HUN-REN is ide tartozik, a hálózat utánpótlást is biztosít a magyar egyetemeknek.”
Hegyi Péter számára az a legnagyobb ellentmondás, hogy az Élvonal közpénzből működik, de szerződése titkos. „Értelmezhetetlen számomra, hogy az Élvonal Alapítvány közpénzből működik, de a szerződése titkosítva van, és többszöri felhívásunkra sem hozta nyilvánosságra azt, hogy az adófizetők pénzéből mekkora az az összeg, amiből gazdálkodik. A mi állami szerződéseink fenn vannak a neten. 10 év alatt közel 15 elszámolásunk volt a minisztériummal, soha nem vetődött fel a közpénzek nem közcélra való felhasználása.”
„Úgy gondolom, itt arról van szó, hogy megijedtek a belpolitikai helyzettől, ezt követően kapkodni kezdtek, és finanszírozóhoz nem méltó döntéseket hoztak” – foglalta össze Hegyi Péter.
A vita így két, közpénzből működő szervezet közötti nézeteltérésként áll, ahol az egyik fél – az Élvonal Alapítvány – az átláthatóság és a mérhetőség hiányára hivatkozva mondott le egy nagyobb támogatásról, miközben a saját, minisztériummal kötött pénzügyi szerződését nem hozza nyilvánosságra. A másik fél – az NTA – pedig a nyilvános működésére hivatkozik, és azt tartja problémásnak, hogy a potenciális támogatójuk hogyan gazdálkodik az adófizetők pénzével.
