Paks 2: Százszoros túlárazás a földvásárlásoknál

Cím: Tízmilliárdos túlárazás? A Paks 2 földvásárlási ügye Hadházy Ákos feljelentése után

Nyitó rész

Egy 2020-ban történt, titokzatos földvásárlási sorozat új feljelentés tárgya lett, amely a paksi atomerőmű bővítéséért felelős állami cég százszoros földár-fizetéséről szól. Hadházy Ákos volt országgyűlési képviselő korrupció gyanúja miatt tett feljelentést, arra hivatkozva, hogy a Paksi Ipari Park Nkft. olyan mezőgazdasági területeket vásárolt meg extrém áron, amelyeken azóta sem történt fejlesztés, és amelyek egy része szó szerint „füves legelő” az erőműtől távol.

A közérdekű adatigénylés eredményeként előkerült dokumentumok szerint a cég 2018 óta mintegy 32 milliárd forintot költött ingatlanvásárlásra. A feljelentés szerint ezek között akadt olyan, nem kiemelt minőségű erdő-legelő kombináció, amelyet hektáronként 150 millió forintért vásároltak, miközben a térségben egy hektár hasonló jellegű föld piaci értéke akkoriban 1-1,5 millió forint körül mozgott. A számok alapján tehát nem száz-, hanem akár százszoros túlárazás is kérdéses lehet. Az ügyben nemcsak a vételárak, hanem az eladók köre is felkeltette a figyelmet: az egyik szereplő egy korábbi, húsipari épület-átadással kapcsolatos, lezárt rendőrségi ügyből is ismert személy.

A dokumentumok nyomán: A 32 milliárd forintos földvásárlási program

Hadházy Ákos nyilvánosságra hozott, közérdekű adatigénylésre kapott válaszokból részletesen kirajzolódik a Paksi Ipari Park Nkft. ingatlanvásárlási tevékenysége. A dokumentumok szerint a cég 2018-tól fogva rendszeresen vásárolt földterületeket a Paks 2 projekthez kapcsolódóan. A teljes kiadás megközelítette a 32 milliárd forintot.

• A bizonyíték: A közérdekű adatigénylésre kapott hivatalos, a cég által kiadott lista konkrét vásárlási adatokat tartalmaz. A lista nemcsak az összegre, hanem egyes konkrét, nyilvánvalóan mezőgazdasági jellegű területekre is utal.

Az „150 milliós hektár”: Az egyik legsúlyosabb konkrétum

A feljelentés egyik legfőbb támasza egy konkrét földterület vásárlása. Hadházy állítja, hogy a cég 2020-ban hektáronként 150 millió forintért vásárolt egy, az erőműtől mintegy egy kilométerre lévő, erdővel borított legelőt.

• A bizonyíték: A közérdekű adatigénylés válaszában szerepelnek az egyes ingatlanok vételárai. A 150 millió forint/hektár ár egy konkrét, a dokumentumban szereplő tranzakcióra utal.
• Piaci összehasonlítás: A feljelentő hivatkozik a térség (Tolna megye) 2020-as évek eleji piaci viszonyaira. Független ingatlanértékelő szakemberek és a földpiaci statisztikák is megerősítik, hogy egy, a leírtaknak megfelelő, közönséges mezőgazdasági vagy erdősült terület értéke akkoriban valóban 1-2 millió forint/hektár körül alakult. A 150 millió forintos ár tehát rendkívülisan magasnak tűnik, és megkövetelné egy kiemelt ipari célú minősítést vagy egyedi helyzetet, amelyről a nyilvános dokumentumok nem tesznek említést.

Ki az eladó? Egy ismerős név a listán

A nyilvánosságra került vásárlási lista nemcsak árakat, hanem eladókat is feltár. Hadházy kiemeli, hogy az eladók között ott található a Kapitány Zsolt tulajdonában álló cég is. Ez a név nem idegen a régió korrupcióügyeinek nyilvánosságában.

• A bizonyíték: A közérdekű adatigénylés eredményeképp előállt lista konkrétan tartalmazza az eladó cég nevét.
• Korábbi ügy kapcsolata: A 24.hu online újság 2018-ban részletesen számolt be arról, hogy szekszárdi körök, köztük Kapitány Zsolt is, hatalmas nyereségre tehettek szert azzal, hogy egy olcsón vásárolt húsipari létesítményt sokkal drágábban adtak el a Paks 2 fejlesztőjének. Akkoriban rendőrségi nyomozást indítottak az ügyben, amelyet később „nincs bűncselekmény” indoklással lezártak. A mostani földvásárlás újrafeltárja ennek az ügynek a szereplőjét.

Kérdések a közvetítőkről és a nyomozás kilátásairól

Hadházy feljelentése nemcsak a vásárló és eladó közvetlen kapcsolatát célozza. Felveti azt a kérdést is, hogy vajon kik játszhattak közvetítői szerepet ezekben az ügyletekben, és milyen „sikerdíjakhoz” juthattak az óriási árkülönbségből.

• A feljelentés mondanivalója: Hadházy kifejezetten felhívja a figyelmet a lehetséges közvetítőkre, akik a hatalmas túlárazásból jelentős jutalékot zsebelhettek be. Ez egy klasszikus korrupciós séma gyanúját erősíti, ahol a túlárazás nem hiba, hanem a közpénz elcsatornázásának eszköze.
• Nyomozás reménye: A volt képviselő abban reménykedik, hogy az ügyben – a korábbi, lezárt nyomozásokkal ellentétben – most komoly vizsgálat indul. Kiemeli: „Ha tényleg a rendszerváltás felé haladunk, remélhetőleg akkor sem tagadják meg a nyomozást, ha esetleg valóban az új kormányhoz közel álló személyek is sárosak.”

A Paksi Ipari Park Nkft. válasza

A Liberalizmus Media szerkesztősége írásbeli megkeresést intézett a Paksi Ipari Park Nkft. felé, kérve egyértelmű magyarázatot a földvásárlások árait, az eladók kiválasztásának módját, valamint a konkrét, 150 millió forint/hektáros tranzakció indoklását. A cég sajtóosztálya a cikk megjelenéséig nem reagált a kérdéseinkre. A válasz hiánya magában is jelentős. Ha a tranzakciók tiszták és a piaci alapon történtek, akkor várható lenne egy részletes hivatkozás a speciális, ipari célú besorolásra vagy más objektív értéknövelő tényezőkre.

Elemzés és szakmai kontextus

1. A túlárazás mint módszer: A feljelentés leírása egy jól ismert, a korrupciókutatásban „túlárazásos” sémára utal. Ebben az esetben a közpénzből finanszírozott cég olyan ingatlanokat vásárol jelentős túlárért, hogy az eladó (és esetleg közvetítők) illegális hasznot realizálhasson. A különbség a közbeszerzési törvény keretein belül marad, de a lényeg – a közvagyon kijátszása – ugyanaz.
2. Az elmaradt beruházások árnyéka: Hadházy nem véletlenül kapcsolja össze a kérdéses kiadásokat a paksi erőmű aktuális, alacsony vízállás miatti problémáival. Azt állítja, a „szétlopott” pénzek pont elegendőek lettek volna a hűtési problémák megelőzésére. Ez rámutat egy lényeges, közérdeki kérdésre: a gigászi beruházások során a pénzek prioritása vajon a biztonságos működésben vagy más célokban volt?
3. A politikai kapcsolatok kérdőjele: Az egyik eladó korábbi, lezárt ügye és a Fideszhez kötődése – bár önmagában nem bizonyíték bűncselekményre – komoly kérdéseket vet fel. Felveti annak lehetőségét, hogy a hatalom közeli egyéni és vállalati szereplők hozzáférhettek egy extraprofitot hozó, állami megrendeléshez. Ez sérti a verseny egyenlőségének alapelvét.

Jogi keret és következmények

A feljelentés alapját a büntetőjog két fő területe képezheti: a hivatali személyek közötti vesztegetés (ha tisztviselők részesültek az ügyletekből) és közvétség elleni bűncselekmény (a vagyonhoz való jog jogellenes megszerzése, károsítás). A 32 milliárd forint nagyságrendje miatt az ügy potenciálisan a legnagyobb magyar korrupciós ügyek közé tartozhat.

A feljelentést az ügyészség fogadja, és dönt a nyomozás megindításáról. A döntés politikai jelentőségű lesz, hiszen egy olyan beruházást érint, amely a kormányzati politika egyik alappillére.

Záró gondolatok

Hadházy Ákos feljelentése nem csupán egy múltbéli földvásárlásról szól. Ez egy tükröt tart elénk arról, hogyan működhetett az állami beruházások mögötti pénzügyi logika az elmúlt években. A dokumentumok által feltárt százszoros árkülönbségek, az ismerős eladók és a költségvetési pénzek tömegének látszólag racionalitást nélkülöző elherdálása mind olyan kérdéseket vet fel, amelyekre a társadalom választ vár.

A nyomozás megindulása, vagy éppen elutasítása is egyértelmü üzenet lesz: vajon a múlt ügyeit tényleg újra kinyitják és vizsgálják a tények alapján, vagy az eddig megszokott minták szerint halnak el a kérdések? Az ügy végkimenetele azt mutatja majd, hogy a magyar igazságszolgáltatás képes-e függetlenül vizsgálni a hatalom közeli köröket érintő, ennyi pénzt érintő gyanús ügyeket.